Az idei húsvét vasárnap nem békésen indult Magyarország számára. A kora reggeli órákban a szerbiai Magyarkanizsán és környékén a szerb rendőrség és hadsereg egységei nagyszabású terepkutatásba kezdett, utakat zártak le, helikopterek, drónok, nyomkövető kutyák és tűzszerészcsoportok fésülték át a terepet. A művelet célpontja a Török Áramlat gázvezeték szerbiai szakasza volt, amelyen keresztül Magyarország gázellátásának jelentős része érkezik.
Ennek oka az volt, hogy Alekszandar Vucsics szerb elnök délelőtt jelentette be, hogy a biztonsági erők néhány száz méterre a gázvezetéktől, Oromhegyes közelében két hátizsákot találtak robbanóanyaggal és gyújtózsinórokkal. A szerb elnök elmondta, hogy a robbanóanyag olyan pusztító erejű volt, hogy nemcsak az infrastruktúrát, hanem a környező település lakosságát is veszélyeztette volna. A helyzetről pedig tájékoztatta Orbán Viktort is, aki még a Citadella átadó ünnepsége előtt összehívta a védelmi tanácsot.
A Citadella átadását ettől függetlenül ünnepélyes keretek között tartották meg. Az eseményt Rákay Philip konferálta a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandárának tiszteletadása mellett. Ezt követően a Kossuth-díjas énekes, Ákos lépett a színpadra.
A miniszterelnök ezután lépett a mikrofonhoz.
Orbán Viktor azzal nyitotta beszédét, hogy szép húsvéti ünnepet és boldog feltámadást kívánt, majd a Citadella megújulásához kapcsolta a feltámadás gondolatát. Mint mondta, ahogy a feltámadással az ember lemoshatja magáról a bűneit, úgy a felújítással „magunk mögött hagyhatjuk, ami rossz, esendő és szennyes, és átmenthetjük azt, ami használható, ami saját képünkre formálható”.
„Ide mindig mások építettek, és mindig ellenünk”
A miniszterelnök felidézte, hogy a Gellért-hegyen a magyaroknak soha nem építettek semmit, ugyanis a korábban az itt álló építményeket mindig más hatalmak emelték, és mindig a magyarok elnyomására. A Citadellát a szabadságharc leverése után azért építették, hogy „onnan a rebellis Pestet tűz alatt tarthassák” – idézte a korabeli szöveget Orbán, hozzátéve, hogy az erőd a maga korában Budapest leggyűlöltebb épülete volt.
Orbán Viktor ezután tágabb történelmi kontextusba helyezte a helyszínt. Magyarország nagy civilizációs törésvonalak mentén fekszik – az ortodox világ, a muszlim világ és a nyugati kereszténység találkozásánál –, ahogy Budapest is tektonikus határokra épült. A miniszterelnök szerint a magyar talán ezért „a túlélés világbajnoka”, hiszen az évszázadok során sok százezer magyar halt meg a csatatereken, de „nem lettünk német tartomány, török vilajet, se szovjet tagköztársaság”.

Orbán megjegyezte, hogy a Gellért-hegy a geológusok szerint egymillió éves, amelyből az utolsó bő ezret a magyarokkal élte le.
Ami a heggyel történt az elmúlt évezredben, az történik a nemzettel is. Mi vagyunk a hegy, a Gellért-hegy, Magyarország
– mondta, majd felsorolta, mi minden állt már a hegyen: török kultuszhely mecsettel, Habsburg lőállás, vörös csillagos Szabadság-szobor.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!