Háttérbeszélgetést tartott az Országos Rendőr-főkapitányság, amelyen szóba kerültek a 2025-ös év bűnözési változásai, „trendjei”, a rendőrség eredményességi mutatói és a közlekedésbiztonságban bekövetkezett változások is. A beszélgetés résztvevői Bátai László rendőrezredes, az ORFK Bűnügyi Főosztályának vezetője, Óberling József rendőrezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője, Balogh János altábornagy, Gál Kristóf rendőrezredes, a rendőrség szóvivője és Boros Gábor rendőrezredes, az ORFK hivatalvezetője voltak.
Balogh János arról beszélt, hogy 2025-ben negatív és pozitív csúcsok egyaránt megdőltek, s ugyan reménykednek a pozitív tendenciák folytatásában, de persze könnyen lehet, hogy negatív irányba is mozdulhatnak egyes mutatók. A statisztikai adatok legtöbbje javul – „néha a mi várakozásainkat is felülmúlják” –, de ez egy többéves, évtizedes együttműködés az állami szervekkel, amelynek eredője a jó tendencia. 2025 legnagyobb eseménye Románia schengeni csatlakozása volt, amelytől sokan féltek, de „semmilyen kimutatható negatív következménye közbiztonsági értelemben nem lett”. A magyar és román hatóságok viszonya kiváló és jól tudnak együttműködni.
A határon felszabadult munkaerőt – körülbelül 1200 ember, amelyből 24-en hagyták csak el a köteléket – beosztották az ország különböző rendőr-főkapitányságai között, ráadásul az infrastruktúra is lehetővé teszi, hogy akár több száz kilométerre is eljárjanak dolgozni. Többen a határvadászokhoz igazoltak, így a létszámot „sikerült hasznosan megőrizni”. A Delta-program mellett a kiberrészleg is komoly eredményeket ért el, beértek a szervezeti intézkedések, amelyek „az orvul elszerzett vagyon” visszaszerzésére indultak. Emellett a rendőrség adósságmentesen zárta az évet, tehát úgy tudtak gazdálkodni, hogy az újításokkal és fejlesztésekkel ne lépjék túl a keretet.

Majdnem mindenhol javuló tendenciák
Bátai László bemutatta az éves regisztrált, közterületen elkövetett és kiemelt bűncselekmények statisztikáit. 2025-ben összesen csaknem 179 ezer bűncselekményt regisztráltak, melyből csaknem 130 ezer volt kiemelt, és több mint 45 ezer volt közterületen. Ezek mind visszaesést jelentettek a 2024-es eredményekhez képest, nagyjából a 2023-as, 2022-es eredményekkel volt pariban. E mögött az összehangolt munkavégzés, a bűnmegelőzési technikák komplexsége és fejlesztése, a technikai fejlesztések és a rendészeti szolgálat alázatos munkája van az altábornagy szerint.
Szándékos emberölésben viszont romlott a statisztika, több mint 23 százalékkal nőtt az ilyen bűncselekmények száma, 74 darab volt összesen. A felderítés aránya viszont 100 százalék.
Az emberölések 80 százaléka körülbelül ismeretségen alapuló bűncselekmény, tehát ezekbe avatkozni a rendőrség szempontjából előre szinte lehetetlen – tette hozzá az altábornagy.
A halált okozó testi sértésekben és a rablásokban viszont csökkenés volt látható, ahogy a lopás, a lakásbetörés és a tulajdon elleni szabálysértések kategóriájában is. A statisztikákból az derült ki, hogy 2024 volt egy kiugró év a legtöbb bűncselekménytípus esetében, így 2025-ben gyakorlatilag visszatért a rendőrség a 2024-et megelőző évek standardjéhez. Lakásbetörésnél viszont kiemelkedő a szám, ugyanis 2019-től 2025-ig sikerült megfelezni az ilyen jellegű bűncselekmények számát Magyarországon.
