Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 1997. november 16-án a BM Duna Palotában működött az Országos Választási Központ, ahová az ország minden szegletéből érkeztek a NATO-népszavazás eredményei. Este nyolc után már mindenki feszülten figyelte a kifüggesztett monitorokon, hogyan alakul a részvétel, hányan szavaznak a csatlakozásra. – Na, fiúk, hogy állunk? – huppant le az újságírók közé Kovács László külügyminiszter. Felbukkanásán senki sem lepődött meg, hiszen a szocialista politikus jó viszonyt ápolt a sajtó munkatársaival. – Csak a részvétel kérdéses – feleltük. – Hát, jó lenne túljutni az ötven százalékon – sóhajtott a külügyér, hozzátéve, különben hallgathatja Csurkát.
Hajszál híján 50 százalék
Ha egy hajszállal is, de nem sikerült elérni a bűvös 50 százalékot, a referendumon a választásra jogosultak 49,24 százaléka vett részt. A csatlakozásra igennel 3 327 118-an (85,33 százalék), nemmel 572 084-en (14,67 százalék) voksoltak. Ennek ellenére a népszavazás mégis eredményesnek bizonyult, hiszen a választópolgárok 25 százalékon felüli aránya, 41,49 százaléka szavazott a többséget kapott igen válaszra.
Hogy mi van? A népszavazás előtt három és fél hónappal, július végén lépett hatályba az az alkotmánymódosítás, amely alapján országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehetett tartani. Kétszázezer polgár kezdeményezésére kötelező volt megtartani, míg az államfő, a kormány, a parlamenti képviselők egyharmada vagy százezer választópolgár kezdeményezésére mérlegelés alapján rendelték el a referendumot. Az új szabályozás szerint az országos népszavazás időpontját már nem az Országgyűlés, hanem az államfő tűzte ki.
A legnagyobb újítás úgy szólt, hogy a népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint a fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
Ez praktikusan azt jelentette: akkor eredményes a referendum, ha az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ ad.
Egy kérdés a NATO-ról, kettő a termőföldről
A népszavazást éles politikai csatározás előzte meg. A Horn Gyula vezette baloldali kormány eleinte véleménynyilvánító népszavazást akart. Augusztus 20-án a Fidesz bejelentette, hogy azért ügydöntő és nem véleménynyilvánító népszavazást támogat hazánk NATO-tagságáról, mert az elmúlt időben erősödött a csatlakozását ellenző radikális politikai csoportok hangja.
Közben kiderült, hogy a Fidesz, az FKGP, az MDF, a KDNP, a Magyar Paraszt Szövetség, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége és a Metész a földtörvény módosításával kapcsolatban népszavazást kezdeményezett a külföldiek magyarországi termőföldtulajdon-szerzésének megakadályozására. A kezdeményezést Kuncze Gábor belügyminiszter választási kampányfogásnak nevezte.
Négy nappal később a kormány – addigi álláspontját megváltoztatva – már azt javasolta Göncz Árpád államfőnek, hogy november 16-ára írjon ki ügydöntő népszavazást a NATO-csatlakozásról és a termőföldről.
Október 3-án Orbán Viktor, a Fidesz elnöke felszólította a kormányt, hogy álljon el a földügyben kiírandó referendumra megfogalmazott két saját kérdésétől. Ezek helyett a 350 ezer állampolgár által támogatott kérdést vegye fel a szavazólapra.
Október 7-én a parlament határozati javaslatot fogadott el, amelyben felkérték Göncz Árpád köztársasági elnököt, hogy tűzze ki a népszavazás időpontját. Az Országgyűlés a referendum napjának november 16-át javasolta a következő kérdésekkel:
- „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?”
- „Egyetért-e azzal, hogy hazai szövetkezet és más belföldi gazdálkodó szervezet termőföldtulajdont szerezhessen, ha tartósan mezőgazdasági tevékenységet folytat?”
- „Egyetért-e azzal, hogy külföldi természetes és jogi személy továbbra se szerezhessen termőföldtulajdont mindaddig, amíg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról népszavazás nem dönt?”
„A népszavazást nem lehet elodázni”
Október 14-én meghiúsult az a kísérlet, hogy kompromisszumot hozzanak létre a koalíció és az ellenzék között. Az ellenzéki pártok nem fogadták el, hogy a földtörvény módosítására tett indítványt a kormány visszavonja, ha a képviselők négyötöde […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!