Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat újabb részében Komárom-Esztergom vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
Egy vármegye, amely két fontos városáról kapta a nevét, ám egyik sem a megyeszékhely; a Kuny Domokos Megyei Múzeum pedig egy negyedik város, Tata várában található.
Szabad a gazda?
Ha ennyiből nem találnák ki, javallott a Köztér 106 lépés című műsorának a megyéről szóló részének megtekintése, melyben Czunyiné Bertalan Judit, Komárom országgyűlési képviselője és Molnár Attila, a város polgármestere beszélgetnek Pelyach Gergely műsorvezetővel többek között arról, hogy hiába nehezített pálya a Bécs és Pozsony uralta gazdasági térségekkel versenyezni befektetőkért, a vármegye gazdasági fejlettsége az elmúlt másfél évtizedben felzárkózott Fejér és Győr-Moson-Sopron mellé.
A jelenlegi „kompozit” Komárom-Esztergom vármegye a trianoni békediktátum következményeként jött létre, melynek egyenes előzménye az volt, hogy a Csehszlovák Légió csapatai 1919 első hónapjában megszállták a Csallóközt, Párkányt és részben Komáromot is. Pedig 70 évvel korábban a Klapka György által védett komáromi erőd volt az utolsó magyar hídfőállás, amely csak 1849. október 2-án, négy nappal az aradi vérengzés előtt tette le a fegyvert a hóhér Haynau ostromló hadai előtt –, de azt is Klapka akaratából.
Trianon alkalmával a történelmi Esztergom vármegyétől a párkányi járást, Komárom vármegyétől pedig a csallóközi és az udvardi járásokat csatolták el, no és persze a Duna bal partján az észak-komáromi városrészt.
Samutól Pintér Tibor Nemzeti Lovasszínházáig
A térség nemcsak a magyarság, hanem az emberiség szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Ugyanis Vértesszőlős őskőkori előembertelepén bármikor megcsodálhatjuk Samut, a homo erectus (a félreértések elkerülése végett: egy felegyenesedett ember) – mármint 350 ezer éves földi maradványait.
A térség a honfoglalás után gyorsan a magyar államszervezés központja is lett. Esztergom királyi székhellyé és érseki központtá fejlődött, ma is a magyar katolikus egyház szimbolikus szívcsakrája (micsoda képzavar). A török hódoltság idején a megye jelentős része hadszíntérré vált, majd a XVIII. században újra benépesült. Az iparosodás a XIX–XX. században gyors fejlődést hozott, különösen a bányászat (Dorog, Oroszlány és Tatabánya vidékei elsősorban) és a nehézipar területén.
Nem mellesleg a Hartvik-féle legenda szerint Szent István királyunk Esztergomban született Géza fejedelem udvarában. De III. Béla királyunk legendák nélkül is egészen biztosan esztergomi, ahogy a Habsburg-házi V. Utódszülött László is. Kálnoky Gusztáv után a leghosszabb ideje külügyminiszterként szolgáló Szijjártó Péter pedig Komáromban látta meg a napvilágot, ahogy a 251 éve született Jókai Mór is. Ma pedig itt található Pintér Tibor „Tenya” Nemzeti Lovas Színháza. Esztergomban talált új otthonra az egykori viszkis rabló, Ambrus Attila is, hogy a népi kézművesség jegyében új életet kezdjen.
Panel, panel, Duna, panel, panel, várromok
Komárom-Esztergom a legkisebb vármegyénk, de mégis Pest és Budapest után a legnagyobb népsűrűségű az országban. Lakossága ugyan több mint 300 ezer fő, de a népesség eloszlása egyenetlen: a Tatabánya környéki ipari térség kifejezetten sűrűn lakott, míg a kisebb falvakban elöregedés és népességcsökkenés figyelhető meg. A lakosság etnikailag viszonylag homogén, de kisebb nemzetiségi közösségek – romák, németek és szlovákok – is jelen vannak. Érdekesség, hogy az országban itt épült Budapesten kívül a legtöbb panellakás.
Kulturális szempontból a megye gazdag örökséggel rendelkezik. A történelmi múlt emlékei, mint például erődök, várak (Esztergom, Tata) és azok romjai (Várgesztes, Vitányvár), vagy a szemlélődő szerzeteseket nem kedvelő II. József király által feloszlatott majki kamalduli remeteség fontos turisztikai vonzerőt jelentenek.
Gazdaságilag Komárom-Esztergom vármegye az ország egyik fejlettebb ipari térsége. A rendszerváltás után jelentős külföldi befektetések érkeztek, különösen az autóipar és az elektronikai ipar területén. Tatabánya és Komárom így fontos gazdasági központok maradtak.
Szociológiai szempontból a megye társadalma erősen átalakulóban van. Az ipari szerkezetváltás következtében megváltoztak a foglalkoztatási viszonyok, és nőtt a szolgáltató szektor szerepe. Ugyanakkor egyes térségekben még mindig jelen van a munkanélküliség és a társadalmi leszakadás problémája.
Urbanisztikai adottságait tekintve a megye városhálózata viszonylag sűrű. A legnagyobb város, Tatabánya, ipari központként fejlődött ki, csakúgy, mint Dorog, Nyergesújfalu vagy Oroszlány. Ám Esztergom, Komárom, Tata – a számottevő ipar ellenére – inkább történelmi és turisztikai szerepet töltenek be. A közlekedési infrastruktúra kedvező: az M1-es autópálya, továbbá a vasútvonalak biztosítják a gyors kapcsolatot Budapest és Győr felé, illetve a Duna menti fekvés szintén fontos logisztikai előnyt jelent.
Mandátumbecslés: Komárom-Esztergom 01. OEVK (székhely: Tatabánya)
A választókerület a megyeszékhely Tatabányából, a megyében harmadik legnépesebb járásközpont, Tata városából, továbbá három községből áll a tatai és tatabányai járásokban. A választókerület népességének 30 százaléka érettségizett, 20 százalékuk szakmunkás, 17,7 százalékuk diplomás, 14 százalékuk viszont nem tudott vagy akart továbbtanulni az általános iskola 8 osztálya után.
A vallási közösséghez nem tartozók a választókerületben a legnagyobb csoportot alkotják 19 százalékkal, csak utánuk következnek a római katolikusok (17,7 százalék). Ennek ellenére a helyi lakosság többsége mégis a katolikus teológus végzettségű Bencsik János neve mellé teszi le a voksát polgármesterként, majd országgyűlési képviselőként – a rendszerváltás óta.
Tatabánya a vármegye székhelye és legnagyobb városa. A város 1896-tól kezdve egy közeli patakról – és nem pedig Galla Miklósról – elnevezett Alsógalla és Felsőgalla beolvasztásával szénbányászati központként fejlődött fel, majd a bányák bezárása után sikeres ipari szerkezetváltáson ment keresztül. Ma modern ipari parkjai, logisztikai központjai és szolgáltatási szektora révén az ország egyik legdinamikusabb gazdasági központja. A város jelképe a Turul-emlékmű és a Szelim-barlang környéke a Vértesben, de vannak benne csemegék a sztálinbarokk, szocreál építészet kedvelőinek is.
Tata, a „vizek városa” festői környezetével és történelmi emlékeivel megmaradt ritka kincseink egyike. Az Öreg-tó és a Tatai vár meghatározó elemei a város arculatának. A város legfontosabb látnivalói közé tartozik még az Esterházy-kastély és a gazdag vízi madárvilág. Tata kulturális élete pezsgő, fesztiváljai (pl. Víz, Zene, Virág Fesztivál) országos hírűek.
Bencsik János vs. Sopov Ildikó Éva
A Fidesz–KDNP idén is a teológus, szociális munkás és településfejlesztő végzettségű Bencsik Jánost indítja, akit már nyugodtan nevezhetünk politikai veteránnak is. 1990-től 2010-ig öt cikluson át volt a megyeszékhely Tatabánya polgármestere, 1998-ig SZDSZ-es, majd független színekben. Bencsik 1998-ban még az SZDSZ országos listájáról került be az Országgyűlésbe, de még ugyanabban az évben kilépett a pártjából és lemondott a parlamenti képviselőségéről is. Bencsik 2004-től a Fidesz tagja lett, 2006-tól előbb a Komárom-Esztergom területi listáról került vissza az Országgyűlésbe, majd 2010-től a tatabányai székhelyű Komárom-Esztergom 1. országgyűlési választókerület egyéni képviselője lett. A második Orbán-kormányban rövid ideig a Nemzetgazdasági, majd pedig 2012-ig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkáraként szolgált.