Az online térben elkövetett bűncselekményeknél szintén egy 6,14 százalékos csökkenés látható a 2024-es eredményekhez, ahol 2024 szintén kiemelkedő számmal rendelkezett, viszont az azt megelőző évek ennek töredékét mutatták csak. Tehát a 2025-ös eredmények még így is a 2023-as eredmények dupláját jelentik, ahol a legnagyobb arányban online térben elkövetett csalás és információs rendszer felhasználásával elkövetett csalások vannak döntő többségben (adathalászat, online piactéren elkövetett csalás, mesterséges intelligenciával elkövetett bűncselekmények). A Mátrix-projekt és a KiberPajzs projekt hatalmas fegyver volt az ilyesfajta bűncselekmények elleni harcban.
Emellett a Digitális Adatelemző és Nyomozástámogató Rendszer (DANTE) csaknem 3 milliárd forintnyi vagyont foglalt le az online csalások több mint 4 ezer bejelentése után, a Delta program keretében (a kábítószer-terjesztés csökkentésére létrehozott program) pedig csaknem 2 milliárd forintot foglaltak le, felléptek a szervezett bűnözés és a drogkereskedelem ellen az évi csaknem 10 ezer bejelentést követően. Mind az összes bűneset, mind a birtoklás és mind a kereskedelem elleni küzdelemben javuló statisztikákról számolt be Bátai. A rendőrség kármegtérülési mutatója sokat nem változott a 2024-es évhez képest, 23,8 százalékon áll.
Balogh János hozzátette, hogy lopás és lakásbetörés esetében 50 százalék fölötti a hatékonyságuk, mint ahogy a tulajdon elleni szabálysértéseknél is, viszont rablás esetén 90 százalék feletti mutatóval rendelkeznek.
Drogháború
Újságírói kérdésre Bátai László elmondta, hogy az ukrán hatóságokkal jó a rendőrség viszonya, ahogy eddig is jó volt. Balogh János pedig arról beszélt, hogy a védőeszközöket ciklikusan szerzi be a szervezet, ezért nem készülnek kifejezetten a választásokra (vagy a választások utánra), hanem folyamatosan készülnek. Személyes véleménye szerint a választópolgárok „jóval türelmesebbek, békeszeretőbbek és jogkövetőbbek, mint azt látjuk a külföldi médiában”. A tapasztalatok szerint nem látnak veszélyt április 12. utánra, de „amire lehet, felkészülünk, amire nem, arra készen állunk”.
Levetítettek egy videót is, amelyben látszott, hogy egy szórakozóhely mosdójában kábítószert fogyasztanak a mellékhelyiségben. Bátai szerint ilyen bizonyítékok alapján zárnak be helyeket akár hónapokra, tehát olyan soha nincsen, hogy ne lenne alapos indokuk rá. Balogh hozzátette, hogy visszautasítja azt, hogy ezek „bemondásra vagy bizonyítékok nélkül” vannak, a gyanúsított hazudhat, bárki azt mond, amit akar, de a rendőrség minden tette törvényi kontroll alatt áll, így minden „kolléga” felelősen dönt, még ha nem is terítenek ki minden bizonyítékot a sajtónyilvánosság elé. Bátai szerint minden ügy egyedi elbírálás alá esik.
Volt autójavító műhely, élelmiszer-árusító üzlet is, tehát nem csak klasszikus diszkókat, szórakozóhelyeket zárnak be.
A kérdés az volt, hogy luxusszállodákban miért nem ellenőriznek, ahol „tudjuk, hogy sokkal nagyobb mértékben fogyasztanak kábítószert”, nem kaptunk választ.
Balogh József arról is beszélt, hogy esetfüggő, hogy a rendőrség miként realizálja a drogfogyasztást, az eljárás során nekik a bűncselekményt és a bűn elkövetőit kell felderíteniük. Ha a hely vezetői beletartoznak ebbe a körbe, akkor folyik velük szemben eljárás, ha nem, akkor nem. Viszont, ha valaki biztosítja a droghasználás lehetőségét, akkor még ha közvetetten is, de felelős lehet ezért. Tehát arra kéri az üzemeltetőket, hogy tartsanak be minden szabályt, szívesen adnak tanácsokat is a tulajdonosoknak, de a szerepükből nem tudnak kitérni, tehát nem vehetik át a klubtulajok szerepét. Sokan találtak már jó megoldást a problémára.
Az ügyeknek általában az a nehézsége, hogy egy cselekményről kezdve kezdjük felfejteni az egész szálat. Ha megelégednénk a kishalakkal, akkor soha nem fogjuk el a hálózatok vezetőit
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!