Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Hétfőn a kormány teljesítette a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv első pontját: létrejött a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek hároméves bérmegállapodása a minimálbér és a garantált bérminimum tekintetében. Korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kormány részéről elsőként az Indexen hívta fel arra a figyelmet, hogy azt szeretnék, az átlagbérek 50 százalékára emelkedjen a minimálbér, több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig, így éri el végül a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
Ennek megfelelően hároméves bérmegállapodás született:
- így a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra,
- 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra,
- 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedik.
Nagy Márton lapunknak úgy értékelte a megállapodást, hogy „nagyon nehéz volt létrehozni, hiszen kétévnyi gyenge gazdasági növekedési környezetben kellett olyan bérpályát felrajzolni, amely megmutatja, hogy a gazdaság helyreáll, és 3 százalék feletti növekedés lesz. Ebben a helyreállásban a kormánynak, a vállalkozóknak és a munkavállalóknak is van teendője, így született meg ez a megállapodás”.
A megállapodásnak két részletét érdemes kiemelni: egyelőre megmarad a garantált bérminimum, mértéke 2025-ben 7 százalékkal növekszik, 348 800 forintra. Másrészt a kormányzat készített egy előrejelzést, amely tartalmazza a következő évekre vonatkozó gazdasági növekedéssel és inflációval kapcsolatos prognózisukat.
Ha az egyes mutatók összesítve 1 százalékponttal eltérnek az előrejelzésben szereplő értéktől, akkor a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjai ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. Ha a tárgyalás eredménytelen, akkor a minimálbér összege a prognózishoz viszonyított összeltérés arányában módosul.
Itt a magas nyomású gazdaságpolitika
Többször foglalkoztunk már azzal, hogy mára egyértelmű látszik: a kormány ismét a magas nyomású gazdaságpolitika mellett döntött. Ennek egyik alkotóeleme, hogy ha növekednek a vállalatok költségei a dinamikus béremelések miatt, akkor ugyanazt a profitot csak magasabb hatékonysággal tudják elérni. Így a bérkonvergencia a kkv-szektorban effektivitást eredményez.
„Termelékenységben, versenyképességben, hatékonyságban sokkal jobbnak kell lennie mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak, valamint a vállalkozóknak is. Nyomás alá kerülnek, mert ezeket a béreket ki kell tudni termelni” – összegezte most ezt az Indexnek a tárcavezető.
A kormány ezt a gazdaságpolitikát sokszor szokta magas nyomású gazdaságnak hívni, de Nagy Márton szerint ezért félre szokták érteni a kabinetet, hiszen teljes foglalkoztatási környezetnél már nem lehet máshol konvergálni, csak a bérekben.
A miniszter szerint meg kell érteni, a munkaerő-hatékonyság tekintetében mutatkozó kedvező bérdinamikáknak vége. „Már nem lehet azt mondani, hogy alacsony bérekkel mindent ki lehet termelni, struktúraváltáson kell dolgozni. A kormány ezt méretugrásnak hívja, amit lehet […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!