2024. június 18., keddMa Levente napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 395,00 Ft | USD: 369,00 Ft | CHF: 415,00 Ft
2024.06.18. Levente Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 395,00 Ft | USD: 369,00 Ft | CHF: 415,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Az NGM páros lábbal, de kissé magyartalanul szállt bele a KSH-ba

Hirdetés

Az NGM páros lábbal, de kissé magyartalanul szállt bele a KSH-ba

„Minden hamis híresztelés ellenére tavaly is jelentősen nőttek a nettó bérek” – kezdi közleményét a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca nem hivatkozza pontosan, miféle „hamis híresztelésekre” reagál, de alighanem a 24.hu cikkéről van szó, melyben arról írnak, hogy tavaly a munkavállalók kétharmada azzal szembesült, hogy kevesebbet ér a fizetése.

A cikket a portál a KSH A keresetek változásának eloszlása, 2023 című kísérleti statisztikája alapján készítette, szóval ha az NGM szerint „hamis híresztelések” forognak fönn, akkor azok alapja a KSH statisztikája.

A dolgozók majdnem kétharmadának csökkent a reálbére tavaly

Majdnem 11 százalékuknak pedig konkrétan a nettó fizetését csökkentették, 17,6 százalékos éves infláció mellett.

Hirdetés

A minisztériumnak vélhetően az szúrja a szemét, hogy a statisztika szerint nemhogy a reálbérek csökkentek – ezt nehéz lenne tagadni 17 százalékos infláció és 14 százalékos átlagkereset-növekedés mellett – de a dolgozók bő 10 százalékának a számszerű nettó fizetése is csökkent. Vagyis kisebb fizetést kapott kézhez, mint egy évvel korábban, miközben ugyebár az árak jóval magasabbak voltak.

Ellentmondás természetesen nincsen,

az, hogy az átlagkereset nőtt, sőt a dolgozók többségének nőtt a fizetése nem jelenti, hogy ne volnának olyanok, akiknek csökkent a fizetése.

Azt egyébként, hogy tavaly a reálbér (átlagban) csökkent (vagyis az átlagkereset növekedésének üteme nem érte el az infláció szintjét) az NGM sem tagadja:

A reálbéreket a háborús infláció csökkentette, azonban a kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően letörte és visszaszorította az inflációt.

A minisztérium kijelentésével az egyik probléma, hogy a „háborús infláció” csak a kormánypropagandában létező fogalom, a kormány mindeddig semmivel sem támasztotta alá, a háború mennyiben tehető felelőssé azért, hogy Magyarországon még a többi régiós országét is magasan meghaladta az infláció.

A kijelentéssel az a másik probléma, hogy kissé értelmetlen. A szerző vagy azt akarta mondani, hogy

  • A reálbéreket a háborús infláció csökkentette, azonban a kormány hatékony intézkedéseivel letörte és visszaszorította az inflációt,

vagy azt, hogy

  • A reálbéreket a háborús infláció csökkentette, azonban a kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően letört és visszaszorult az infláció.

Végül, de nem utolsó sorban sajnálatosnak tekinthetjük, hogy az NGM „hamis híresztelések” terjesztésével vádolja a KSH-t. Különösen, hogy a KSH korábban igazán mindent megtett, hogy megfeleljen a kormányzati igényeknek. Például kimondottan a tárca igényére reagálva készítette el a régiós üzemanyagárakat összehasonlító statisztikáját.

A KSH kacifántos megoldással fog üzemanyagárat számolni Nagy Mártonnak

A statisztika kísérleti lesz, vagyis nem megbízható, alapja az uniós statisztikai hivatal 2005 óta létező heti árösszesítése. A magyarországi adatok forrása a nagy kúthálózatok ár-önbevallása, amit az energiahivatal felé tesznek.

Forrás:
http://hvg.hu/gazdasag/20240531_az-ngm-paros-labbal-es-magyartalanul-szallt-bele-a-ksh-ba#rss

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Átlagosan ennyit dolgoztak tavaly a magyarok

Az átlagos munkahét hossza az Európai Unióban évről évre rövidül. Íme a legfontosabb megállapítások: A …