Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az idei év II. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévitől 4,1 százalékkal maradt el. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 7,2 százalékkal, míg a gép- és berendezésberuházásoké 3,9 százalékkal csökkent.
Ha a II. negyedéves adatokat az előző év azonos időszakához képest vizsgáljuk, akkor a beruházási tevékenység volumene 13,5 százalékkal mérséklődött.
Ezen belül a teljesítményérték több mint felét képviselő építési beruházásoké 24 százalékkal csökkent, ugyanakkor a 45 százalékát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 4,0 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi elsősorban az import gépek és járművek 6,9 százalékos volumennövekedésének tulajdonítható.
Szinte mindenhol drámai a visszaesés
A KSH tájékoztatása szerint a fejlesztések volumene a beruházási teljesítmény 54 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 10 százalékkal csökkent, a beruházások 12 százalékát realizáló költségvetési szerveknél 18 százalékkal esett vissza,
Részben az uniós forrásból finanszírozott projektek kisebb volumenű tárgyidőszaki megvalósítása miatt.
Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint a háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 17 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőtti szinttől. Továbbá ebben az időszakban tizenkilenc nemzetgazdasági ágból tizenötben csökkent a beruházási teljesítményérték. A nemzetgazdasági beruházások mintegy harmadát jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a tárgynegyedévben nőttek (7,7 százalék).
Ágazatonként az alábbi kép rajzolódik ki:
- A legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártás beruházási volumenét két számjegyű, azonban a korábbi időszakoknál visszafogottabb növekedés jellemezte, főként a hosszabb ideje folyamatban lévő nagyszabású projektek fokozatos kifutása miatt.
- A második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás beruházási volumene ugyanakkor rendkívül dinamikusan nőtt, amihez több hazai járműipari, illetve beszállítói gyár – részben kapacitásbővítő – fejlesztése is hozzájárult.
- Növekedés jellemezte továbbá a gyógyszergyártás, az egyéb feldolgozóipar, valamint a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás alágak fejlesztéseit is, ezzel szemben minden más alágban különböző mértékű csökkenés volt tapasztalható.
- A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 19 százalékát megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 21 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A volumenváltozást két folyamat határozta meg: a bázisidőszakot jellemző élénk irodaház-építési projektek lezárulása és a tárgyidőszaki lakásépítések és -felújítások csökkenése.
- A szállítás, raktározás beruházási volumene az I. negyedévi növekedéssel ellentétben jelentősen csökkent (29 százalékkal), elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése következtében.
- A mezőgazdaság beruházási teljesítménye 14 százalékkal esett vissza, amiben szerepet játszott az is, hogy a gazdálkodók egyaránt csökkentették az építési és az importgép és -járművel kapcsolatos fejlesztési ráfordításaikat.
- Az energiaipar nemzetgazdasági ág fejlesztései reálértéken mintegy 1,5 százalékkal csökkentek, ugyanakkor a folyóáras adatokban enyhe növekedés mutatkozott szinte minden nagyobb szolgáltató esetében.
- A nemzetgazdasági beruházások II. negyedévi csökkenését a feldolgozóipar (2,1 százalékponttal) részben ellensúlyozta. Ugyanakkor az ingatlanügyletek, a szállítás, raktározás, a kereskedelem és a mezőgazdaság teljesítménycsökkenése egyaránt hozzájárult az alacsonyabb […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2023/08/31/beruhazas-ksh-adatok-lazar-janos-termelekenyseg-gdp/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!