Idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK). E jeles alkalomra készülve még 2022 tavaszán, az éves rendes közgyűlésen merült fel a gondolat, hogy megérett a felújításra a Szalay utca 7. szám alatti patinás székház. Az önerőből megvalósított beruházás során, amely 2300 négyzetmétert érintett, és alig egy évig tartott, megújultak az épület gépészeti, elektromos és tűzvédelmi rendszerei, a ház helyiségei, új liftet építettek, befedték a belső udvart, ahol oktatótermet alakítottak ki, és annak tetején – a klub mellett – a tagság számára terasz és zöld tetőkert kapott helyet.
Tulajdonosból bérlő, bérlőből tulajdonos
Az Index stábja közvetlenül a beköltözés előtt, az elsők között járta be a megújult létesítményt, méghozzá Tóth M. Gábor kamarai elnök társaságában. Idegenvezetőnk elmondása szerint az elmúlt két-három évtizedben alaposan megkopott belülről a székház régi fénye, a használatból adódó hibák és korábbi átalakítások miatt az épülethez nem illeszkedő megoldások és sérülések jelentek meg.
A székház építése egyébként egészen 1893-ig nyúlik vissza, amikor is Budapest Székesfőváros Tanácsa háromszáz négyszögöl telket ajándékozott a Budapesti Ügyvédi Kamarának az V. kerületi Szalay utcában, kizárólagosan kamarai célokra. Az épület megtervezésével két kiváló építészt, Korb Flórist és Giergl Kálmánt bízták meg, akiknek a nevéhez fűződött többek között a Zeneakadémia megálmodása is. Az alapkövet 1895 májusában rakták le, és egy év alatt, 1896-ra fejezték be a kivitelezést, az akkori tagság vagyoni hozzájárulásából.
Az épület a második világháborúban súlyos károkat szenvedett, így a fővárosi ügyvédek újra bizonyíthatták kötődésüket székházukhoz, hiszen adományaikkal teremtették elő a helyreállítás költségeit. A felújítási munkálatokkal 1947-re végeztek. Az öt évvel későbbi államosítás után a BÜK társbérlőként maradhatott az épületben, hiszen a magasföldszinti helyiség bérlője a Magyar Jogászegylet lett. A rendszerváltozás után a székház sorsáról tárgyalások kezdődtek az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) vezetésével, amit megnehezített, hogy az ingatlan tulajdonjogát időközben törvénnyel az V. kerületi önkormányzatnak adták át. A tárgyalások egyik izgalmas epizódja volt, amikor Bánáti János, a BÜK akkori elnöke meghívottként az önkormányzat ülésén meggyőzte a jelenlévőket, hogy
a tulajdon visszakerülése a kamarához történelmi jóvátétel lenne.
Jelképes vételáron vissza is vásárolta az ügyvédség a hivatásának függetlenségét és méltóságát jelképező épületet, amelynek magasföldszintjére 2006-ban […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!