Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Európai Unió területén befagyasztott, immobilizált orosz pénzügyi eszközök felhasználásáról rendeztek vitát az Európai Parlament Strasbourgban rendezett plenáris ülésén március 12-én szerda késő délután.
A vitán először az Európai Bizottság nevében Christophe Hansen luxemburgi biztos szólalt fel, aki elmondta, az orosz vagyonok befagyasztása kulcsfontosságú része az Oroszország ellen hozott szankciókra, amit az EU nyugati partnereivel, elsősorban az Egyesült Államokkal és a G7-tel hozott, hogy ezzel is próbálják drágábbá tenni Oroszország számára a háborút.
Mint arra Hansen emlékeztetett, a befagyasztott eszközök között vannak állami és magántulajdonban lévők, a legnagyobb részét azonban az Orosz Központi Bank EU-tagállamokban kihelyezett pénzeszközök adják, mintegy 210 milliárd euró értékben.
A tagállamok még 2024 májusában döntöttek arról, hogy ennek a befagyasztott vagyonból származó kamatokat Ukrajna segítésére használják, amit később a G7-ek is elfogadtak. Ebből kerül kifizetésre többek között az Ukrajnának szánt 45 milliárd eurós segítség, amiből januárban az Európai Bizottság már el is utalta Kijevnek az első, hárommilliárd eurós részt, idén pedig mintegy 18 millió euróval fogják támogatni az Orosz Központi Bank vagyonának a kamataiból Ukrajnát.
Hansen hangsúlyozta, az Orosz Központi Bank eszközei addig immobilizálva maradnak, amíg Oroszország meg nem téríti Ukrajnának a háborúért okozott kárt. Ezek a pénzeszközök azonban eddig is kamatoznak, amik évente mintegy hárommillió euró nyereséget termelnek, amiket Ukrajna segítésére használhatnak.
ezeket pedig akkor sem kell visszafizetni Oroszországnak, amennyiben a háború lezártával feloldják a befagyasztást, mivel a kamatok nem részei a vagyonnak.
Az egyébként az Európai Bizottságban az agrárbiztosi portfóliót vivő Hansen vitaindító felszólalását azzal zárta, hogy az Ursula von der Leyen vezette bizottság minden olyan javaslatot megfontol, ami nem ütközik nemzetközi jogba és amivel vissza lehet fogni az orosz agressziót.
A szélsőbaltól a jobboldalig mindenki az elkobzás mellett van
A Tisza Pártot is a sorai között tudó jobbközép Európai Néppárt (EPP) részéről először a német CDU-s Michael Gahler kapott szót. A német EP-képviselő már első mondatában hangsúlyozta,
a befagyasztott eszközöket is fel szeretnénk használni, nem csak a kamatait.
Gahler azzal érvelt, hogy a nemzetközi jog általános felfogása és az ENSZ előírása szerint is egy nemzetközi jog sértésével megindított cselekmény – értve ezalatt az orosz inváziót és háborút – áldozata kártérítést követelhet és illeti meg, valamint olyan mértékben kell helyreállítani a háború után, mint amilyen állapotban az illegális cselekmény megindítása előtt volt.
A néppárti politikus szerint ugyanakkor nemcsak Ukrajna, hanem az Európai Unió is kérhetne kártérítést Oroszországtól, hiszen a háború Európában is okozott kárt,
ezzel próbálva még inkább érvelni amellett, hogy ne csak a befagyasztott eszközök kamataihoz, hanem magához a befagyasztott eszközökhöz is nyúljon az Európai Unió.
Ugyanúgy a befagyasztott eszközök használata mellett érvelt francia kollégája, a szocialista Raphael Glucksmann. A DK-sokkal egy képviselőcsoportban ülő EP-képviselő hangsúlyozta, hogy fontos és szükséges, hogy támogassák az ukrán ellenállást, amíg arra szükség van, de ezt nemcsak mondani kell, hanem be is kell bizonyítani.
A szocialista politikus szerint a befagyasztott vagyonok felhasználása elleni jogi érvek nem állják meg a helyüket, mert
a nemzetközi jog szerint Oroszországnak a háborút követően Ukrajnának arányos reparációt kell majd fizetnie, véleménye szerint pedig az Orosz Nemzeti Bank befagyasztott 210 milliárd eurós vagyona pedig ezzel arányos.
Glucksmann emellett azzal érvelt ezen pénzeszközök felhasználása mellett, hogy azzal Moszkvának és Washingtonnak is határozott üzenetet küldene az Európai Unió, hogy akkor is képes cselekedni, amikor az amerikai támogatás leállítása miatt ennyire sebezhető és instabil helyzet alakult ki.
A Fideszt és KDNP-t is sorai között tudó Patrióták Európáért (PfE) részéről mindössze a spanyol Hermann Tertsch szólalt fel a közel egyórás vitán. A spanyol Vox EP-képviselője aláhúzta, Oroszország illegálisan vonult be Ukrajnába és súlyos károkat okoz ott, aminek helyreállításához és újjáépítéséhez gigantikus erőfeszítésekre lesz majd szüksége Ukrajnának, amiben mások is segítenek majd.
Az előtte felszólalókkal ellentétben ezen vagyonok nem azonnali felhasználása mellett érvelt, szerinte először el kell fogadni egy tűzszüneti megállapodást, viszont Tertsch is a befagyasztott orosz vagyon felhasználása mellett érvelt.
Teljesen világos, hogy valamilyen kompenzációt biztosítani kell Ukrajnának ezzel az eszközzel is, még ha tudjuk, hogy sohase tudjuk annyira megbüntetni Oroszországot, mint amennyire megérdemelné
– zárta felszólalását a spanyol politikus.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!