MNB: A három hónapja készített előrejelzés legrosszabb forgatókönyvénél is nagyobb az infláció

Az elemzőket meglepte a kimondottan magas, 5,6 százalékos inflációs adat, a kormány pedig ezt a pillanatot választotta ki arra, hogy árrésstopot jelentsen be harminc élelmiszerre. A Magyar Nemzeti Bank pedig úgy értékelte a friss adatokat: a tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutatók emelkedtek, ráadásul az infláció és a 6,2 százalékos maginfláció is magasabb annál, mint amit az MNB decemberben kiadott inflációs jelentése a legrosszabb forgatókönyvnek várt. (Abban úgy számoltak, hogy éves átlagban legfeljebb 4,1 százalék lesz 2025-ben az infláció – sok elemző most már 5 százalék fölöttit tart valószínűnek.)

A Központi Statisztikai Hivatal úgy számol, hogy a szolgáltató szektor árai 9,2, az élelmiszerárak pedig 7,1 százalékkal nőttek átlagosan. Az MNB azt tette ehhez hozzá, hogy még nagyobb, 9,9 százalékos a piaci szolgáltatások inflációja, az élelmiszereké pedig kicsit alacsonyabb, de azért még mindig kellemetlenül magas, 6,7 százalékos, ha az éttermi étkezést, a munkahelyi ebédeket és a büféárukat a KSH-val ellentétben nem az élelmiszerek közé, hanem a szolgáltatásokhoz számolják, és az iskolai, óvodai, bölcsődei étkezést is kiveszik az élelmiszer-inflációból.

És ugyan a kormány most arra összpontosít, hogy az élelmiszerárakkal kezdjen valamit, van baj egész más területeken is. Az MNB azt emelte ki: januárról februárra nagyot drágultak az egészségügyi és éttermi szolgáltatások, a lakbérek, a használt autó, de a személyi okmányok kiállítási díjának emelése miatt még a központilag szabályozott árú termékek és szolgáltatások áraiban is emelkedést mértek. Az lassította az inflációt, hogy az üzemanyag januárról februárra olcsóbb lett.

Hirdetés

A jegybank elemzése arra is felhívja a figyelmet, hogy a lakossági inflációs várakozások magas szinten állnak, egyre több ember gondolja úgy, hogy az árak ezután még a mostaninál is jobban fognak nőni, a vállalati várakozások pedig október óta emelkedő trendet mutatnak. Márpedig azok is, akik az árakról döntenek, és azok is, akik vásárolnak, az alapján hozzák meg a döntéseiket, hogy milyennek érzik a mostani, és milyennek gondolják a jövőbeli inflációt, az pedig csak másodlagos, hogy mit mutat a KSH.