Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Sorra érkeznek a riasztó figyelmeztetések az európai vezetőktől az iráni háború miatt, Friedrich Merz német kancellár a Covid-járványhoz hasonlította a gazdasági következményeket, az Európai Központ Bank elnöke szerint a hatások akár évekig érezhetők lesznek az öreg kontinensen − írja a Politico elemzésében.
Az ötödik hetében járunk a közel-keleti konfliktusnak, ezért Európa döntéshozói egyre nyíltabban beszélnek arról, milyen következményekkel jár ez a kontinens számára. Friedrich Merz hétfőn azt mondta: a konfliktus olyan terhet róhat az európai gazdaságra, „amilyet legutóbb a Covid-járvány idején vagy az ukrajnai háború kezdetekor tapasztaltunk.”
Az Európai Központ Bank elnöke, Christine Lagarde egy Economist-interjúban ennél is messzebbre ment, szerinte a konfliktus hosszú távú következményei „valószínűleg meghaladják azt, amit jelenleg el tudunk képzelni”, és a konfliktus akár évekig is elhúzódhat.
Az olasz védelmi miniszter, Guido Crosetto a La Repubblicának adott interjújában úgy fogalmazott, hogy „napi huszonnégy órában élem át ezt a háborút és annak lehetséges következményeit. Munkám természetéből adódóan olyan információkhoz van hozzáférésem, amelyek miatt már nem tudok aludni. Félek attól, ami a következő hetekben bekövetkezhet, és attól, milyen hatással lesz mindez a gazdaságra és a mindennapokra”.
Kritikus a Hormuzi-szoros szerepe
A világgazdaságban kulcsfontosságú kőolaj és földgáz mintegy 20 százaléka a Hormuzi-szoroson keresztül jut el a fogyasztókhoz. Irán ezt az útvonalat zárta le, és közölte, hogy minden engedély nélkül rendelkező hajót megtámad, amely áthalad rajta. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezérigazgatója, Fatih Birol „a globális energiabiztonság történetének legnagyobb fenyegetéseként” jellemezte a helyzetet.
Donald Trump kedden a közösségi oldalán reagált az energiaválságra: „El kell kezdenetek megtanulni, hogyan harcoljatok egyedül. A nehezén túl vagyunk. Menjetek és szerezzétek meg a saját olajotokat!” – írta az amerikai elnök, miközben arra biztatta az érintett országokat, hogy az Egyesült Államoktól vásároljanak energiát.
Az 1973-as olajembargóhoz vagy a 2022-es orosz gázválsághoz képest a mostani helyzet egy lényeges ponton különbözik: jelenleg nem egyetlen energiahordozó hiányzik, hanem egyszerre okoz válságot a nyersolaj, a földgáz és a finomított olajszármazékok hiánya.
Európa egyáltalán nem védett a válságtól
Az Európai Unión belül korábban arról vitáztak a döntéshozók, hogy a kontinens viszonylag keveset importál a Perzsa-öböl térségéből: az EU nyersolaj-behozatalának mindössze 6, földgázimportjának pedig kevesebb mint 10 százalékát. Érvelésük szerint a diverzifikáció kellő védelmet nyújt Európának, a konfliktus azonban ezt az állapotot felborította.
Ugyanakkor az ázsiai országok még rosszabb helyzetben vannak, mivel energiaszükségletük 80 százalékát fedezték a Közel-Keletről, ezért elkeseredetten versenyeznek a szűkülő készletekért, és még inkább felverik az árakat. Ennek hatására a rugalmasabb szerződésekkel rendelkező LNG-szállítók egyre inkább Ázsia felé fordulnak a nagyobb haszonkulcs reményében, és ezzel elvonják a kínálatot Európától.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!