- Folytatódtak az Irán elleni támadások, de közben Libanont, Katart, Bahreint, Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket és Irakot is csapások érték.
- A Hormuzi-szoros gyakorlatilag hetedik napja blokád alatt áll, jelentősen megakadtak az olaszsállítások, pedig békeidőben itt halad át a világ olaj- és cseppfolyósított földgáz (LNG) ellátásának legalább ötöde.
- Az olajár nagyot emelkedett, a hajnali órákban több mint 20 százalékos pluszban állt.
- Az ázsiai tőzsde zuhan.
- A forint erős nyomás alatt van, sokan újra már az 1 euro = 400 forintos szinttől tartanak.
A hétfői kereskedésben a globális olajpiac kulcsfontosságú benchmarkja, a Brent olaj hordonkénti ára rövid idő alatt 100 dollár fölé emelkedett. A nyersolaj ára így több mint 25 százalékkal nőtt, leginkább azért, mert az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iráni célpontok bombázását. Közben az iráni rezsim lezárta a Hormuzi-szorost és elfojtotta a nyugati olajellátást. Különösen aggasztó, hogy a konfliktus az Irán és az Egyesült Államok, illetve az Izrael között a katonai összecsapások kiszélesedésének irányába mozdult el, és ez nagyon megijesztette az energiapiactól függő befektetőket.
A Hormuzi-szoros miatt ideges a piac
A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a harcok közel kerültek a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonalához, a Hormuzi-szoros térségéhez. A szoroson keresztül halad át a világ tengeri olajkereskedelmének közel egyötöde, így bármilyen fennakadás azonnal érezhető hatással van a globális árakra. A kereskedők attól tartanak, hogy egy esetleges blokád vagy katonai incidens jelentősen visszavetheti a térségből érkező exportot.
A feszültséget tovább növeli, hogy a konfliktus közvetlenül érinti az öböl térségének több fontos termelőjét is. Az elmúlt napokban több jelentés is érkezett arról, hogy támadások értek energetikai infrastruktúrát Iránban. Olajraktárak és tárolók sérültek meg, ami rövid távon logisztikai problémákat okozhat a szállításban. Elemzők szerint a piac nemcsak a jelenlegi kiesést árazza, hanem azt is, hogy a konfliktus gyorsan kiszélesedhet a teljes térségre.
Ez azért különösen érzékeny pont, mert a Közel-Kelet a globális olajtermelés egyik kulcsközpontja.
A pénzpiacok is reagáltak
A hirtelen olajár-emelkedés nemcsak az energiaszektort, hanem a pénzügyi piacokat is megrázta. A befektetők a kockázatos eszközökből a biztonságosabb befektetések felé fordultak.
Ennek egyik következménye, hogy erősödni kezdett az amerikai dollár, miközben több feltörekvő piaci deviza – köztük a magyar forint – gyengült.
A magasabb olajár ráadásul inflációs kockázatot is jelenthet, hiszen az energia drágulása gyorsan megjelenik a szállítási költségekben és végső soron a fogyasztói árakban is.
Miután a Brent olaj ára átlépte a hordónkénti 114 dollárt – az ázsiai piacok zuhanni kezdtek.
A hongkongi részvények árfolyama hétfő reggel több mint 3 zázalékot esett, míg a japán Nikkei 225 index egy ponton közel 7 százalékot esett. A dél-koreai Kospi több mint 8 százalékot esett, de a tajvani piac is súlyos veszteségeket szenvedett el.
A légitársaságok részvényei hétfő reggel jelentősen estek.
Az iráni háború felhajtotta az üzemanyagárakat, és megzavarta a légi közlekedést a Közel-Keleten és világszerte. Az ausztrál Qantas Airways, az Air New Zealand, a hongkongi Cathay Pacific, a Japan Airlines, a Korean Air Lines, valamint a nagy kínai légitársaságok, a China Southern és a China Eastern részvényei hétfőn 4 és több mint 10 százalék között estek.
Tartós drágulás is jöhet
Piaci elemzők szerint a mostani olajár-emelkedés nem feltétlenül csak rövid távú sokk lehet. Ha a közel-keleti konfliktus elhúzódik, a nyersolaj ára tartósan magas szinten maradhat, sőt újabb ugrás sem kizárt.
A piac jelenleg elsősorban azt figyeli, hogy mi történik a Közel-Kelet egyik legfontosabb energiaszállítási útvonalán, a Hormuzi-szorosnál. Ez a tengeri átjáró a globális olajkereskedelem egyik kulcspontja: a világ kőolaj-szállításának több mint 20 százaléka ezen az útvonalon halad át. Ha itt fennakadások vannak, az szinte azonnal megjelenik az árakban.
A jelenlegi konfliktus már most komoly zavarokat okozott a térségben. Egyes becslések szerint a harcok és a szállítási problémák miatt a globális olaj- és gázkínálat közel ötöde is kieshetett vagy veszélybe kerülhetett.
A tankerforgalom lelassult, egyes hajók kivárnak a Perzsa-öbölben, miközben a biztosítási költségek is meredeken emelkedtek a háborús kockázatok miatt. Ez tovább drágítja a szállítást és csökkenti az elérhető export mennyiségét.

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!