Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Szerdán fontos napra ébredtünk, mindössze három nappal a választások előtt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyszerre tette közzé a három legfontosabb, havi rendszerességgel publikált adatát – az inflációs, a kiskereskedelmi és az ipari statisztikákat. Nézzük először a nagyképet:
- márciusban a fogyasztói árak 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt pedig 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
- A kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 3,8, az előző havit 0,4 százalékkal haladta meg.
- És végül megjött a szokásos feketeleves is: az előző év azonos időszakához mérten 1,5, az előző hónaphoz képest 1,8 százalékkal mérséklődött az ipari termelés.
Bőven az MNB célsávja alatt van az infláció
De haladjunk szépen sorjában. Az elmúlt 12 hónapban, 2025 márciusához viszonyítva az élelmiszerek ára összességében nem változott számottevően, bár a vendéglátási szolgáltatások nélkül 3,2 százalékos csökkenés volt megfigyelhető. De több termék ára jelentősen emelkedett: a sütőipari lisztesáruké 13,3 százalékkal, a büféáruké 9,7 százalékkal, míg a cukorka, a méz és a halkonzerv ára egyaránt 7,9 százalékkal nőtt. A friss hazai és déligyümölcsök ára 7,5 százalékkal, a házon kívüli étkezésé 7,4 százalékkal, a jégkrémé pedig 6,6 százalékkal emelkedett.
Ezzel szemben több alapvető élelmiszer olcsóbb lett: a húskonzervek ára 26,1, a margariné 24,9, a burgonyáé 18,5, a sertészsiradéké 18,4, a vaj és vajkrém ára 18,2 százalékkal csökkent. A tejtermékek (sajt nélkül) 15,3, a liszt 13,4, a tej pedig 13,1 százalékkal került kevesebbe. A szolgáltatások ára átlagosan 4,1 százalékkal nőtt, ezen belül különösen a színházjegyek drágultak (18,8 százalékkal), és a külföldi üdülések (17,8 százalékkal). A belföldi üdülések ára 8,7 százalékkal, a sport- és múzeumi belépők 8,4 százalékkal emelkedtek, míg a testápolási szolgáltatások és a járműjavítás, -karbantartás egyaránt 7,8 százalékkal kerültek többe.
A szeszes italok és dohányáruk ára 5,5, ezen belül a dohánytermékeké 7,2 százalékkal nőtt. A háztartási energia ára 4,3 százalékkal emelkedett: a vezetékes gázért 7,9, az elektromos energiáért pedig 2,4 százalékkal kellett többet fizetni. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,7 százalékkal nőtt, ezen belül az ékszereké kiemelkedően, 29,1 százalékkal emelkedett, míg a motorkerékpárok ára 6,7 százalékkal, a használt személygépkocsiké 4,4 százalékkal, a szobabútoroké pedig 4,3 százalékkal nőtt. A gyógyszerek és gyógyászati termékek ára 6 százalékkal emelkedett, miközben a járműüzemanyagok ára 3,0 százalékkal csökkent.
2026 februárjához viszonyítva egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek.
Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal csökkent, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 0,6 százalékkal. Ugyanakkor több termék drágult: a jégkrém ára 1,3 százalékkal, a szalonnáé 1,2 százalékkal, az egyéb húsoké és a teáé egyaránt 1,1 százalékkal nőtt. A húskonzervek és a büféáruk ára 1,0–1,0 százalékkal, a tojásé 0,8 százalékkal, az étolajé pedig 0,3 százalékkal emelkedett.
