A Balatonnál ez már a 90. viharjelzési szezon, ugyanis 1934. július 8-án indult el Magyarország legnagyobb tavánál a viharjelző szolgálat.
Emlékeztettek rá, a tó viharjelzési szempontból három medencére van felosztva: a Keszthelytől Badacsony–Fonyódig tartó nyugati, a Fonyód és Tihany közötti középső és a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medencére. Az egyes medencékben egyidejűleg eltérő fokozatú viharjelzések lehetnek érvényben.
A balatonihoz hasonló fényjelző lámpák működnek a Velencei-, a Tisza- és a Fertő tónál is, ez utóbbi kiszolgálását az osztrák meteorológiai szolgálat látja el. A Velencei-tónál és a Tisza-tónál egy adott időpontban egyfajta jelzés érvényes, ott is a balatonihoz hasonló viharjelző lámpák tájékoztatnak a várható szélviszonyokról.
A meteorológiai szolgálat folyamatosan figyeli a légköri folyamatok alakulását, és az időjárási előrejelzések mellett szükség esetén viharjelzéseket is kiad a tavakra.
- Az elsőfokú viharjelzés – azaz percenként 45 sárga fényű fényfelvillanás – az erős (40 és 60 kilométer per óra közötti),
- a másodfokú – percenként 90 sárga fényű fényfelvillanás – pedig a viharos (60 kilométer per órát meghaladó) szélre figyelmeztet.
A jelzéseket a szélerősödés előtt fél-másfél órás „időelőnnyel” adják ki. Az aktuális viharjelzéseket a tavak körüli viharjelző lámpák jelzik. A riasztást a HungaroMet Zrt. adja ki, a viharjelző lámpák technikai üzemeltetését pedig a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi.
Egy adott pontról […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!