2025. március 14., péntekMa Matild napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 399,00 Ft | USD: 367,00 Ft | CHF: 416,00 Ft
2025.03.14. Matild Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 399,00 Ft | USD: 367,00 Ft | CHF: 416,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Nagy Márton: Több kérdés is felmerült az inflációval kapcsolatban

Hirdetés

Nagy Márton: Több kérdés is felmerült az inflációval kapcsolatban

Napjaink legégetőbb kérdése az infláció – nem a legfontosabb, mert az továbbra is a társadalmi-gazdasági versenyképesség, amit azonban az infláció jelentősen akadályozni képes. Hiba lenne a múlthoz való visszatérés jegyében a korábbi évek gazdasági világába vágyni, az infláció esetében elképzelhető, hogy az egy számjegyű tartományban nem tudunk majd visszatérni a 2–4 százalékos szinthez – fogalmazott Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Nemzet hasábjain. A tárcavezető szerint

a háborúk vagy természeti katasztrófák hatására ellátási zavarok alakulnak ki, a termelési láncok megszakadnak.

Hirdetés

Úgy véli, ráadásul a sokkhatásból történő talpra állás, az új világgazdaság felépítésével járó helyreállítási törekvések, a reglobalizáció is árfelhajtó hatású lehet, aminek táptalaja lehet a bizonytalanság és a jövőtől való félelem is. A koronavírus-járvány és a háború miatt ez a rövid/középtávú gondolkodás is meghatározó, de ezeken túl strukturálisan is több érv mutat a korábbiaknál magasabb átlagos infláció irányába.

PAP 7202

Fotó: Papajcsik Péter / Index

A három komoly terület

Nagy Márton úgy fogalmazott, hogy az újjászerveződő világ hosszú évekig nem feltétlenül a korábbi olajozottsággal zakatol tovább. A helyi sokkok ezért olyan globálisakkal is kiegészülnek, amelyek nem múlnak el nyomtalanul, hanem tartós változásokat – torzulásokat – okoznak.

Jelenleg, amikor a globalizáció további mélyülése minden eddiginél inkább irányított folyamat, a politika egyre jobban beleszólást követel az innovációs, termelési és kereskedelmi döntésekbe. Ez a logika pedig eltérhet a pusztán vállalati, profitmaximalizáló gondolkodástól, hiszen a társadalmi jólét összetett mércéjét igyekszik maximalizálni, amiben helyet kapnak ellátásbiztonsági és kockázati motívumok is.

Szerinte a Nyugat–Kelet közötti gazdasági háborúnak viszont ára és költsége van. A protekcionista gazdaságpolitika átmenetileg maga is megszakítja az ellátási láncokat az újjászervezés céljával, de ezzel magasabb inputköltségeket idéz elő.

A gazdaságfejlesztési miniszter szerint a másik probléma, hogy a koncentráció piaci túlerőt idézhet elő. Az egyre inkább, egyre több szinten politikai meghatározottságúvá váló globalizáció csökkenti a versenyt, sőt szándékosan próbálja a szabályokat átírni, hogy azzal hazai ipart építsen fel. Itt már rég nem csak vámokról van szó, hanem tiltások és szankciók sokaságáról, ami a versenybe való kiszámíthatatlan eredményű beavatkozást jelent. „Ha a nyugati politika saját nagyvállalatait igyekszik védelmezni és köréjük védőhálót szőni, akkor a külföldi verseny visszaszorulásával a hazai vállalatok áremelési képessége jelentősen erősödhet” – írja.

A vállalatok az újraalakuló világrendben erőforrásaikat sokkal inkább az ároptimalizációra, mint az innovációra helyezhetik.

Egy bizonytalanabb világban, ahol amerikai–kínai tudás- és információs háború zajlik, és ahol egyre több szolgáltatót, kutatót és tudóst vonnak felelősségre azért, mert információval dolgozik a nemzetközi térben, a tudás áramlását talán nehéz lassítani, de a tudás hasznosulását, a technológiák és innovációk átadását igenis lehet akadályozni, ami lassabb, drágább termelékenységi előrelépésekhez vezethet – összegzi.

A gazdaságfejlesztési miniszter három területet vázol:

  1. Az energia: szerinte a globális zöld­átállás kezdetben komoly beruházásokat igényel, ráadásul ezeket sok esetben a kormányzatok intenzíven támogatják, hogy új típusú energiapiacok alakuljanak ki. „Ez egy nagy, össztársadalmi projekt, amelyben a gazdasági működés alapját alkotjuk újra” – írja, majd kitér arra is, hogy a megújulóenergia-termelés integrálása a már létező hálózatokba a jelenlegi hálózatok átalakítását és komoly energiatárolási kapacitások kiépítését teszi szükségessé.
  2. A tőke: Nagy Márton úgy véli, hogy az átalakuló, új korlátokat felhúzó globális világ a tőke áramlását is új utakra terelheti, amiből a tőke érzékelt […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2023/06/12/nagy-marton-inflacio-demografia-toke-innovacio-energetika/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Töredékáron adják a vármegye matricát a hibás M30-as miatt a borsodiaknak

Az építési és közlekedési miniszter csütörtökön Facebook-oldalán közölte, hogy 2026-ban várhatóan 2500 forintért vehetik meg …