A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) frissen megválasztott elnöke, Nagy Elek és az általa életre hívott Nagyvállalati Klub csütörtöki találkozójának vendége Matolcsy György jegybankelnök volt, aki közel két órán át beszélt és válaszolt kérdésekre – számolt be a zárt ajtós eseményről egyedüliként tudósító Világgazdaság.
Matolcsy György a hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján arra hívta fel az új kamarai vezetés figyelmét, hogy amennyiben a vállalkozásoknak jól megy, akkor az adott országnak is. „Amennyiben az MKIK a lehető legokosabban képviseli a vállalkozók érdekeit, és nem a kormány akaratát közvetíti feléjük, hanem éppen fordítva, akkor nyert. Korábban ez nem teljesen volt így, de most a jövő kopogtat, a múltat lezártuk” – fogalmazott.
A magyar gazdaság szerinte az újrakezdés és az újjászületés felé halad.
A múlt évtizedet Magyarország megnyerte, több mint két százalékponttal ért el magasabb növekedést 2013 és 2019 között, mint EU. Mindez azt eredményezte, hogy 1920 után a legjobb évtizedét élte a nemzetgazdaság. Ez kitartott a Covid-járvány első évében is, de aztán 2021 végétől valami megtört. Az elmúlt éveket vergődésként írta le, amely elrontotta a magyar pozíciót:
akiket megelőztünk, azok most újra elénk kerültek.
A hazai válság oka az infláció helytelen megítélése
Jelezte, hogy a válság mélyén sok minden meghúzódik, így a háború és az energiaárak berobbanása, de van egy magyar ok is, ez pedig az infláció helytelen megítélése. Szerinte a drágulás már az infláció elpattanásának évében, 2022-ben több mint 2500 milliárd forint megtakarítást égetett el, és ha a több éven átnyúló inflációs időszak teljes hatását vizsgáljuk, akkor a veszteségek már meghaladják a 10 ezer milliárd forintot is.
Ezért nem működött a fogyasztás felpörgetése, mert az emberek először a veszteségeiket pótolják.
A családok által érzékelt infláció pedig mintegy kétszeresen haladta meg a hivatalos rátát.
Ez már apad egy ideje, de csak nagyon lassan. „Demján Sándor azt mondta anno a szocialisták 100 napos programjára, hogy azt tíz év kiheverni. A 2019 vége óta bekövetkezett összességében 50 százalékos áremelkedés is tízéves árnyékot vet” – figyelmeztetett.
Matolcsy György a magyar gazdaságról: az évtized legjobb két éve következik
A 2025-ös és a 2026-os év szerinte az évtized legjobb két évének ígérkezik.
Nincs jelentős többletinflációs kockázat, az államháztartási sarokszámok teljesíthetők. Ennek az évtizednek ez a két éve lehet a legjobb, különösen 2026 lesz sokkal jobb, mint most gondoljuk. Sok tényező egybeesik: nagy beruházások, mint a BYD, a BMW, a Catl és Budapest–Belgrád vasútvonal, illetve beérhetnek a kormányzati beruházási csomagok is – magyarázta a jegybankelnök.
Ezek nagy tervek, de ahhoz önmagukban nem elég nagyok, hogy tartósan megforduljon a beruházási trend és egyre nagyobb arányban modern, a minőségi növekedést támogató beruházások valósuljanak meg. Ezért óriási szükség lesz az üzleti szektorra, hogy előteremtse a hiányzó fejlesztéseket. Megismételte, hogy az új kormányzati gazdaságpolitika jó keret, amivel meg lehet szakítani az elmúlt három év stratégiáját, ami nem vált be.
Úgy kell kitölteni az új gazdaságpolitika keretét, hogy az hosszú távon is kitartson, mert ha a két jó év után leáll a reformfolyamat, akkor nem fog célt érni. Ezért volna fontos azt is látni, hogy 2026 utánra mit tervez a kormányzat.
Matolcsy György azt mondta, meg kell ismételni a 2010-es évek gazdaságpolitikájának sikeres elemeit. Szerinte ilyen volt az adóreform, a Széchenyi-program, a Növekedési Hitelprogram, a munkahelyvédelmi akcióterv vagy 2000-ben az új otthonteremtési program, amivel 2004-ben 44 ezer új otthon épült Magyarországon. Ma az MNB versenyképességi célkitűzéseiben 30-35 ezer új lakás megépítése szerepel, de még ennyi sem épül egy év alatt. A 2010-es évtizedben volt 8-10 nagy dobás, ami a lendületet adta.
A koronavírus-válság éveiben a jegybank 11 ezer milliárd forintnyi friss likviditást tett be a gazdaságba, ami 10 százalékkal emelte meg a GDP-t. Ezek nélkül két számjegyű visszaesés állt volna be a magyar gazdaságban a Covid-válság hatására – állítja Matolcsy.
Ma Magyarország az EU-ban a negyedik legrosszabb termelékenységi szintjén tart, az élelmiszeripara csak Bulgáriát előzi. Erre nem lehet az osztrákokhoz közelítő béreket építeni.
Matolcsy hosszabb gondolatmenetben tért ki Donald Trump győzelmére és küszöbön álló elnökségére. Fontosnak nevezte, hogy az általa jelölt pénzügyminiszter stabil gazdasági víziókkal rendelkezik, így Trump győzelmével nem várható, hogy rövid távon bekövetkezik egy újabb pénzügyi válság.
Nyitóképünkön Orbán Viktor miniszterelnök (j) Matolcsy Györggyel, az MNB elnökével (b) beszélget a Budapest Eurázsia Fórum megnyitója előtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) budai központjában 2024. november 21-én. Forrás: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher