2025. március 11., keddMa Ildikó napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 399,00 Ft | USD: 367,00 Ft | CHF: 419,00 Ft
2025.03.11. Ildikó Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 399,00 Ft | USD: 367,00 Ft | CHF: 419,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Tóth M. Gábor szerint bírói függetlenség nélkül nincs ügyvédi függetlenség sem

Hirdetés

Tóth M. Gábor szerint bírói függetlenség nélkül nincs ügyvédi függetlenség sem

Idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK). E jeles alkalomra készülve még 2022 tavaszán, az éves rendes közgyűlésen merült fel a gondolat, hogy megérett a felújításra a Szalay utca 7. szám alatti patinás székház. Az önerőből megvalósított beruházás során, amely 2300 négyzetmétert érintett, és alig egy évig tartott, megújultak az épület gépészeti, elektromos és tűzvédelmi rendszerei, a ház helyiségei, új liftet építettek, befedték a belső udvart, ahol oktatótermet alakítottak ki, és annak tetején – a klub mellett – a tagság számára terasz és zöld tetőkert kapott helyet.

Tulajdonosból bérlő, bérlőből tulajdonos

Az Index stábja közvetlenül a beköltözés előtt, az elsők között járta be a megújult létesítményt, méghozzá Tóth M. Gábor kamarai elnök társaságában. Idegenvezetőnk elmondása szerint az elmúlt két-három évtizedben alaposan megkopott belülről a székház régi fénye, a használatból adódó hibák és korábbi átalakítások miatt az épülethez nem illeszkedő megoldások és sérülések jelentek meg.



15

Hirdetés

Galéria: Budapesti Ügyvédi Kamara felújított székházaFotó: Papajcsik Péter / Index

A székház építése egyébként egészen 1893-ig nyúlik vissza, amikor is Budapest Székesfőváros Tanácsa háromszáz négyszögöl telket ajándékozott a Budapesti Ügyvédi Kamarának az V. kerületi Szalay utcában, kizárólagosan kamarai célokra. Az épület megtervezésével két kiváló építészt, Korb Flórist és Giergl Kálmánt bízták meg, akiknek a nevéhez fűződött többek között a Zeneakadémia megálmodása is. Az alapkövet 1895 májusában rakták le, és egy év alatt, 1896-ra fejezték be a kivitelezést, az akkori tagság vagyoni hozzájárulásából.

Az épület a második világháborúban súlyos károkat szenvedett, így a fővárosi ügyvédek újra bizonyíthatták kötődésüket székházukhoz, hiszen adományaikkal teremtették elő a helyreállítás költségeit. A felújítási munkálatokkal 1947-re végeztek. Az öt évvel későbbi államosítás után a BÜK társbérlőként maradhatott az épületben, hiszen a magasföldszinti helyiség bérlője a Magyar Jogászegylet lett. A rendszerváltozás után a székház sorsáról tárgyalások kezdődtek az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) vezetésével, amit megnehezített, hogy az ingatlan tulajdonjogát időközben törvénnyel az V. kerületi önkormányzatnak adták át. A tárgyalások egyik izgalmas epizódja volt, amikor Bánáti János, a BÜK akkori elnöke meghívottként az önkormányzat ülésén meggyőzte a jelenlévőket, hogy

a tulajdon visszakerülése a kamarához történelmi jóvátétel lenne.









15

Galéria: Budapesti Ügyvédi Kamara felújított székházaFotó: Papajcsik Péter / Index

Jelképes vételáron vissza is vásárolta az ügyvédség a hivatásának függetlenségét és méltóságát jelképező épületet, amelynek magasföldszintjére 2006-ban […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2025/03/10/toth-gabor-budapesti-ugyvedi-kamara-szekhaz-felujitas-fuggetlenseg-birosag-bunugy/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

„Volt, ahol egy hetedikes tőlünk kapta első fogkeféjét” – a szűrőbusz fogorvosaival beszélgettünk

Kövér László, az Országgyűlés elnöke, egyben az NGySz Magyar Egyesületének elnöke elmondta, hogy az új …