Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
Mint ismert, Sulyok Tamást, akinek köztársasági elnöki beiktatási ceremóniáját március 10-én tartották a Szent György téren, a Krónika című erdélyi lapnak adott tavaly augusztusi interjúja, illetve az abban apjáról, Sulyok Lászlóról mondottak miatt Karsai László és Ungváry Krisztián történész, valamint Eszes Beáta, a Jad Vasem Archívum Magyarországi Kutatócsoportjának tagja hazugsággal vádolta meg, mivel szerintük az államfő az elhangzottakból politikai tőkét akar magának kovácsolni. Karsai ennél is továbbment, szerinte Sulyok László nemzetiszocialista volt, és nem a kommunista terror ártatlan áldozata. Az államfő arra a kérdésre, hogy a cikkhez köze lehetett-e édesapjának, a Mandinernek így válaszolt: „egy szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember volt”, így elképzelhetetlennek tartja, hogy ő írta a szóban forgó cikket.
Öregdiák oltárszolgálata
Sulyok László 1909-ben született Székesfehérváron, mélyen hívő katolikus családban. Apja rendőrtisztviselő volt. Nagybátyja Sulyok Dezső, pápai ügyvédből lett államférfi, akit a második világháború után a miniszterelnöki poszt várományosának tekintettek, és Sulyok Tamás szerint korát két emberöltővel megelőzve állt ki a szabadságjogok, a demokratikus választójog és az igazságosabb teherviselés eszméi mellett.
Az elemi iskola után a székesfehérvári ciszterci rendi Szent István Gimnáziumban tanult, az iskola értesítője szerint jelesen érettségizett 1927-ben. A későbbiekben sem szakadt el az alma matertől.
1937. június 6-a különös fénnyel illeszkedett a találkozások sorozatába. Négy évfolyamnak öregdiákjai, az 1897-, 1902-, 1917- és 1927-ben érettségizettek siettek váró ölelésre. A hálateljes szentmisét dr. Kapossy Endre szentgotthárdi perjel, mind a négy évfolyam tanára mondotta; az oltárszolgálatot a négy évjáratnak egy-egy öregdiákja: Kutassy Ferenc, Vastagh Ferenc, dr. Korniss Elemér és dr. Sulyok László vállalta.
Az évkönyvekből az is kiderül, hogy többször pénzadományt ajánlott fel a legjobb tanulóknak.
„Minden külön értesítés helyett”
A jogi egyetem elvégzése és több évi ügyvédbojtárkodás után a Budapesti Közlöny 1937. május 27-i számában a székesfehérvári ügyvédi kamara közhírré tette, hogy
Sulyok Lászlót 1937. május 20-i joghatállyal felvette ügyvédi névjegyzékébe.
Az Igazságügyi Közlöny 1938. január 31-án arról számolt be, hogy többedmagával a fiatalkorúak székesfehérvári felügyelő hatósága tagjának nevezték ki.
Négy évi ügyvédkedés után adta a fejét házasságra. A Kiskunfélegyházi Közlöny 1941. március 30-án adta hírül – „minden külön értesítés helyett” –, hogy Boleszny Mártát eljegyezte Sulyok László ügyvéd. Majd ugyanitt arról is értesítettek, hogy Sulyok László július 7-én oltár elé vezette Boleszny Márta gazdasági szaktanítónőt a budapesti ciszterci rend kápolnájában – két nappal a fehérvári polgári esküvőjük után. A házaspárnak egy lánya és három fia született, a legkisebb, Tamás 1956. március 24-én. Mindhárom fiú praktizált ügyvédként, sőt feleségeik is jogi foglalkozást választottak. A lánytestvér élelmiszeripari mérnök lett.
Sulyok apósa, Boleszny Antal, a kiskunfélegyházi Szent László Gimnázium igazgatója volt 1940-es nyugdíjazásáig, míg anyósa, Boleszny Antalné Kuntz Róza az ugyancsak félegyházi Constantinum Leánynevelő Intézet tanítónőjeként dolgozott, de a katolikus nőegylet vezető tisztségviselőjeként is ügyködött. Sulyok László feleségének egy fiútestvére és két nővére volt.
Lőwy Endre irodagondnoka
Ügyvédi tevékenysége kapcsán Eszes Beáta és Ungváry Krisztián is szóvá tette, hogy Sulyok az üldözések haszonélvezőjévé vált, amikor elvállalta az Auschwitzba deportált Lőwy Endre ügyvédi praxisának átvételét. Nem egészen.
A Budapesti Közlöny 1944. június 7-én közzétett listája szerint a Székesfehérvári Ügyvédi Kamara május 31-i hatállyal negyven zsidó ügyvédet törölt tagjai sorából, köztük Lőwy Endrét, egyúttal kijelölte a törölt ügyvédek irodagondnokait, Lőwynek Sulyok Lászlót.
Így lett Sulyok május 31-étől Lőwy irodagondnoka. Tehát nem június 7-én és nem iratgondnok, ahogy azt Eszes Beáta állította. A magát független kutatónak feltüntető szerző szerint „Lőwy már 1936-tól ügyvéd volt, bojtáréveiket együtt kezdhették Sulyokkal. Zsidó iroda átvételére külön jelentkezni kellett, önkéntes volt.” Nos, az 1911-es születésű Lőwy 1935. április 27-étől, míg Sulyok 1937. május 20-ától ügyvédkedett, így bojtáréveiket nem kezdhették és nem is tölthették együtt. Ami az önkéntes jelentkezést illeti, az irodagondnokokat a területi ügyvédi kamara jelölte ki az irodagondnoki tevékenység folytatására jogosultként bejegyzett ügyvédek névjegyzékéről.
Az irodagondnok kirendelését a hatályos ügyvédi törvény is ismeri. A szabályozás szerint – ami megfelel a nyolcvan évvel ezelőttinek – akkor kell irodagondnokot kirendelni,
ha a jogász elhunyt és ügyvédi irodájának nem maradt ügyvédi tevékenységet gyakorló tagja, vagy ha ügyvédi tevékenysége folytatásában akadályoztatva van, és nincs helyettese.
Ezekben az esetekben az irodagondnok jogosult megtenni minden olyan cselekményt, amelyek a gondnokolt és ügyfele károsodástól való megóvását szolgálják, intézkedni a gondnokolt követeléseinek behajtását illetően, értesíteni a gondnokolt ügyfelét, az ügyében eljáró hatóságot, bíróságot vagy más érintett személyt arról, hogy a gondnokolt helyett ő jár el. Az irodagondnoki tevékenyégért a kamarától díjazás járt, de szó sem volt a praxis átvételéről, lenyúlásáról, hiszen az irodagondnok nem vált tulajdonossá. Ezt erősíti meg a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata is, amely kimondja:
Az irodagondnok az irodahelyiség felnyitását követően nyomban leltárt vesz fel az irodában található vagyontárgyakról és iratokról. A leltár valóságnak való megfelelését a jelen lévő személyek aláírásukkal tanúsítják.
Sulyok irodagondoki tevékenységét amúgy sem 1944-ben kezdte. A […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!