2026. május 2., szombatMa Zsigmond napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 366,00 Ft | USD: 313,00 Ft | CHF: 396,00 Ft
2026.05.02. Zsigmond Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 366,00 Ft | USD: 313,00 Ft | CHF: 396,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Ez az olcsó ruharendelős oldalak rejtett veszélye, amiről alig beszélnek

Ez az olcsó ruharendelős oldalak rejtett veszélye, amiről alig beszélnek

Mivel a divatipar nem a környezetbarát természetéről híres, ezért az Óbudai Egyetem dékánhelyettesét először az újrahasznosítás lehetőségeiről kérdeztük. 

A textilhulladék újrahasznosításának legnagyobb akadálya nem az akarat hiánya, hanem egy alapvető technológiai zsákutca. 

A szálakat ipari méretben nagyon nehéz és költséges szétválasztani, ez itt a gond 

– világított rá lapunknak Csanák Edit. A ruhák többsége kevert anyagokból készül, amelyekben természetes és mesterséges szálak fonódnak össze.

Ezeket fizikailag szétválasztani szinte lehetetlen, a tudományos megoldások egyelőre csak részeredményeket hoztak – és azok költsége rendszerint meghaladja a hasznosítás értékét.

Léteznek elvben teljesen visszaforgatható termékek is – elsősorban egyetlen anyagfajtából, úgynevezett monoanyagból készülő darabok. 

A gond azonban az, hogy ezeket a drágább termékeket a fogyasztók jellemzően nem hajlandók megfizetni. A fenntartható divat drága, és amíg a tudatos vásárlók száma nem éri el a kritikus tömeget, a gazdasági modell nem tud önfenntartóvá válni.

Nem a tervező a hibás

Csanák Edit határozottan elutasítja azt a leegyszerűsítő képet, amely szerint a divatipar fenntarthatatlansága a tervezők lelkiismeretén szárad.

Nem maguk a tervezők végzik jobban vagy rosszabbul a munkájukat – a gazdasági érdekek azok, amelyek olyan célokat helyeznek előtérbe, amelyek fenntarthatatlanná teszik a rendszer működését

– mutatott rá. A fast fashion nem a divatból nőtt ki, hanem abból, hogy az üzleti profitszempontok felülírták a szakmai logikát.

Az ellátási lánc átláthatósága – hogy ki termeli meg az alapanyagot, ki varrja össze a ruhát, és mindenki méltányos bért kap-e érte – az, ami a leginkább hiányzik.

Ugyanakkor a változás lehetségesnek tűnik: egyre több márka kínál javítási, bérlési vagy visszavételi szolgáltatásokat, amelyeken keresztül gyártók és fogyasztók egyaránt nyerhetnek – miközben a rendszer fenntarthatóbbá válik.

Csanák Edit 2026. március 2-án

Csanák Edit 2026. március 2-án

Fotó: Németh Kata / Index

Kulturális katasztrófa a képernyőn

Az olyan platformok, amelyeken bárki bármilyen ruhát akármilyen színben, villámgyorsan és fillérekért rendelhet meg, a dékánhelyettes szerint nem csupán környezeti, hanem kulturális rombolást is végeznek.

„Megszűnik maga a divat”

– figyelmeztetett. A divat ugyanis nem pusztán öltöztetés: kulturális jelenség, amely korszakokat azonosít, gondolatokat közvetít és történeteket mesél el. Ha a fogyasztói szeszély diktálja, hogy mit tervezzenek – ahelyett, hogy a trendeket szakemberek formálnák –, ez a kulturális motor előbb-utóbb leáll.

Ez a logika ellentétes mindennel, amit a fenntartható divat képvisel: ahelyett, hogy kevesebbet és jobbat gyártanánk, a rendszer egyre több, egyre olcsóbb, egyre rövidebb életű terméket zúdít a piacra.

A kultúrának mindig volt egy íve, voltak stílusok és korszakok – ezt az ívet töri derékba az algoritmus vezérelte kínálat – jelezte a szakember.

Arra is rámutatott, hogy sokszor „gyarlók vagyunk”, engedünk az olcsó ruhadarabok csábításának, és bele sem gondolunk, hogy azok etikus forrásokból származnak-e.

Tanítani és tanulni a fenntarthatóságot

Az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Karán szokatlan módszerrel tanítják meg, mit jelent valójában a fenntarthatóság. A hallgatóknak saját kezükkel kell szétszedniük a redesignra szánt ruhadarabot, például egy farmernadrágot – és megtapasztalniuk, hogy ez legalább két és félórányi fáradságos munkát jelent, amely nem kíméli a kezüket.

Ez a fajta testi tapasztalat az, ami a zöldmarketingszövegek helyett valódi képet ad arról, miért nehéz környezetileg fenntarthatóvá tenni a divatipart.

A képzés másik pillére a kulturális fenntarthatóság oktatása: a magyar mintakincsek, népi szimbólumok megőrzése és modern formában való újraértelmezése textilminta- és öltözékkollekciók keretében.

Csanák Edit szerint ezek az értékek valóban veszélyben vannak, és ápolásuk éppúgy a tervező felelőssége, mint a környezettudatos anyagválasztás.

A kar hallgatói – akik egyszerre tanulnak mérnöki és kreatív tárgyakat – […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/03/24/divatipar-fast-fashion-kultura-rombolas-csanak-edit-obudai-egyetem/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Megdöbbentő adatok: a magyar dolgozók minden tíz forintjából négy az államé

Az OECD friss „Taxing Wages 2026” jelentése szerint Magyarországon az átlagbért kereső, gyermektelen munkavállalók esetében …