Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A kar története 1972-ig nyúlik vissza, amikor a Könnyűipari Műszaki Főiskola megalakult, és azóta ez az intézmény szolgálja a magyar könnyűipar tudásbázisát.
A hetvenes években a nemzetgazdaságnak szinte az egyötödét a könnyűipar adta, akkor vetődött föl a tudatos elképzelés, hogy segíteni kell az erősen fejlődő ágazatot egy felsőoktatási intézménnyel
– idézte fel Koltai László a kar létrejöttének hátterét. A rendszerváltás környékén aztán az ipari innovációk mellett megjelent a környezetvédelem fontossága is, így az elsők között indult itt környezetmérnöki képzés az országban.
Ma három intézet működik a karon: a Médiatechnológiai és Könnyűipari Intézet, a Környezetmérnöki és Természettudományi Intézet, valamint a Terméktervező Intézet.
Ez a hármas – az ipari, a környezetvédelmi és a dizájner láb – adja a kar egyedi karakterét. A környezetmérnöki és az ipari termék- és formatervező képzés rendkívül népszerű, de a bejutás nem könnyű: az Óbudai Egyetem ragaszkodik az emelt szintű érettségihez.
Mérnökök, akik jól is rajzolnak
Az ipari termék- és formatervező szak különleges ötvözet: alkalmazott művészeti és mérnöki képzés egyszerre.
Nem elég csak jól rajzolni és szeretni a szépet, itt mérnököket képzünk, tehát kell a műszaki tudás is hozzá
– szögezte le Koltai László. A felvételi tárgyak között szerepel a matematika és a fizika, ami műszaki és természettudományos alapot követel a jelentkezőktől.
A dékán szerint szerencsések, mert a hallgatók nagy részében megvan ez a kettősség. A környezetmérnök szakosok inkább természettudományos vénával érkeznek – biológiával, kémiával, a környezeti elemek védelmével foglalkoznak.
A könnyűipari mérnöki szak pedig klasszikus mérnökképzés, ahol az anyagtudomány, a technológia és a folyamatfejlesztés áll a középpontban. A munkaerőpiaci kilátások pedig kifejezetten jók, a cégek kapkodnak ezekért a szakemberekért.
A nyomdaipari, csomagolóipari területen nagy az igény, a hallgatóinkat lábon elviszik
– fogalmazott. Az államvizsga előtt már sokan munkában állnak csomagolástervezőként, nyomdaipari termelésfejlesztőként vagy folyamatmenedzserként.
A ruházati iparban ugyan a rendszerváltás után jelentős átalakulás zajlott a távol-keleti import miatt, de a nagy hozzáadott értékű termékeket gyártó cégek – sportruházat, egészségügyi ruházat – keresik a magyar szakembereket.
Sok hallgató pedig saját vállalkozást indít, ebben az egyetem programjai segítik őket, amelyekről részleteket Kovács Levente rektor árult el lapunknak tavaly szeptemberi interjúnkban.
A Z generáció már nem kérdőjelezi meg a környezettudatosság fontosságát
A dékánt arról is kérdeztük, hogy a fiatalokban mennyire jelenik meg a fenntarthatósági szemlélet.
„Abszolút, nagyon erősen” – válaszolta. A Z generációs hallgatók elkötelezettek, nem PET-palackkal, hanem kulaccsal járnak be, és ez a fogyasztói szokásaikon túl az órai hozzászólásaikon is meglátszik.
A klímaszorongás, amelyről sokat lehet hallani, a karon is tapasztalható.
Volt olyan órám, amit a hallgatóim »szétoffoltak«, mert éppen a műanyagról volt szó
– mesélte Koltai László. Ugyanakkor éppen ez a terület az, ahol a képzésnek óriási felelőssége van: „A marketing bullshit meg a szalon-környezetvédelem helyett valódi megoldásokat kell mutatni” – fogalmazott határozottan a dékán.
A műanyag szívószál betiltását például úgy jellemzi, mint „a nyugati Gen Z-nek szánt greenwashing bullshitet”, ami látványos és eladható, de nem oldja meg a valódi problémákat.
„Az emberek szeretik a leegyszerűsített modelleket, kétbites válaszokat keresnek, pedig a világ nem kétbites.”
Csomagolóipar: nem az ellenség, hanem a megoldás része
A csomagolóipar gyakran kerül a kritikák kereszttüzébe, de Koltai László árnyaltabb képet festett.
Csomagolóipar nélkül a pandémiában nem tudtunk volna biztonságosan ennyi emberhez élelmiszert eljuttatni
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!