2024. február 25., vasárnapMa Géza napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 388,00 Ft | USD: 359,00 Ft | CHF: 407,00 Ft
2024.02.25. Géza Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 388,00 Ft | USD: 359,00 Ft | CHF: 407,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Velkey György az egészségügyi átalakításról: A kivitelezéssel és a tempóval is gondok vannak

Hirdetés

Velkey György az egészségügyi átalakításról: A kivitelezéssel és a tempóval is gondok vannak

A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója lapunknak elárulta azt is, hogy

  • milyen a párbeszéd a területet irányító Belügyminisztériummal;
  • mi az, ami az egészségügyi átalakítás előkészítésekor meglepte;
  • mi a gond a védőnői hálózat vagy épp a radiológiai vizsgálatok államosításával;
  • miért nem lehet jól kommunikálni a mínusz 20 százalékot a munkavállalók felé;
  • mekkora az ápolóhiány;
  • mi vezetett idén számos morális veszteséghez és sok belső feszültséghez;
  • mi az, amit egyáltalán nem tart ördögtől valónak;
  • miért halad kényszerpályán az egészségügy;
  • mikor vállalható a kórházi adósság;
  • és miért lenne szükség egy átfogó finanszírozási reformra.

Nyáron volt egy éve, hogy ismét a Magyar Kórházszövetség elnökévé választották. Ha összehasonlítja a 2013 és 2016 közötti periódust a mostanival, mikor volt nehezebb dolga?

Ha az előttünk álló kihívásokat nézem, akkor talán azt mondanám, hogy most, ugyanis válságszerű az egészségügy működése. Egyik krízisből esünk a másikba, 2020-ban a koronavírus-járvánnyal indult el ez a küzdelmes folyamat, majd jött a háború, és vele együtt a menekültkrízis, a gazdasági recesszió, valamint az energiaválság, ami bizony a kórházakra is extra terhet ró a mai napig.

2022-es kinevezésével egy időben új fejezet nyílt a hazai egészségpolitikában, megszűnt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a terület a Belügyminisztérium alá került, és egy új államtitkár is érkezett Takács Péter személyében. Ha a párbeszéd szempontjából közelíti meg a kérdést, milyennek ítéli az elmúlt egy évet?

Hirdetés

Aktív és korrekt párbeszédet folytatunk a jelenlegi vezetéssel, bár én a 2013 és 2016 közötti időszakra sem panaszkodhatok. Ahogy akkor, úgy természetesen most is sok nézet-, vagy talán inkább úgy mondanám: árnyalatkülönbség van köztünk, de szót értünk egymással, és elmondhatjuk a véleményünket. Elődjeim tapasztalatai szerint nem volt ez mindig így.

Ha jól sejtem, a most zajló egészségügyi átalakításban is aktívan részt vesznek. Volt olyan javaslat, aminél behúzták a kéziféket?

Az aktív részvételünk a rendszeres párbeszédet takarja. A kormány most leginkább a centralizációt, az országos rendszerek kialakítását preferálja. Ez a válsághelyzetre tekintettel érthető, hiszen ha mindent egy központból, egy elv mentén irányítunk, az ellátás is egységesebbé és gazdaságosabbá válhat, legalábbis elméletben. A gyakorlatban viszont decentralizált, a helyi árnyalatokat ismerő erősebb döntési pontokra is nagy szükség lenne, ráadásul az sem mindegy, hogy ezeket a nagy horderejű változásokat hogyan és mennyi idő alatt visszük véghez. Egyelőre azt látjuk, hogy a kivitelezéssel és a tempóval is gondok vannak.

Mondana egy példát?

Kulcskérdés jelenleg az integrációs és irányítási modellváltás, melynek eredményeként megyei egészségügyi ellátórendszer jön létre. Ez gazdasági, adminisztratív központosítással indult, a szakmai kérdésekre viszont csak most térünk rá.

Példaként említhetném azt a gazdasági összevonást is, ami a fővárosi kórházaknál már idén nyáron megkezdődött, 2024-től pedig országosan is az állam felel majd az intézmények ingatlanüzemeltetési szolgáltatásáért.

Ezt az ütemet gyorsnak találjuk, őszintén szólva nem látjuk, hogy ez így fennakadások nélkül megvalósítható.

Ugyancsak ebbe a sorba illeszkedik a védőnői hálózat centralizációja. Az ütőképes népegészségügyi területi munka a járvány alatt felértékelődött, ennek leképezéseként éljük meg ezt, de a megvalósítás és a sebesség funkciózavarokkal jár.

A közeljövő új kihívása a kórházi gyógyszertárak központi projekttársaságba való kiszervezése. Óvnunk kell az elmúlt években szépen megerősödött intézményi gyógyszerészi gondozást, de a közforgalmú gyógyszertáraink üzemeltetésével járó bevételkiesést is ellentételezni szükséges.

Ha már államosítás, a CT- és az MR-vizsgálatokra is ez a sors vár, a kórházaknak és a szakrendelőknek novemberig kell felmondani a magáncégekkel kötött szerződéseket. Mire számít, mit hoz majd ez a váltás a gyakorlatban?

