Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Továbbra sem egyszerű Magyarországon azok élete, akik saját ingatlanhoz szeretnének jutni, ám azoknak sem könnyebb, akik – ha kényszerből is, de – albérletben gondolkodnak. Az ingatlanpiaci 22-es csapdáról korábban már egy külön cikkben értekeztünk. Az ebben is vázolt otthonhoz jutási nehézségek hatására azok a fiatalok, akik megengedhetik maguknak, hogy saját ingatlanban gondolkodjanak, inkább az olcsóbb, használt – ezáltal minden bizonnyal felújítatlan, energetikailag nem korszerű – lakásokat veszik.
A nagyvárosokból kiszorulnak, a használt ház a favorit
A 30 évnél fiatalabbak az átlagnál kevesebb pénzből gazdálkodnak, ezért a korosztály által vásárolt ingatlanok értéke 20 százalékkal alacsonyabb, 33,9 millió forint volt 2023 II. felében – derül ki az Otthon Centrum értékesítési adataiból. Ez az érték jelentősen elmarad az idősebb generáció átlagától (az OC közreműködésével vásárolt ingatlanok átlagértéke 42,3 millió forint volt).
A szűkösebb anyagi lehetőségekből fakadóan a fiataloknál a legalacsonyabb a készpénz aránya, és közülük igényelnek a legtöbben hitelt. Ugyanakkor nem a harminc év alattiak élnek a legnagyobb arányban az állami támogatásokkal, mivel ezek házassághoz kötöttek, ami ebben az életszakaszban még sokaknak nem aktuális – mutat rá az ingatlaniroda. A 30 évnél fiatalabbak 39,3 százaléka – feltételezhetően szülői, rokoni segítséggel – képes tisztán készpénzből vásárolni. Piaci alapú hitellel 33,1 százalék él, míg a generáció tagjai közül 27,7 százalék igényel állami támogatást a lakásvásárláshoz, amelyet a legtöbb esetben piaci alapú hitellel is ki kell egészíteni.
Anyagi okok miatt a húszas korosztály tagjai közül kevesen tudnak a nagyvárosokban ingatlant vásárolni, hiszen átlagosan 33,9 millió forintot képesek erre fordítani, miközben a budai ingatlanok átlagértéke 69 millió, a belvárosiaké 54,5 millió forint, de még a régióközpontokban is ennél magasabb összeg, 37,2 millió forint a középérték.
A 30 évnél fiatalabb korosztályban továbbra is a használt ház a favorit, a vásárlók 45,8 százaléka döntött ilyen ingatlantípus mellett; sokan kényszerből, de körükben jelentős hányadot képviselnek azok is, akik egyetemi tanulmányaik után családot alapítanak és élnek az állami támogatásokkal. Használt lakást a generáció 30,5, panelt 16,1, új építésű lakást csak 7,6 százaléka engedhetett meg magának.
A túlárazottságot is nyögi a piac
Nemcsak a fiatalok vesznek el azonban az ingatlanpiacon, a saját otthonhoz jutás semmilyen korosztály számára nem egyszerű művelet. Ezen az sem segít, hogy az eladók továbbra is magasan tartják az árakat.
2023-ban kínálati piac alakult az ingatlanpiacon, tekintve hogy számottevő infláció jellemezte a gazdaságot, ezzel párhuzamosan magasan jártak a jelzáloghitelek kamatai, de az energiaárak növekedése is közrejátszott abban, hogy mind az eladókra, mind a vevőkre a kivárás volt jellemző.
A várakozások szerint csökkenő hitelkamatok hatására azonban lassan megmozdulhat az ingatlanpiac, ugyanakkor ebben reménykednek az eladó ingatlanok tulajdonosai is. A piacra most is jellemző a túlárazott ingatlanok jelenléte: akár 15–20 százalékos eltérésről is beszélhetünk a tényleges eladási árhoz képest. A túlárazásban az is közrejátszik, hogy az eladók várakozásai szerint az állami támogatások és a csökkenő hitelkamatok felhajtják a keresletet, olyannyira, hogy reményeik szerint még az általuk elképzelt irreálisan magas árakon is találnak vevőt az ingatlanjaikra
– mutattak rá az Indexnek a Balla Ingatlan szakértői.
„Így aztán nem meglepő, hogy gyakorlatilag nem létezik ingatlaneladás alku nélkül. Nagyon kevés ingatlant tudunk most értékesíteni a meghirdetett áron, az alku szinte elmaradhatatlan része az ingatlanértékesítésnek” – közölték.
Az értékesítési idő attól is függ, hogy mennyire keresett egy adott ingatlantípus, milyen az esztétikai és műszaki állapota, és persze a hirdetési ára, vagyis, hogy mennyire van túlárazva. Családi házak esetében az átlagos értékesítési idő jelenleg 6 hónap és 1 év között alakul, a lakásoknál ugyanakkor 3–6 hónap között változik a két kerületben. Természetesen, ha egy ingatlan a keresett kategóriába tartozik és jó állapotú, akkor ennél lényegesen rövidebb is lehet az értékesítési idő.
Új támogatások élesedtek/élesednek
Az eladói mellett a bérlői piacon sem túl rózsás a helyzet. A magyarországi átlagos bérleti díj 200 ezer forint körül alakul, míg a budapesti 250 ezer körül mozog. A kormány ennek hatására – még ha egy aprót is – de lépett. Új lakhatási támogatást indított márciusban, amelynek keretében akár 187 ezer forintos albérlettámogatást igényelhetnek a 30 éven aluli […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!