Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A megemelkedett energiaárak túlzott támogatása ellen figyelmeztet az EU, mondván, hogy az iráni háború által kiváltott sokk pénzügyi válságot idézhet elő – írja a Financial Times.
A lap egyik forrása szerint az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy az energiatámogatások és az adócsökkentések kivezetésére jelöljenek ki egy pontos határidőt. Brüsszel ugyanis igyekszik elkerülni a 2022-es energiaválság megismétlődését, amely hatalmas inflációt és robbanásszerűen növekvő költségvetési hiányt eredményezett.
„Ez a bizottság egységes erőfeszítése” – nyilatkozta Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa a portálnak. „Ami a gazdaság egy szektorában történik, az átterjedhet a társadalom többi részére is” – tette hozzá.
Több ország, köztük Olaszország, Lengyelország és Spanyolország is csökkentette az üzemanyagokat terhelő adókat, míg mások az uniós állami támogatásokra vonatkozó szabályok enyhítését szorgalmazzák.
Az Egyesült Államok Irán elleni támadásai körülbelül 60 százalékkal emelték az európai olaj- és gázárakat, és félelmet keltettek a dízel- és repülőgépüzemanyag-hiányt illetően. A konfliktus Jorgensen szerint hatalmas kockázatot jelent, és magas inflációt idézhet elő „annak minden negatív következményével együtt” – mondta.
A tisztviselők attól tartanak, újabb gazdasági válságot okozhat a konfliktus, az elmúlt hat évben a harmadikat.
A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint az EU általános kormányzati bruttó adósságának GDP-hez viszonyított aránya a 2019. végi 77,8 százalékról tavaly a harmadik negyedévre 82,1 százalékra emelkedett.
„A határozatlan idejű intézkedések visszaüthetnek”
„A célzott kormányzati intézkedések segíthetnek a sokk enyhítésében azáltal, hogy csökkentik az energiaigényt és kompenzálják az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat” – mondta a múlt hónapban Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a „széles körű és határozatlan idejű intézkedések” visszaüthetnek, mivel „túlzottan” fellendíthetik a keresletet és felhajtják az inflációt. Arra sürgette a döntéshozókat, hogy „ideiglenes, célzott és testre szabott” intézkedésekre összpontosítsanak.
Valdis Dombrovskis, az EU gazdasági biztosa közölte a tagállamok pénzügyminisztereivel, hogy csak „koherens”, rövid távú sürgősségi intézkedéseket szabad elfogadni. Figyelmeztetett, hogy a túlzott kiadások „komoly költségvetési következményekkel járnának”, tekintve, hogy a Covid–19- és az ukrajnai válság, valamint a 2022 óta megnövekedett védelmi kiadások miatt a kormányok költségvetési mozgástere kisebb.
Giancarlo Giorgetti olasz pénzügyminiszter szerint Brüsszel kénytelen lesz enyhíteni a tagállamok költségvetési hiányát a GDP 3 százalékára korlátozó szabályokon. Ez azt követően történt, hogy Róma május 1-jéig meghosszabbította az üzemanyagokra kivetett „ideiglenes” 20 százalékos jövedéki adót, és az ország hivatalos statisztikai hivatala közölte, hogy a 2025-ös hiány a GDP 3,1 százaléka lesz.
Németország, Spanyolország, Olaszország, Portugália és Ausztria pénzügyminiszterei pénteken felszólították Brüsszelt, hogy vezessen be EU-szintű rendkívüli adót az energetikai vállalatokra, hogy enyhítsék „az európai gazdaságra és az európai polgárokra nehezedő terhet”. A spanyol pénzügyminiszter, Carlos Cuerpo által közzétett levél hivatkozott az orosz Ukrajna-invázió által okozott gázáremelkedés idején az energiavállalatok bevételeire 2022-ben bevezetett felső határra.
A jelenlegi piaci torzulások és fiskális korlátok miatt az Európai Bizottságnak gyorsan ki kell dolgoznia egy hasonló, EU-szintű hozzájárulási eszközt
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!