Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Republikon vitáján szerepelt
- Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának fideszes elnöke,
- Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője,
- Csárdi Antal, az LMP-ből kilépett országgyűlési képviselő,
- Hargitai János, a KDNP országgyűlési képviselője,
- Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője,
- Mellár Tamás, a Párbeszéd-Zöldek frakciójának tagja,
- Vajda Zoltán, az MSZP frakciójának tagja, a Költségvetési Bizottság elnöke,
- valamint Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője.
„Egyik kormány sem mondhatja magáról, hogy a bölcsek köve a zsebében lenne”
Az első kérdés a helyzetértékelést érintette. Csárdi Antal azt gondolja, hogy amikor erről kell beszélni, akkor nem lehetnek optimisták, a magyar gazdaság kitettségét súlyosnak látja.
Emögött azt látom, hogy a rövid távú eredmények érdekében teljesen fel vannak adva a hosszú távú érdekeink. Gondolok itt az oktatásfinanszírozástól kezdve a kisvállalkozások alulfinanszírozottságáig. A magyar gazdaságpolitika ma egyértelműen a rövid távú érdekei mentén dolgozik
– vélekedett az országgyűlési képviselő, hozzátéve: Magyarország nem él azokkal az eszközökkel, amelyekkel még a jelenlegi környezetben is versenyképesebbek lennénk.
Kollár Kinga is úgy gondolja, az egyik legnagyobb probléma a rövid távú gazdaságpolitikai gondolkodás, amelyet legalább húsz éve látnak.
Miért nem történtek meg olyan beruházások – főleg egy 14 éves kormányzati időszak alatt –, amelyek a hosszú távú növekedést tudták volna megalapozni?
– tette fel a kérdést a Tisza EP-képviselője, konkrétumként említve a humántőke fejlesztését.
Kollár Kinga hangsúlyozta, az, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, gazdasági növekedést hozott Magyarországnak, de azt is látjuk, hogy a térség országaival szemben lemaradtunk, ennek egyik oka a magyar gazdaságpolitika rövid távú gondolkodása. Hibának nevezte azt is, hogy az állam működése, az állam beavatkozása a gazdaságba egyrészt túlmozgásos, másrészt drága, harmadrészt rossz irányokba történt.
Hargitai János kifejtette, hogy önmagunkhoz képest jó tíz évünk volt a 2010-es években, ezt aranykornak is szokták nevezni, tényként rögzíthető az ebben az időszakban látott növekedés. 2019 után viszont jött a koronavírus-válság, az orosz-ukrán háború, az energiaárak elszabadulása, a szankciós politika.
Olyan időszakba lépett a világ – és mi is –, hogy nem tudtuk tartani a megtervezett költségvetési számokat
– ismerte el a KDNP-s politikus, hozzátéve: most egy olyan költségvetés van előttük, amely megteremti annak a lehetőségét, hogy a magyar gazdaság más képet mutasson magáról a választások felé közeledve. Mindent megtesznek azért, hogy teljesíteni tudják a számokat.
Hargitai János – bár megjegyezte, hogy visszafogottabb karakterű, mint a kormányfő –, de hozzá hasonlóan optimistán tekint a 2025-ös évre. Donald Trump megválasztása jót jelent, Németországban is változás jöhet, „tragédia volt nézni, ami ott történik”. Emellett kulcskérdésnek nevezte a háború befejezését.
Bánki Erik azzal kezdte, hogy hiánypótló a mai megbeszélés, mert az elmúlt 6-8 évben kikopott az érdemi vita a parlament plenáris üléseiről. A fideszes képviselő még emlékszik arra, hogy például az 1998-ban kezdődő ciklusban, valamint 2002-2010 között is voltak érdemi szakmai viták az Országházban, ahol egymást próbálták meggyőzni a saját álláspontjukról, nem próbálták egymást megsemmisíteni.
Egyik kormány sem mondhatja magáról, hogy a bölcsek köve a zsebében lenne. Jó szándék vezérel minket és arra törekszünk, hogy a lehető legjobb döntéseket hozzuk meg, hogy a magyar gazdaság növekedni tudjon, a költségvetés stabil maradjon
– fogalmazott a kormánypárti képviselő, azzal folytatva, hogy 2013-tól 2019-ig gazdasági aranykor volt, folyamatosan az uniós átlag kétszeresével, vagy afölött bővültünk, ezeknek az eredményeknek társadalmi hatása is volt például az egymillió új munkahely megteremtésével, az intenzíven növekedő beruházásokkal.
Bánki Erik elismerte, hogy a koronavírus jelentősen visszavetette az országot, de sikeres gazdasági újraindítást hajtottak végre, aztán jött az orosz-ukrán háború, kilőttek az energiaárak, bizonytalanság alakult ki a térségben. A képviselő leszögezte, van teendőjük, a 2025-ös költségvetés azokat az alapokat tartalmazza, amelyek jelentős és érzékelhető növekedést tudnak hozni, ezáltal a költségvetés mozogástere is bővül. „Olyan intézkedéseket tudunk bevezetni, amely a magyar családoknak és vállalkozásoknak sokkal jobb életszínvonalat és működést tesz lehetővé” – prognosztizálta Bánki Erik.