Ami a rendszerváltás utáni rozsdaövezeteket jellemezte szerte az országban Ózdtól Dunaújvárosig, jórészt elkerülte Tatabányát – részben Bencsiknek is köszönhetően.
Talán ezért is maradt Bencsik János helyben népszerű, és vált az amúgy helyben erős ellenzék mumusává. 2018-ban 44,43 százalék vs. 26,86 százalék arányban, 2022-ben pedig 48,18 százalék vs. 41,16 százalék arányban tudta legyőzni az ellenzéki összefogás jelöltjét.
A Tisza jelöltje Sopov Ildikó Éva tatai jogtanácsos, aki nemzetközi vállalati szektor-szabályozási területen dolgozik, és mindemellett két gyermek édesanyja. Legfőbb kampányígérete, hogy fejlesztené a tatabányai vasútállomást. A 2024-es EP-választáson a Fidesz–KDNP 38,8 százalékot, a Tisza pedig 33,8 százalékot kapott.
Tatabányát a Bencsik-éra után, 2010-től 2019-ig a fiatalon elhunyt Schmidt Csaba (1979–2023) vezette. 2019-ben Schmidtet győzte le az ellenzéki összefogás jelöltjeként Szücsné Posztovics Ilona, akit 2024-ben is újraválasztottak a fideszes ellenfelével szemben. Tatát 1998 óta vezeti jobboldali polgármester, 2006 óta pedig a KDNP-s Michl József, aki Bencsik Jánoshoz hasonlóan katolikus teológus és szociális munkás. A tatai Öreg-tó partjára tervezett szállodaberuházás miatti tiltakozások okán Michlt 2024-ben egészen kis többséggel, mindössze 97 szavazatnyi különbséggel választották újra. Úgy tűnik tehát, hogy szálloda nem fog állni ebben az életben az Öreg-tó partján.
Komárom-Esztergom 01. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények dacára az országos közvélemény-kutatási számok alapján inkább a Tisza jelöltje, Sopov Ildikó Éva lehet a befutó (2026. 03. havi becslés).
Mandátumbecslés: Komárom-Esztergom 02. OEVK (székhely: Esztergom)
A választókerület székhelye a vármegye második legnagyobb települése, a megyei jogú város, katolikus főegyházmegyei székhely és járásközpont Esztergom, amely az államalapítás idején még az ország első királyi székhelye is volt. Ide tartozik még a bányászhagyományairól híres kis-közepes iparváros Dorog és három másik kisváros (Nyergesújfalu, Lábatlan, Tát), ahogy egy nagyközség és 24 kisebb falu az esztergomi, a tatai és a tatabányai járásokból – köztük a tésztagyáráról ismert Gyermely, és a díszmészkövéről híres Süttő, amelynek süttői mészkőborítását többek között az Országházon, a Halászbástyán és a gödöllői Grassalkovich-kastélyon is megcsodálhatjuk.
Erdő Péter esztergomi-budapesti bíboros, érsek, hercegprímás székhelyén és vonzáskörzetében a lakosság 27,5 százaléka római katolikus, viszont 11,57 százalékuk nem tartozik egyik vallási felekezethez sem. A választókerület népességének 28,6 százaléka érettségizett, 21,6 százalékuk szakmunkás, 14,9 százalékuk diplomás, 15,2 százalékuk nem jutott túl a tanulmányaiban az általános iskola 8 osztályán.
Esztergom Magyarország egyik legrégebbi városa. A legismertebb nevezetessége az esztergomi bazilika, mely az ország legnagyobb temploma, valamint a Várhegy és a királyi vár romjai. A gazdag történelmi örökségen túl, kulturális programokkal rendelkezik, a Mária Valéria híd pedig összeköti a várost a felvidékre szakadt Párkánnyal. És arról se feledkezzünk meg, hogy a város […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!