Ezzel szemben több élelmiszer olcsóbb lett: a száraz hüvelyesek ára 3,6 százalékkal, a vaj és vajkrém 3,2 százalékkal, a bolti kávé 2,5 százalékkal, a sertészsiradék 2,1 százalékkal, a száraztészta 2,0 százalékkal, a cukor 1,8 százalékkal, a tartósított gyümölcs 1,6 százalékkal csökkent. A sertéshús és a tejtermékek (sajt nélkül) ára egyaránt 1,3 százalékkal, a tejé 0,9 százalékkal, a csokoládé és kakaó ára pedig 0,4 százalékkal mérséklődött.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt: a teherszállítás 5,5 százalékkal drágult, miközben az egyéb távolsági utazások ára 0,9 százalékkal csökkent. A háztartási energia ára összességében nem változott, de ezen belül jelentős eltérések voltak: a távfűtés ára 18,4 százalékkal nőtt, míg a vezetékes gázé 3,3 százalékkal csökkent. A szeszes italok és dohányáruk ára 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italoké 0,4 százalékkal. A járműüzemanyagok ára 4,6 százalékkal nőtt, a ruházkodási cikkek pedig 1,9 százalékkal kerültek többe.
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a friss inflációs adat megfelel a várakozásaiknak, és egyben fordulópontot is jelez: a piaci becslések közül lefelé kilógó, 1,7 százalékos előzetes várakozásunknak megfelelő éves inflációs adat kijelölte a februári mélypontot,
ezzel elindult egy lassú emelkedés, amely az év hátralévő részében várhatóan folytatódik.
De a jegybank jelenleg csak részben tud a hazai inflációs folyamatokra koncentrálni, mivel a közel-keleti események alakulása sokkal meghatározóbb tényezővé vált. Amíg nem születik tartós megoldás a konfliktusra, várhatóan marad az adatvezérelt monetáris politika, ahol minden eszköz nyitva marad. Kedvező, hogy a jegybank most erősebb kiinduló helyzetben van, mint az orosz–ukrán háború kitörésekor, ezért a piaci árazásokkal szemben nem számítunk kamatemelésre, inkább arra, hogy a kamatcsökkentési ciklusban hosszabb szünet következik.”
NGM: A Tisza Párt leválasztaná Magyarországot az olcsó orosz energiáról
A Nemzetgazdasági Minisztérium az inflációs adatokat politikai kontextusba helyezve értékelte. Közlésük szerint a Tisza Párt több, a jelenlegi gazdaságpolitikától eltérő intézkedést vezetne be: leválasztaná Magyarországot az olcsó orosz energiáról, kivezetné a védett benzinárakat, az árréscsökkentést és a multik különadóját, megszüntetné a rezsicsökkentést, valamint új energiaadót vetne ki a megtakarításokra. A minisztérium ezzel szemben azt hangsúlyozta, a kormány célja a bérek emelése és a családok támogatása. Példaként említették a 11 százalékos minimálbéremelést, a 40 év alatti kétgyermekes anyák teljes személyi jövedelemadó-mentességét, valamint a családi adókedvezmény megduplázását. Emellett a kormány továbbra is fellép az áremelkedésekkel szemben, ennek egyik fő eszköze az árréscsökkentés, amelyet meghosszabbítottak és kiterjesztettek.
A tárca szerint ezek az intézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy márciusban az infláció 1,8 százalékra mérséklődött, miközben a hidegélelmiszerek ára éves összevetésben 3,2 százalékkal csökkent. A kormány emellett több szektorban – így a bankoknál, biztosítóknál, telekommunikációs cégeknél és a gyógyszeriparban – önkéntes árkorlátozásokat is elért. A közlemény kitér arra is, hogy az ukrán intézkedések – különösen az olajszállítások korlátozása – a minisztérium szerint az üzemanyagárak emelkedéséhez és az infláció növekedéséhez vezethetnek. A kormány álláspontja szerint ugyanakkor ezekkel a hatásokkal szemben is igyekszik megvédeni a lakosságot: ennek részeként védett árakat vezettek be, amelyek szerint a benzin literenkénti kiskereskedelmi ára legfeljebb 595 forint, a gázolajé pedig 615 forint lehet.
A fogyasztás húzza egyedül a gazdaságot
2026 februárjában a kiskereskedelmi forgalom volumene – mind a nyers, mind a naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 3,8 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét. Az egyes szegmensek közül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 2,2 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemé 5 százalékkal, míg az üzemanyag-kiskereskedelemé 6,4 százalékkal nőtt […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!