Vajda Zoltán a gazdaság állapotáról elmondta, mindenki fizet naponta ezer forintot az államadósság kamataira. GDP-arányosan messze elsők vagyunk az Európai Unióban ebben a mutatóban.
A költségvetés egy fiktív költségvetés, papírra vetett számok, betűk halmaza, amelynek tudatosan nincs köze a valósághoz. Ötvenszer, százszor szokták átírni a költségvetést
– hívta fel a figyelmet az MSZP frakciójának tagja, hozzátéve: nincs euróbevezetési céldátum, és nem érkeznek az uniós források, ami mögött a kormány tudatos tevékenységét látja.
Vajda Zoltán a semlegességet gyönyörű szónak tartja, amelyről Ausztriára vagy Svájcra asszociálunk, „de ahova Orbán vezetne minket a gazdasági semlegesség dumával, az Észak-Korea, Csecsenföld vagy Fehéroroszország, a semlegesség jelszavával elszigetelődünk”.
Mellár Tamás Bánki Erik vitákat üdvözlő szavaira reagálva jelezte, az elmúlt években is voltak ilyen találkozók, kormánypártiakat is meghívtak rá, de ők nem vettek részt ezeken.
A Párbeszéd frakciójának tagja kifejtette, hogy az elmúlt 14 évben a magyar gazdaságpolitika extenzív növekedési modellt állított fel, egyre több tőkét és munkát vontak be, ez volt a növekedés egyetlen forrása. Mára viszont elfogytak a források, így nehéz helyzetbe került a kormány. Mellár Tamás rámutatott, hogy figyelembe véve a GDP-növekedést és a foglalkoztatottság arányának emelkedését, az aranykornak nevezett időszakban valójában a termelékenység kevesebb mint 1 százalékkal nőtt évente. A politikus arra számít, hogy az intenzív gazdasági növekedésre nem igazán fogunk tudni ráállni, ráadásul az adósságcsapda egyre erőteljesebben zárul ránk, „ijesztő nagyságú ma már nem csak az adósság GDP-hányadosa, hanem az államadósság után fizetendő kamatkiadás is”.
Nincs elég humántőke, nincs elég innováció. A másik, hogy a kormánynak nem áll érdekében versenyképes vállalkozásokat felépíteni, mert amelyek a világpiacra tudnak termelni, azok függetlenek tudnak lenni a kormánytól, az állami megrendelésektől
– vélekedett Mellár Tamás.
Z. Kárpát Dániel a gazdasági növekedésről szóló megállapításokat nagyrészt álvitának tartja, rámutatott: az az összeg, amit a multik „kitalicskáznak” az országból sokszor adózatlanul, akár a GDP 2 százalékára is rúghat, és ezen a területen semmit nem tett a kormány. A Jobbik politikusa közölte, hogy nem kell multiellenes hangulatot generálni, de legalább ennyire érdekli a magyar mikro, kis- és közepes vállalkozások helyzete, mert ők viszik a nemzetgazdaságot a hátukon, és nem javultak a kilátásaik.
Nem az akkumulátort, hanem a szoftvert vagy a motort kell Magyarországon gyártani, vagy magyar részvétellel. A következő technológiai forradalomból épp most maradunk ki, a mesterséges intelligencia forradalmáról beszélek
– hívta fel a figyelmet Z. Kárpát Dániel, hozzátéve: két területen kellene dolgozniuk, az egyik, hogy milyen módon vegyenek részt a technológiai forradalomban építő módon. A másik, hogy ezzel párhuzamosan állítsanak fel egy munkahelyvédelmi alapot. Ebből többek között ingyenes átképzést biztosítanának azoknak a magyaroknak, akik a technológiai forradalom miatt veszítik el munkájukat. A Jobbik képviselője szerint a GDP-adat önmagában nézve értelmezhetetlen, ha nem tesznek hozzá további dimenziókat.
Bedő Dávid úgy nyitott, hogy sokáig csak találgatták, hogyan viszonyul az „állampárt” az új belpolitikai helyzethez, úgy tűnik, hogy most már kiállnak a szakmai vitákra.
Nemrégiben láthattuk a miniszterelnököt is a Kossuth Rádióban, aki azt találta mondani, a magyar gazdaság minden hibája abból következik, hogy háború van, itt is ezt az érvet hallhatjuk, hogy volt egy aranykor, amit tönkretett a koronavírus majd a háború. Egyik állítás sem igaz
– jelentette ki a Momentum frakcióvezetője, aki úgy látja, hogy az első tíz évben volt egy gazdasági modellje a kormánynak, csak hibás volt, ami egyenesen eredményezte a magyar gazdaság kitettségét. „Vannak külső tényezők, amik hatással vannak a magyar gazdaságra, de elsősorban a kormány és a gazdaságpolitika felelőssége, hogy itt tart az ország” – hangsúlyozta Bedő Dávid.
„Amikor ezt mondod, kihunyt belőled a közgazdász”
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!