Minden megváltozhat a Molnál, lehet, hogy eladja az állam a tulajdonrészét?

A rendszerváltást követő privatizáció után a Mol fokozatosan eltávolodott az állami dominanciájú működési modelltől. A 2000-es évek elejére a vállalatban már a külföldi befektetők kerültek többségbe, 52,8 százalékos részesedéssel. Eközben a magyar állam befolyása folyamatosan csökkent, és a hazai tulajdon aránya is visszaszorult. Bár a cég formálisan magyar maradt, a tulajdonosi szerkezet alapján nem lehetett erős és stabil nemzeti irányításról beszélni.

A MOL új szerepe és a tulajdonosi átalakulása

A fordulat 2011-ben következett be, amikor a magyar állam megállapodást kötött a Surgutneftegasszal, visszavásárolta annak 21,2 százalékos Mol-részvénycsomagját. A kormány hivatalos indoklása szerint ezzel az volt a cél, hogy növekedjen az állam szerepe egy sikeres hazai energiacégben, stabilabbá váljon a magyar és a regionális energiapiac, valamint biztonságosabb legyen az ország energiaellátása. Ez a lépés jól mutatja, hogy

Az állami részvénypakettek tekintetében jelentős változás történt 2019 és 2021 között, amikor azok 10–10 százalékban a Corvinus Egyetemet fenntartó és üzemeltető Maecenas Universitas Corvini Alapítvány, illetve az MCC-t működtető Tihanyi Alapítvány vagyonkezelésébe kerültek.

A harmadik jelentősebb, még meglévő állami részvénycsomag pedig a Mol – Új Európa Alapítvány feltőkésítését szolgálta. A három közérdekű vagyonkezelő alapítvány tevékenysége a hazai humántőke-fejlesztés számos területére kiterjed. Míg a Corvinus Egyetem és az MCC működése szélesebb körben ismert, addig az Új Európa Alapítvány elsődleges feladata a Mol társadalmi felelősségvállalási tevekénységet, valamint közérdekű feladatokat lát el a tehetségtámogatás, a sport, a kultúra, a szociális ügyek és a fenntarthatóság területén.

A pénzügyi dimenzión túl azonban jóval fontosabb lehet a vállalat egyre növekvő stratégiai jelentősége. A Mol ugyanis évtizedek óta a közép- és kelet-európai térség egyik vezető integrált olaj- és gázipari vállalata, amely Magyarország mellett a piacvezetők közt foglal helyet Szlovákiában és Horvátországban.

Stratégiai jelentőséget tovább erősítette, hogy 2026. január 19-én kötelező erejű megállapodási keretet írt alá a Gazprom Nefttel a szerb NIS 56,15 százalékos részesedésének megszerzésére. A Reuters március 24-i beszámolója szerint a tranzakció még nem zárult le, de a Mol amerikai jóváhagyást kapott a tárgyalások folytatására, és a határidőt május 22-ig meghosszabbították.

Egy ilyen akvizíció erősíti a Mol alkupozícióját a beszerzésben, a finomítói optimalizációban és a térségi kereskedelemben. Minél inkább több országra kiterjedő energetikai hálózatban működik a vállalat, annál kevésbé függ egyetlen nemzeti piactól, és annál nagyobb rugalmassága lehet egy ellátási sokk vagy ársokk idején. A Mol maga is úgy indokolta a NIS-tranzakciót, hogy az tovább erősítené jelenlétét a közép- és délkelet-európai energiapiacon. Az energetikai dimenzió mellett pedig nem szabad elfeledkeznünk az olyan iparágakról, mint a hulladékgazdálkodás – MOHU – ahol a vállalatcsoport ugyancsak kulcsszereplő.

Tarr Zoltán szerint a Mol esetében a teljes vezetői és tulajdonosi struktúrát át kell tekinteni

Korábban a Telex már részletesen foglalkozott azzal, hogy Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke szerint „A Molnál az egész vezetői és tulajdonosi struktúrával foglalkozni kell, erre terveink is vannak” – írták a cikkük címében. Tarr elmondása szerint a Tiszának van egy „különleges munkacsoportja”, ami „tervet” készített az olajcéggel kapcsolatos […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/03/26/mol-tarr-zoltan-tisza-part-ellenzek-valasztas-ertekesites/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!