Hirben.hu Hírben jók vagyunk! György László a Makronóm Intézettel közösen elkészítette a „Tükör által homályosan” című tanulmányát. A cím Ingmar Bergman filmjére utal, és arra a jelenségre, hogy a média által közvetített kép és a valóság élesen elválik egymástól – legalábbis a kormánybiztos szerint.
Interjúnkban szembesítettük a gyakran hangoztatott kritikákkal a korrupciótól a stadionépítéseken át az akkumulátorgyárakig. Megkérdeztük hogy
- mely körök kapták a legtöbb támogatást, kik az Orbán-kormány „csókosai”?
- Mit szól ahhoz, hogy a Transparency International korrupcióérzékelési indexén évek óta sereghajtók vagyunk?
- Mit gondol arról, hogy egyesek gödi halálgyárról beszélnek?
- Hova ment az elmúlt 15 évben az adófizetők pénze?
- Igaz-e, hogy Magyarország az Európai Unió szegényházává vált, és összeszerelő üzem lett belőle?
- Fenntartható-e a magyar gazdaság az uniós pénzek nélkül?
- Romba dönti-e az országot a választási osztogatás?
„Nagyon sok csókos van”
Kezdjük azzal, amit mindenki mond: a támogatásokat csak a kormányközeli körök, a csókosok kapják.
Nagyon sok „csókos” van Magyarországon – húszezer vállalkozás kapott csak 2020 óta vissza nem térítendő támogatást, vagyis tízből négy, öt főnél többet foglalkoztató vállalkozás részesült támogatásban a fejlesztéseihez. Aki élt és mozgott, pályázott, és a pályázata értékes volt, kapott támogatást a fejlesztéseihez. Ráadásul a mikro-, kis- és középvállalkozások kapták a támogatások háromnegyedét. Scheiring Gábor egyetemi kutató és volt LMP-s országgyűlési képviselő – aki nem éppen kormánypárti – számításai szerint 2010 után a nagyvállalati támogatások megduplázódtak, de a kkv-támogatás 29-szeresére emelkedett.
Mégis van egy olyan percepció, hogy a NER-közeli nagyvállalkozók visznek el mindent. Ha megnézzük a gazdaglistákat, szépen hízik a vagyonuk.
Megerősödött egy olyan tőkésosztály Magyarországon, ami korábban nem létezett. De ha összehasonlítjuk a top öt leggazdagabb magyart a szlovák, román, cseh, lengyel és osztrák megfelelőjükkel, a magyar gazdagok a legkevésbé gazdagok közöttük. Nem az a bajunk, hogy ők vannak, hanem hogy ilyen kevesen vannak, vagyis 2010-ben egy súlyosan lerabolt örökséget vettünk át – még több gazdagra és persze még kevesebb szegényre volna szükségünk.
„Torzít a médiatükör”
A Transparency International korrupcióérzékelési indexén négy éve sereghajtók vagyunk. Ez nem zavarja?
A kérdése első felében van a lényeg: a korrupció észlelését mérik – vagyis tükör által homályosan láttatnak. A médiatükör torzításában az emberek úgy látják, Magyarország korrupt. Amúgy hadd jegyezzem meg, hogy a Transparency Corruption Perceptions Indexének hitelességéről azt, hogy Ruanda, ahol jelenleg is polgárháború dúl, állítólag kevésbé korrupt, és az offshore cégeiről és adóelkerülésről ismert Bahama-szigetek pedig szerintük mérföldekkel előttünk áll.
Ez nyilvánvaló abszurdum.
Az Eurobarométer felmérésében a magyarok 88 százaléka mondja, hogy nagy probléma a korrupció. De huszonegynéhány kérdéssel később, amikor megkérdezik, hogy személyesen tapasztaltak-e korrupciót, már csak 10 százalék felel igennel – ezzel az EU átlagánál jobban állunk.
Tehát ön szerint nincs korrupció Magyarországon?
Egy forintnyi korrupció is pont egy forinttal több, mint amennyi kívánatos. De nemzetközi összehasonlításban ez nem egy korrupt ország. Hadd érzékeltessem egy példával. Egy barátom elbeszélése szerint, ha valaki bemegy egy kárpátaljai kormányhivatalba, sokszor viszi magával a konyakot, hogy elintézze az ügyét. Ha valaki Magyarországon bemegy a kormányablakba, és visz magával egy konyakot, az ott álló egyenruhás ember kiterelné, mert egyrészt alkoholt oda ne vigyen be senki, másrészt nincs rá szükség.
Akkor miért nem sikerült tizenöt év alatt megváltoztatni ezt a képet?
Magyarországon sajtószabadság van, mindenki azt mond és ír, amit akar – és a médiatükrön keresztül el lehet hitetni ezt a problémát.
Magyarország az unió szegényháza?
Pogátsa Zoltán híres közgazdász több alkalommal arról beszélt, hogy Magyarország az EU egyik legszegényebb tagállama a jövedelmi és jóléti mutatók alapján. Erre mit reagál?
Pogátsa Zoltánnal van úgy, hogy megértjük egymást, barátjának mond engem. De amikor leülünk vitatkozni, elmondja háromszor, hogy Magyarország szegényház. Az Eurostat szerint viszont 2014 óta Magyarországon csökkent a leggyorsabb ütemben a szegénység az egész EU-ban, 2018 óta az uniós átlag alatt van a szegénységi ráta. Ezt a teljesítményt nem lehet elvitatni.
Akkor miért érzik sokan, hogy rosszul élnek?
A törzs- és felső középosztály úgy érzi, ő jól él, de aggódik, hogy mi van a szomszéddal. A legnagyobb baj, hogy bennük él az érzés, hogy leszakad az ország másik fele – miközben semmilyen szám nem támasztja ezt alá. Éppen ők nyerték abszolút értelemben a legtöbbet a kormány politikájával: éves szinten négyezer milliárd forintot, családonként egymillió forintot csoportosítunk át a gyermeket nevelő, dolgozó, vállalkozó középosztályhoz. Ezt nem a szél fújja be a családi kasszákba, hanem tudatosan vállalt döntések és tudatosan vállalt konfliktusok eredménye, amik nem lennének, ha nem mi kormányoznánk.
Senki sem vitatja el a munkahelyteremtést, de közben több szakértő arra figyelmeztet, hogy összeszerelő üzemmé váltunk, és a közepes jövedelmű országok csapdájába szorultunk.
A kutatói, a fejlesztői és az innovatív munkakörben dolgozók száma 107 százalékkal növekedett 2010 óta – az EU-átlag 60 százalékkal. A Samsung hetven éve szárított hallal kereskedett, harminc éve gyártotta az első mobiltelefonjait – amelyeken úthengerrel mentek át, annyira silányak voltak –, ma a világ egyik legnagyobb okostelefon-gyártója. Nekünk is lehet ilyen cégünk. Több is. Ezen dolgozom.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!