Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Február 15-én zárult a jelentkezés a 2025 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre, ahol még az utolsó hét hajrájában is igen érdekes adatok láttak napvilágot. Varga-Bajusz Veronika, a felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár a közszolgálati televízió reggeli műsorában arról beszélt február elején, hogy a gazdasági szakok vezetése megkérdőjelezhetetlen, viszont a pedagógusképzés a 2023-as 4. helyéről 15 ezer új hallgatóval a második helyre lépett elő.
A jelentkezéseket egyébként online kellett kitölteni most először Ügyfélkapu+ vagy Digitális Állampolgárság (DÁP) alkalmazás segítségével. Az államtitkár szerint 2023-ban és 2024-ben 75 ezer állami ösztöndíjas hallgatót vettek fel, a 2025-ös eljárás végére pedig a 87 ezres számot lőtték be. Ehhez képest idén csaknem 8600-zal kevesebb férőhelyet biztosít a kormány államilag finanszírozott egyetemi képzéseken. Több szakértő szerint ez annak a jele, hogy az állam módszeresen kivonul a felsőoktatásból, és megpróbálja a szakképzésbe átterelni a fiatalokat.
A cél az, hogy az általános iskola elvégzése után 10-ből 7, de inkább 8 diák a technikumot válassza a gimnázium helyett. A kormány a gimnáziumi képzés arányát 40 százalékról 30-ra vagy akár 20-ra kívánja leszorítani, ez pedig csak drasztikus korlátozásokkal lehetséges
– mondta Varga-Bajusz Veronika még 2024 decemberében. A Belügyminisztérium később ezt cáfolta az Indexnek, és visszautasította azt a kritikát, miszerint a gimnáziumba iratkozók és továbbtanulók létszámának a csökkentése lenne az elmúlt időszakban foganatosított intézkedés – például a kompetenciafelmérések osztályozása és a felvételinél való beszámítása – célja.
A számok nem hazudnak
A Felvi.hu március 7-én hozta nyilvánosságra a felsőoktatásba jelentkezettek statisztikáit – de Hankó Balázs kulturális és innovációért felelős miniszter már pár nappal korábban is elejtett néhány információt –, amelyekből kiderült, hogy rekordot döntött a felvételizők száma, ugyanis 129 730-an adták be a jelentkezésüket valamilyen felsőoktatási intézménybe. Hankó szerint ez az elmúlt 13 év legmagasabb száma (7 százalékkal magasabb az előző évinél), amit a kormány egyetemistákat segítő intézkedéseire – a 30 év alatti, gyermeket vállaló édesanyák, édesapák állami ösztöndíjára például – és a diplomával rendelkezők kiemelkedő béreire vezetett vissza.
A jelentkezők 68 százaléka (vagyis 88 651 fő) alapképzésre, 20 százaléka (25 246 fő) mesterképzésre, 10 százaléka (13 340 fő) osztatlan képzésre, 2 százaléka pedig (2493 fő) felsőfokú szakképzésre kíván felvételt nyerni. A jelentkezők körében a legnépszerűbbnek a gazdaságtudományok bizonyultak (25 606 fő), a második helyen a műszaki és informatikai képzések (24 613 fő) végeztek. Hatalmasat fejlődött a pedagógusképzés (21 105 fő), amelynek adatai 3300 fővel előzik meg a tavalyit.
Ha az alapszakok között kell győztest hirdetni, akkor egyértelműen a gazdálkodás és menedzsment (7142 fő) a nyerő, ezt követi a pszichológia (6530 fő), harmadik az óvodapedagógia (4499 fő), majd ezt követi a kereskedelem és marketing, a mérnökinformatika, a gyógypedagógia és a pénzügy és számvitel szak. Érdekesség, hogy ezek közül egyik sincs benne a 10 legjobban fizető friss diplomás szakban.
A Felvi egyébként több érdekességet is megosztott a felvételikkel kapcsolatban, például hogy
- közel félmillió közhiteles adat – érettségi, oklevél és nyelvvizsga – érkezett be a felvételi adatbázisba,
- a legfrissebb, aki az E-felvételi nyitása után fél órával már be is adta a jelentkezését,
- a legutolsó, aki 2025. február 15-én éjfél előtt 6 perccel nyomta meg a lezárás gombot,
- a leggyorsabb, aki 5 perc 57 másodperc alatt töltötte ki az űrlapokat,
- a legidősebb jelentkező, aki az élethosszig tartó tanulás jegyében 83 évesen ülne vissza az előadótermek padsoraiba – de volt 81 éves jelentkező is.
Az is kiderült, hogy egyre több a jelentkező a hátrányos helyzetű térségekből (2022 óta 50 százalékkal nőtt a számuk), és sokan folytatnák tanulmányaikat a szakképzés után a felsőoktatásban, az ő arányuk 2022 óta 57 százalékkal nőtt. A jelentkezők átlagéletkora egyébként 27 év, amelyhez bőven hozzátesz, hogy 45 százalékkal nőtt a 30 év felettiek száma 2022-höz viszonyítva, vagyis minden negyedik jelentkező ebbe a korosztályba tartozik.
És ha még mindig nem lenne elég a statisztikából, akkor az is kijelenthető, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vezető pozíciója egyáltalán nincs veszélyben, már ami az első helyen megjelölt képzéseket illeti, ugyanis 2025-ben is ide jelentkeztek a legtöbben, egészen pontosan 18 237-en. A második helyre a Debreceni Egyetem futott be 10 814 fővel, míg a dobogó harmadik fokán a Szegedi Tudományegyetem áll 8892 fővel.
Az ELTE még mindig a number 1
„Az ELTE 18 200 első helyes jelentkezőjével továbbra is toronymagasan vezeti az országos listát” – kezdte a büszkélkedést közleményében az egyetem. Pedagógusképzéseire a tavalyinál 400-zal többen, 4080-an jelentkeztek. Az adatok szerint az elmúlt évekhez hasonlóan az ELTE idén is Magyarország legnépszerűbb felsőoktatási intézménye: összesen 33 ezren adtak be jelentkezést, ebből 18 200-an első helyen jelölték meg.
Ha esetleg nem lett volna még elég a számokból, akkor belső statisztikákat is megosztottak a 2025-ös jelentkezésről. Az ELTE-t választó felvételizők
- 22,4 százaléka (4080 fő) bölcsészettudományi,
- szintén 22,4 százaléka pedagógus-, 21 százaléka (3831 fő) gazdaságtudományi,
- 9,2 százaléka (1683 fő) társadalomtudományi,
- 7,8 százaléka (1417 fő) jogi,
- 7,2 százaléka (1321 fő) informatikai,
- 6,2 százaléka (1137 fő) természettudományi,
- 1,9 százaléka (342 fő) sporttudományi,
- 1,2 százaléka (217 fő) pedig művészeti képzésre jelentkezett.
Arról, hogy miért lehet ennyire népszerű az ELTE, úgy nyilatkoztak, hogy itt található „az ország legszélesebb oktatási kínálata: 50 alapképzési, 115 mesterképzési szak és 115 idegen nyelvű képzés, 366 tanári szakpár. Interaktív kurzusok, a legkiválóbb oktatók, megújuló laborok és világszínvonalú kutatási […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!