13 évre ítélték első fokon a Quaestor volt vezetőjét

Cikkünk frissül.

Első fokon 13 év börtönre ítélte első fokon a Fővárosi Törvényszék a Quaestor-ügy elsőrendű vádlottját. Tarsoly Csabát véglegesen eltiltották a cégvezetéstől, tíz évre a közügyektől is. Egyúttal elrendelte a bíróság Tarsoly és a harmadrendű vádlott Mayer Zsolt őrizetbevételét.

Tarsolyt két rendbeli felbujtóként elkövetett sikkasztás, bűnszervezetben, társtettesként elkövetett csalás, közokirat-hamisítás bűntetteiben találták bűnösnek, feltételesen nem helyezhető szabadlábra az ítélet szerint.

Mayer Zsoltot sikkasztás, több rendbeli társtettesként bűnszervezetben elkövetett csalás, felbujtóként és bűnsegédként elkövetett csalás bűntette miatt 16 év szabadságvesztésre ítélték, véglegesen eltiltották a gazdasági társaság vezetésétől és tíz évre a közügyektől is. Feltételes szabadságra nem bocsátható az ítélet szerint.

Az ügy másodrendű vádlottját, Tarsolyné Rónaszéki Erikát – Tarsoly feleségét – felmentette a bíróság, ahogy Kárpáti Péter negyedrendű vádlottat is.

A bíróság a 247 millió forintnál is magasabb bűnügyi költség körülbelül a felének megtérítését rendelte el a vádlottak számára, amit számos különböző tételekben, egyesével és különböző vádlottcsoportonként osztottak fel.

A Quaestor-csoport 2015-ben jelentett öncsődöt, ügyfeleik azonban hiába próbálták kivenni a bennragadt pénzüket, a cég 210 milliárdnyi kötvényéből 150 milliárd forintnak az MNB szerint nem volt fedezete. A bírósági eljárás 2016 óta húzódik, a cég vagyonát az állam árverésre bocsátotta. Elvileg ebből kellett volna kárpótolni az ügy jó 32 ezer károsultját, akik a kárpótlás ellenére összességében százmilliárdnyi forintot vesztettek, miközben a felszámolása során Tiborcz István és körei jól jártak. Tudatlanság és mohóság, kormányzati kapcsolatokkal kérkedő, gátlástalan hazardőr kötvénykibocsátó, hatósági lazaság – írtuk az ügyről előzőleg.

Mi is volt a Quaestor-bukás, a legnagyobb befektetői átverés és kinek lett haszna belőle?

Tudatlanság és mohóság, kormányzati kapcsolatokkal kérkedő, gátlástalan hazardőr kötvénykibocsátó, hatósági lazaság – mindez együtt vezetett ahhoz, hogy a 2015 tavaszán bedőlt Quaestor-birodalmat fenntartó 32 ezer kisbefektető a kivételes kártalanítás ellenére is százmilliárdnyit vesztett. Tiborcz István és körei jól jártak. Hétfőn érkezik az elsőfokú ítélet.

A Quaestor-ügy szereplőit 77 milliárd forintos csalással vádolták. A bíróság az ítélet előtt tette közzé összesítését a 2016 óta tartó tárgyalássorozatról. E szerint a nyomozati iratok 132 ezer oldalnyit tettek ki, a de mellékletek között van 104 darab CD-lemez és összesen 5 TB kapacitású winchester is. Összesen 359 napon tárgyalták az ügyet,  a bizonyítási eljárás végén pedig – az ügyben beszerzett egyesített könyv-, pénz- és tőkepiaci, valamint informatikai szakvélemény megállapításaira tekintettel – 2024 februárjában a vádhatóság egy 859 oldalas vádmódosításában pontosította az addigi vádakat.

Nemcsak a kár hatalmas a Quaestor-ügyben, rekordgyanús az iratanyag mérete is

Kis Quaestor-ügyi statisztikával állt elő a bíróság három nappal az elsőfokú ítélet kihirdetése előtt. A vádirat mérete felér egy többkötetes nagyregénnyel, ha pedig egy évre vetítenénk a tárgyalási napok számát, január 1-től karácsony napjáig megállás nélkül zajlott volna a per.

Nyitóképünk az ügy 2016-os tárgyalásán készült Tarsoly Csabáról. Fotó: Stiller Ákos