Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Közép-Európának az elmúlt években komoly gazdasági és energetikai kihívásokkal kellett szembenéznie, amelyeket az Ukrajnában zajló háború és a Covid-világjárvány elhúzódó hatásai táplálnak. Ugyanakkor számos ország a növekedés útjára lépett, Magyarországon például 2-3 százalékos bővüléssel számolnak a szakértők és az Európai Bizottság is.
A közép-kelet-európai régió az egyik motorja az európai gazdasági növekedésnek, a régiós növekedés az uniós átlag felett van
– jelezte Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója az Oeconomus „Gazdasági és energetikai kihívások háborúk és globális turbulenciák idején” címmel rendezett konferenciáján. A szakértő megjegyezte, hogy kapcsolatban állunk Németországgal és a nyugat-európai országokkal, de ezt a gazdasági előnyök szempontjából nem használjuk ki maximálisan, pedig a kapcsolatok erősítése kulcsfontosságú lehet a közép-kelet-európai régió jövőbeli jólétéhez.
Mikor érhetjük el Németország szintjét?
A rendezvényen meghívott lengyel szakértők bemutatták az SGH Warsaw School of Economics és az Economics Forum legújabb tanulmányát, és megvitatták a gazdasági kihívások és az energetikai nehézségek témáját magyar szakemberekkel. Habár a növekedés már beindult a régiónkban, kérdéses annak mértéke, így az is, hogy mikor érhetjük el az uniós átlag vagy akár Németország szintjét.
Felzárkózunk nemcsak az Európai Unió átlagához, hanem elérhetjük Németország szintjét is, persze nem néhány éven, inkább néhány évtizeden belül az optimista forgatókönyv szerint
– jelezte Piotr Maszczyk, a Varsói Közgazdasági Iskola alapképzési dékánhelyettese, a Makrogazdasági és Államgazdasági Tanszék vezetője. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a német életszínvonal szintjének elérése közel sem garantált. Emlékeztetett, hogy hatalmas demográfiai válság tombol Lengyelországban, a legalacsonyabb a termékenységi rátájuk az Európai Unióban, ami a gazdasági teljesítményükre is rányomja majd a bélyegét. Óriási fenyegetésnek nevezte azt is, hogy országaink a közepes jövedelem csapdájába eshetnek. Elmondta, hogy ugyan az optimista forgatókönyv szerint 20 éven belül elérhetjük Németország szintjét, azért ez közel sem biztos, vannak kevésbé optimista előrejelzések is.
Van egy másik forgatókönyv, amely szerint megragadunk a német szint 75-80 százalékán, és örökkön örökké a periférián maradunk
– fedte fel a lengyel professzor, aki szerint a negatív forgatókönyv ugyanannyira valószínű, mint a pozitív. Szerinte ez az eredmény kellene hogy zavarja a kormányt, a politikát is. Az Index kérdésére, hogy reális-e, hogy Magyarország elérje Németország fejlettségi szintjét, a professzor a következőt választ adta:
Az 1950-es években végig a német gazdaság átlagos éves növekedési üteme 8 százalék felett volt. Ez egy igazi csoda. Ez kellene ahhoz, hogy gyorsan felzárkózzunk. Lehetséges ez? Nem akarok Magyarország nevében nyilatkozni, de Lengyelország esetében elmondhatom, hogy nem. Ez lehetetlen. Lehetséges-e a német gazdaság növekedési ütemét két százalékponttal meghaladó átlagos szintet elérni? Igen, lehetséges. Mit jelent ez? A felzárkóztatási folyamat három évtizedig is eltarthat.
Több régiós problémát is kiemelt, amelyek meghatározhatják a 2020-as évtizedet:
- az agyelszívás,
- az elöregedő népesség,
- a globális széttöredezettség a politika miatt
- és a nyugat-európai gazdaságok csökkenő versenyképessége az új technológiák és az innováció terén.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője arról beszélt, hogy a mostanihoz hasonló válságok idején kiemelten fontos, hogy az egyensúlyi mutatók, például a költségvetési hiány, a folyó fizetési mérleg hiánya és a foglalkoztatottság rendben legyenek. Kiemelte, hogy az utóbbi években a válságok mellett is nagyon alacsony maradt a magyar munkanélküliségi ráta.
Ha érdemi változást, jelentős fejlődést és felzárkózást akarunk elérni, akkor nem árt ambiciózus célokat kitűzni magunk elé
– húzta alá a szakértő, megjegyezve, hogy Kelet-Közép-Európa bővülési potenciáljának kiaknázása és a növekedési többletünk hosszabb távú fenntartása komplex kormányzati és gazdaságpolitikai stratégiát igényel, különösen, hogy Európa globális gazdasági szerepe is jelentősen változik. Mint ismert, a kontinens […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2024/03/23/magyarorszag-nemetorszag-eletszinvonal-oeconomus/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!