Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Becsületsértő állítások miatt ítélték el néhány hónappal ezelőtt Szél Bernadettet, az LMP korábbi társelnökét. A politikus még 2021-ben fogalmazott meg becsületsértő állításokat Tarnai Richárddal szemben, kormánymegbízotti minőségével kapcsolatban. Minderről a Budapest Környéki Törvényszék döntött másodfokon, amikor a végzésben megállapította, hogy
a volt országgyűlési képviselő becsületsértő állításokat osztott meg egy bejegyzésében a közösségi médiában Tarnai Richárd főispán tevékenységével kapcsolatban.
Az exképviselő már első fokon sem ismerte be felelősségét a Budaörsi Járásbíróságon. A végzés indoklásában szerepelt, hogy a bizonyítékok mérlegelése következményeként helytállóan vont le következtetéseket a vádlottra, azaz a volt politikusra, Szél Bernadettre vonatkozóan. Ekkor már a mentelmi jog mint büntethetőségi akadály nem állt fenn (a mentelmi jog intézményről itt írtunk bővebben). A másodfokú bíróság sem mentette fel a politikust, és nem helyezte hatályon kívül az elsőfokú végzést.
Gy. Németh Erzsébetet, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjét rágalmazás vétsége miatt jelentette fel Áder János testvére, mert a feltételezés szerint hazug kijelentéseket tehetett a bicskei pedofilüggyel kapcsolatban. (Erről írt beszámolónk itt olvasható.) Ahhoz, hogy bíróság elé állhasson, fel kellett függeszteni a mentelmi jogát. Áder János testvére tudott a bicskei pedofil igazgatóról, mégsem tett semmit a fővárosi gyermekvédelmi főosztály vezetőjeként – mondta el a DK-s, Gy. Németh Erzsébet. Áder János előzőleg rámutatott, hogy Gy. Németh Erzsébet mindhárom korábbi állítása valótlan, hazug kijelentés, és ezzel nemcsak belegázolt a húga becsületébe, hanem rágalmazta is, olyan dolgokkal vádolta, amiket nem követett el. A politikust rágalmazás vétsége miatt jelentették fel.
Súlyos állítások
Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese, országgyűlési képviselője heti rendszerességgel egyeztet Kocsis Mátéval arról, hogy milyen javaslatokat nyújtson be az Országgyűlésnek – erről beszélt korábban a Tisza Párt alelnöke, aki egy úgynevezett fideszes fizetési listát is említett. Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese a kijelentésekért szintén feljelentést tett rágalmazás bűncselekménye okán, mert állítása szerint nem egyeztet a Fidesz frakcióvezetőjével, Kocsi Mátéval.
Érdeksérelmet okozó rágalmazásért tehetett feljelentést
Magyar Péter a közösségi oldalán arról is írt, hogy feljelentést tesz Orbán Viktor miniszterelnök ellen rágalmazás miatt. „A holnapi napon feljelentem Orbán Viktor miniszterelnököt, a Fidesz elnökét aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásért” – közölte csaknem két hete Magyar Péter a közösségi oldalán. A Tisza Párt alelnöke azt írta, hogy Orbán Viktor, valamint a miniszterelnök pártja és a propagandistái hetek óta azzal kampányolnak, hogy az ellenzéki politikusok háborúpártiak. Most már óriásplakátokon és videóhirdetésekben is ezt terjesztik. Elég volt! – hangsúlyozta a Tisza Párt alelnöke. Dobrev Klára pedig a nemrég kinevezett Sulyok Tamás köztársasági elnökkel szemben fogalmazott meg súlyos vádakat.
Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök több mint 10 éve nem gyakorolja ügyvédi hivatását. Ügyvédi tevékenysége során mindenben a hatályos jogszabályoknak és ügyvédi esküjének megfelelően járt el.
A köztársasági elnöknek nincs takargatnivalója. Törvénybe ütköző szerződés megkötésében soha nem működött közre – írta közleményében a Sándor-palota. A hivatal közölte, hogy a rágalmazóval szemben megteszik a megfelelő jogi lépéseket.
Rágalmazás
Rágalmazás vétségét követi el, és a Btk. alapján egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt, illetve jelentős érdeksérelmet okozva követik el.
Alapvetően nem gyakori a rágalmazás vétség elkövetése, hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász rámutatott: ennek viszont nem feltétlenül a jogalap hiánya az oka, hiszen sok esetben indokolt lehetne a büntetőper, hanem az, hogy a közéleti szereplők ezzel sem kívánják napirenden, a közbeszéd tárgyaként fenntartani a velük kapcsolatban elhangzott (rágalmazó) állításokat és azok tartalmát. A hivatalos és a közhatalmat gyakorló személyeknek, valamint a közszereplőknek – ahogy erre az Alkotmánybíróság egy határozatban rámutatott –, a közügyek szabad vitathatósága érdekében szélesebb körben kell tűrniük a velük szemben megfogalmazott kritikát, vagyis a véleménynyilvánítás szabadságát velük szemben kiterjesztően kell értelmezni. Ezzel természetesen nem kerülünk közelebb a rágalmazás legitimálásához.
A szabad véleménynyilvánítás nem sértheti az emberi méltóságot
Az emberi méltóságot, mint minden ember veleszületett, sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapjogát a közszereplők esetében sem sértheti a szabad véleménynyilvánítás, amely megjelenik az Alaptörvényben – a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!