A magáncégek eddig jelentős infrastruktúrát és egy igencsak professzionális kultúrát honosítottak meg az állami rendszerben. Látok abban rizikófaktort, ha az évtizedekre visszanyúló eredményes együttműködést felbontjuk, a vállalatok szakértelme akkor mindenképpen hiányozni fog. Számos kórházban ugyanakkor a radiológiai vizsgálatok már most sincsenek kiszervezve, a visszaállamosítás eddig lassan, fokozatosan haladt, így érthető, hogy a kormány szeme előtt ismét az egységesség és a tisztán állami szerep lebeg. Ez a megvalósítás most viszont azért is gyors, mert a radiológiai kapacitások eleve szűkösek, így minden apró, a váltásból adódó fennakadás fokozott veszéllyel jár.

Velkey György 2023. augusztus 22-én

Velkey György 2023. augusztus 22-én

Fotó: Kaszás Tamás / Index

Gulyás Gergely egy korábbi Kormányinfón azzal érvelt az államosítás mellett, hogy ily módon búcsút inthetünk a megosztott kapacitásnak, a vizsgálatokat pedig gyorsabban el lehet majd végezni. Az előbbi még érthető is, az utóbbi viszont nem világos: hogyan lesz gyorsabb az ellátás attól, hogy kikerülnek a képből azok a magáncégek, amelyekre a kórházak eddig jelentős mértékben támaszkodtak?

Én sem tudom, hogy a miniszter úr mit érthetett ez alatt. Elméleti megfontolás lehet amögött, hogy a kiszervezett ellátással szemben a saját, állami kézben lévő radiológia jobban integráns része lesz majd annak az új járóbeteg-irányítási rendszernek, amit több intézményben jelenleg is tesztelnek. Elvi pozitívum az is, hogy így a profitmaximalizálás helyett a betegellátás háttérsegítése lesz a fő cél. Ezeket realizálni kell.

Senki nem kapott pluszfizetést, de mínuszt se

Az egészségügyi átalakításnak a centralizáción túl is számos olyan eleme van, ami nagy port kavart a médiában. Az egyik ilyen a teljesítményalapú bérezés, amely papíron már idén januárban elindult, ehhez képest szinte semmilyen információ nincs róla. Lehet tudni, hogy mi zajlik a háttérben?

A teljesítményértékelés az állami kórházakban megtörtént, de a dolgozók továbbra is a bértábla szerint kapják az illetményüket, pozitív vagy negatív korrekció a gyakorlatban egyelőre nem történt, noha az extrém terheket vállaló, például sok műtétet jól elvégző szakemberek extra anyagi megbecsülését fontosnak tartanánk a rendszer „bepörgetése” érdekében.

Van olyan kórházigazgató, aki azt mondta az Indexnek, hogy szívesen adna 20, vagy akár 40 százalékkal megemelt bért egy-egy kiemelkedő munkavállalónak, de egészen egyszerűen nincs miből…

A jelenlegi szorult gazdasági helyzetben ez így van, a legtöbb kórházi vezetőnek alig van gazdasági és adminisztratív mozgástere, szabad kerete arra, hogy emelt bérekben gondolkodjanak. Ezért ahhoz, hogy egy intézmény pluszt tudjon adni, mínuszt is kellene, az utóbbit – az extrém helyzeteket leszámítva – értelmetlennek is tartom.

Természetesen előfordulhat egy-egy olyan kirívó, átmeneti eset, amikor valakinek a béréből indokolt lehet levonni, de ha ez a negatív diszkrimináció tartós, akkor a munkavállaló előbb-utóbb a távozás mellett dönt, és végül csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem lehet pótolni, míg ő könnyedén állást talál egy másik intézményben, a magánellátásban vagy külföldön. Most nem azt a világot éljük, hogy fenyegetettség érzése mellett is meg tudjuk tartani a kollégáinkat. Meg kell becsülni azokat is, akikkel nem vagyunk makulátlanul elégedettek, ugyanis szükség van az ő munkájukra is.

Velkey György 2023. augusztus 22-én

Velkey György 2023. augusztus 22-én

Fotó: Kaszás Tamás / Index

Nem volt ördögtől való az elvetett javaslat

Ugyancsak komoly felháborodáshoz vezetett a magánorvosok állami ellátásba terelése, igaz, ez az elem végül kikerült a törvénycsomagból. Az érintett dolgozók hekkelték meg a javaslatot?

Vélhetően igen, vagy az őket képviselő érdekvédelmi szervezeteknek volt akkora ereje, hogy a kormány végül elállt a tervezettől.

Kérték, hogy ezt ne, a kormány pedig azt mondta: „rendben, ahogy szeretnétek?”

Bevallom, én is meglepődtem azon, hogy Belügyminisztérium végül visszalépett és nem vállalta ezt a konfliktust.

Lehet, hogy maguk a döntéshozók is maradnának inkább a magán- és az állami szektor szétválasztása mellett?

Azt nem tudom, hogy milyen megfontolás lehetett a döntés mögött, de nem kizárt, hogy ez is szerepet […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2023/08/25/velkey-gyorgy-magyar-korhazszovetseg-egeszsegugy-korhazak-adossag/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Három év börtönt kapott a honvédségtől eltávolított szexuális ragadozó

Dobó Dénes közleménye szerint a katonai tanács a vádlottat kétrendbeli szexuális kényszerítés bűntettének kísérletében mondta …