Olyan dolgok történtek a múlt héten, amelyeknek hosszú távú következményei lesznek a magyar gazdaságra, kereskedelemre – kezdte beszédét Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferenciáján tartott előadásában.
Az amerikai elnökválasztásnál sokan várták Donald Trump győzelmét, de azért arra nem sokan számítottak, hogy Németországban a kancellár meneszti a pénzügyminiszterét. Ez Nagy Márton szerint azért fontos, mert azt üzeni, hogy a fiskális konzervativizmusnak vége van, s – átmenetileg, a költségvetési korlátok figyelmen kívül hagyásával – pénzt kell adni a gazdaságnak és a versenyképességi átállásnak.
Így lesz 3 százalék felett a növekedés
A miniszter szerint a magyar gazdaság szeptemberben elérte az idei mélypontot, és október–decemberben egyre erősebb gazdasági teljesítményt mutat majd a gazdaság, ezért az utolsó negyedévben 0,7 százalékos év/év alapú bővüléssel lehet majd számolni. A kedvezőbb helyzet szavai szerint döntően a belső konjunktúrára, a fogyasztásra érvényes, de óvatos optimizmust jelent az a külpiaci konjunktúrával kapcsolatban az, hogy a jármű- és akkumulátorgyártás az elmúlt 2-3 hónapban havi alapon már emelkedik.
Nagy Márton szerint
a gazdasági növekedés 2025 I. negyedévében 1,1 százalékra gyorsul, a II. negyedévben 2,4, majd azt követően már 4 százalékot meghaladó növekedési ütemmel lehet számolni – így jön ki jövőre a várt 3,4 százalékos átlagos éves növekedés.
4000 milliárd foroghat a gazdaságban
Más szempontból is fontos a mai nap, hiszen ma nyújtja be a kormány a 2025-ös költségvetés tervezetét a parlamentnek. Nagy Márton szerint a büdzséhez kapcsolt gazdaságpolitikai intézkedésekkel 4000 milliárd forintot forgatnak majd meg.
A 81 százalékos foglalkoztatottsági ráta mellett nem tudunk új munkahelyeket teremteni, most a kereset értékállóságát kell biztosítani – érvelt a miniszter. A jövedelmek vásárlóerejének növelése érdekében a kormány szerint kívánatos, hogy megszülessen a 3 éves bérmegállapodás, aminek nyomán a minimálbér 2027-re a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékára nőhet. Nagy Márton szerint az bizonyos, hogy legalább 4-5 százalékos reálbér-növekedés várható, és ez a minimálbérre is érvényes lesz. De csak a teljesítmény alapján lehet a bérkonvergenciát fenntartani – figyelmeztetett a miniszter.
A családokat érintő intézkedések
A családoknál 2630 milliárd forint pluszforrás áll majd jövőre rendelkezésre a miniszter szavai szerint.
- Ebben az egyik legnagyobb tételt a jövőre lejáró, döntően a magas hozamot fizető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kamatfizetése jelenti majd – 1465 milliárd forintot írnak majd kamatként jóvá az ügyfeleknek. De a miniszter számításai szerint nemcsak a kamat, de a korábban állampapírokban lévő tőke is keresni fogja a helyét, hiszen a jövő évi 19 százalékos kamat után a jövőben 6-7 százalékos hozamot hozhatnak az állampapírok – Nagy Márton szerint így összességében 3000-3500 milliárd forinttal nőhet a lakosság új befektetést kereső vagy/és fogyasztásra fordítható vagyona.
- A kormány számításai szerint mintegy 300 ezer fiatal munkavállalónak lesz elérhető a munkáshitel. Ez a maximális hitelösszeggel – 4 millió forinttal – számolva 1200 milliárd forintot jelentene, ám a kormány konzervatívabb, és így 500 milliárd forinttal számolnak.
- A családi adókedvezmény duplázása 75 milliárd forintos támogatást jelent majd.
- A lakáspolitikai intézkedések részleteiben szereplő javaslatot ismertetve Nagy Márton arról beszélt, hogy az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a kormány 300 […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!