Második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megerősítette az első becslés kedvezőtlen adatait: a második negyedévben a gazdaság teljesítménye éves alapon 2,4, míg negyedéves alapon 0,3 százalékkal csökkent.
A mai adatközlés kapcsán a fő kérdés az volt, hogy mi okozta a vártnál kedvezőtlenebb adatot, miért nem került ki a magyar gazdaság a technikai recesszióból.
A havi adatokból az ipar és az építőipar gyengélkedésére számítottunk – mindkét esetben az alacsony belső kereslet okozza a problémát. Ami meglepetés, az a szolgáltatások vártnál kedvezőtlenebb teljesítménye, itt 2,4 százalékos csökkenést mért éves alapon a KSH, holott az előző negyedévben még növekedés történt
– magyarázta lapunkhoz eljuttatott elemzésében Regős Gábor. A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint a kereskedelem 10 százalék feletti visszaesése nem akkora meglepetés, bár ez az előző negyedévben még mérsékeltebb, 6,1 százalék volt. Negatív meglepetésként a szállítás, raktározás ágazat, a szakmai, tudományos, műszaki ágazat és az oktatás csökkenő teljesítményét emelte ki.
A nemzetközi összehasonlításhoz használt szezonálisan és naptárhatással igazított 2,3 százalékos hazai csökkenés az Eurostaton jelenleg elérhető 24 európai uniós tagország rangsorában 23., mindössze Észtországot megelőzve az utolsó előtti helyet jelenti
– erre már a Magyar Nemzeti Bank világított rá a második negyedéves GDP alakulását bemutató elemzésében. Ábrára is vetették a fényesnek nem mondható magyar adatot több uniós tagországgal összehasonlítva.

A kelet-közép-európai régió országai közül Észtországban a GDP hazainál nagyobb, míg Lengyelországban, Csehországban és Lettországban a kisebb visszaesést mutatott. A második negyedévben Szlovákia és Litvánia gazdasága 1 százalék körüli, míg Horvátország és Románia GDP-je 2 százalék feletti ütemben bővült. Az Európai Unió gazdasága átlagosan 0,5, az eurozónáé 0,6 százalékkal növekedett – írta elemzésében a jegybank.
A miértekre adtak választ a szakértők
Az előző negyedévhez képesti 0,3 százalékos visszaesés egyben azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság négy negyedéven át tartó technikai recesszióban volt a második negyedévet is figyelembe véve – jelezte lapunknak Virovácz Péter, az ING szenior elemzője.
Soha ilyen hosszú technikai recesszió nem volt még Magyarország modernkori statisztikai történetében
– világított rá a szakértő, hozzátéve, hogy termelési oldalon nézve a mezőgazdaság teljesítménye 2,3 százalékkal zsugorodott negyedéves alapon, szemben az általános várakozással, miszerint az agrárium érdemi növekedési hozzájárulást produkálhat a kedvező időjárás következtében. Így tehát az első komoly negatív meglepetés innen eredeztethető. A másik fontos terület a szolgáltatásoké, ahol a korábbi negyedévekre vonatkozó negatív revíziót követően a második negyedév is komoly visszaesést hozott.
Az MNB szerint az immár egy éve húzódó recesszió hátterében a magas inflációs közegben általánosan csökkenő belső kereslet és az állami beruházások visszaesése áll.
A reálbérek csökkenése miatt a kiskereskedelmi forgalom volumene hét hónapja mérséklődik éves alapon, a második negyedévben átlagosan 11,4 százalékkal esett vissza
– állapította meg a jegybank. Az Index is számot adott a KSH legfrissebb kereseti adatairól, amelyből látszik, hogy már 10 hónapja tart a reálbérek csökkenése.
A központi bank rávilágított, hogy a szolgáltatások iránti keresletét kevésbé csökkentette a lakosság, így a háztartások fogyasztása az első negyedéves 3,9 százalékos visszaesése után a második negyedévben 3,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. Regős Gábor szerint a felhasználási oldalról a fogyasztás 3,2 százalékos visszaesése nem meglepetés és nem is kiemelkedően magas a kiskereskedelmi adatok, a magas bázis és a reálkeresetek csökkenése fényében.
Pozitív meglepetések is érkeztek
Pozitív meglepetésként és némiképp érthetetlennek értékelte Virovácz Péter a felhasználási oldalon a háztartások fogyasztási kiadásának stagnálását negyedéves bázison. Tekintettel a rendkívül gyenge általános forgalmi adóból származó bevételekre, valamint a kiskereskedelmi forgalom alakulására és a szolgáltatószektor vártnál gyengébb teljesítményére, a stagnálás nehezen értelmezhető a szakértő szerint.
Szintén komoly pozitív meglepetést okozott a természetbeni társadalmi juttatások folytatódó jelentős növekedése. Természetbeni társadalmi juttatásnak minősül a humán egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás, a fürdők, az önkormányzati lakások – lakbérben nem megtérülő – amortizációja, valamint a sport […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!