Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A turizmus és vendéglátás egyike a hazai gazdaság húzóágazatainak, így a szektor belső dinamikája, működési hatékonysága mind a munkavállalók, mind a gazdasági szereplők és az állam számára kiemelt jelentőségű. Az elmúlt három–négy kihívásokkal terhelt év után a turisztikai utasforgalom idén ismét elérheti, sőt
jelentősen meg is haladhatja a pandémia előtti utolsó, rekordnak számító szintet
– ám a szektor előtt továbbra is maradtak leküzdendő akadályok. A turizmus és vendéglátás működési környezetét és belső folyamatait az MBH Bank Ágazati Kitekintő rendezvénysorozatának legújabb sajtóbeszélgetésén a bank elemzői és üzleti területeinek vezetői értékelték.
A 2024-es évben a vendégéjszakák száma nagyjából 5–10 százalékkal haladhatja meg a tavalyi szintet, mely egyben azt is jelenti, hogy a magyarországi turizmus – az európai trendekhez igazodva – 2024-ben ismét eléri és túlszárnyalja a Covid-válság előtti szintet. A visszarendeződést olyan tényezők segítik, mint a reálbérek dinamikus emelkedése, az infláció normalizálódása, a fogyasztói bizalom javulása, valamint a külföldi vendégek számának intenzív emelkedése.
A turizmus Magyarország gazdaságának meghatározó pillére, amely hazánk GDP-jének több mint 10 százalékát biztosítja, és közvetlen vagy közvetett módon 400 ezer embernek ad megélhetést. Bár az ágazat jelenlegi dinamikája bizakodásra adhat okot, az attraktív idei eredmények mögött egyfajta kettősség is megfigyelhető: míg a külföldi vendégéjszakák aránya számottevően emelkedik, addig a belföldi turizmus stagnál
– mondta Szabó Melinda, az MBH Elemzési Centrum ágazati területének vezetője.
„Csúcsformában a reptér”
A szakértők szerint a belföldi utazások mérséklődése mögött a nemzetközi turizmus helyreállása húzódhat meg: a reálbérek emelkedése nyomán javul a háztartások jövedelmi helyzete, így egyre többen utaznak ismét külföldre, és választanak például tengerparti üdülési lehetőségeket.
Összességében a magyarok is egyre többet utaznak, azonban az utazásaikon belül inkább a külföldi desztinációk aránya emelkedik.
Ez a hatás lehet a magyarázata annak a megállapításnak is, mely szerint érdemi forgalombővülés inkább azokban a régiókban, desztinációkban volt tapasztalható, ahová külföldi látogatók érkeznek, az ezen kívül eső térségekben ugyanakkor alig változott a vendégéjszakák száma.
A külföldről Magyarországra érkező turisták aránya idén júliusban mintegy 11 százalékkal emelkedett, mely a reptéri adatokon is jól nyomon követhető:
Az idei év első nyolc hónapjában a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 11,4 millió főt ért el, amely 18,6 százalékkal múlta felül a tavalyi év azonos periódusában látott eredményt. A becslések szerint 2024 végére a teljes éves utasforgalom jelentősen meg fogja haladni a 2019-es, korábbi rekordnak számító 16,2 millió főt. Az újra magyar tulajdonba […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!