Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. Legutóbb bemutattuk , hogyan szavaznak a határon túl élő magyarok és a hazai nemzetiségek, a sorozat újabb részében pedig Békés vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
Nemcsak a Viharsarok miatt, amúgy is inkább a nehéz emberek megyéje a mi Békésünk: Bajcsy-Zsilinszky Endrétől egészen Simonka Györgyig – bár utóbbiról nem valószínű, hogy valaha utcát neveznek el.
A századelőn Békéscsaba politikai fenegyerekének az Ady Endre által „paraszt Apollónak” nevezett Áchim L. András számított. Az agrárszocialista parasztpolitikus, gazdálkodó és hírlapszerkesztő összeférhetetlen és lobbanékony természete miatt még életében megkapta a „parasztkirály” becenevet, amelyre számos konfliktusa során rá is szolgált. Sőt, egy verekedés során – helyi riválisának fiai – békéscsabai lakásán két pisztolylövéssel halálosan meg is sebesítették – másfél nappal később halt meg, egy hasi lövés következtében. A gyilkosok, akiket jogos önvédelem címén később az esküdtszék felmentett, a fiatal ügyvéd, Bajcsy-Zsilinszky Endre és öccse voltak.
A századfordulón és a két világháború között a Viharsarok a parasztmozgalmak, agrárszocialista megmozdulások egyik gócpontja volt. Tehát a „Viharsarok” nem extrém meteorológiai jelenségekre utal – sokkal inkább a társadalmi és politikai „viharokra”. A nagybirtok–kisparaszti struktúra, a földhiány, a cselédség és zsellérség tömegei, a tanyavilág szegénysége erős társadalmi feszültségeket eredményeztek egyidőben. Ám aztán jött a kommunizmus és 1945 után a kollektivizálás, a termelőszövetkezetek létrehozása, majd a szocialista iparosítás olyan mélyreható átalakulást hozott, hogy a viharok jó időre szögre akasztották a dühöngő felhőiket. Pedig a falusi-városi különbségek, a periférikus helyzet sok tekintetben még a mai napig megmaradtak. Igaz, az a fajta mélyszegénység és elmaradottság, ami annak idején Féja Gézát, Illyés Gyulát, Darvas Józsefet megihlette, már rég a múlté.
Politikatörténeti szempontból azonban a megye hagyományosan agrárjellegű társadalma megmaradt. A XX. században azonban tovább élt az erős kisgazda, agrárszocialista (Áchim L. Andrástól Mezőfi Vilmosig) és parasztpárti befolyás. A kommunista diktatúra időszakában viszont a kollektivizálás mélyen átalakította a társadalmi szerkezetet, amely eredményeképpen a rendszerváltástól egészen 2010-ig az MSZP–SZDSZ-kormányok erős fellegvárának is számított. A 106 lépés című műsorunk Békés megyéről szóló részében Pelyach Gergely dr. Takács Árpáddal, a vármegye 1-es választókerületének Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselőjelöltjével arról beszélgetett, hogy Békés jövőjét több pillérre kell építeni: egyebek mellett az ipari beruházások bővítésére, az oktatás és a felsőoktatás fejlesztésére, a sport támogatására.
A tervek között szerepel új felsőoktatási képzések elindítása is a térségben, például jogászképzés és mérnöki képzések, amelyek hosszabb távon a helyben maradást erősíthetik. A képviselőjelölt kiemelte: „Következő pillérünk az agrárium, az ipar és az oktatás, felsőoktatás után a turizmus fejlesztése, ehhez természetesen ikonikusként a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt említeném, amit sikerült megmenteni.”
Karsai Józseftől Simonka Györgyig
Körülbelül 75 évvel Bajcsy-Zsilinszky után egy újabb karizmatikus, öntörvényű politikus tűnt fel Békésben. Karsai József MSZMP-s agrármérnökből lett, némi kisgazda kitérő után Battonya polgármestere (2006–2014), aztán MSZP-s országgyűlési képviselő (2002–2010). Karsai mindig nehezen kezelhető politikus hírében állt. Korábban Torgyán Józseffel viaskodott, akinek miniszteri eskütétele napján tiltakozásul még búzát is égetett. Később dinnyét borogatott, orvosi igazolással lemondott a „mártírhaláltól”, de 2012-ben aztán öngyilkosságot kísérelt meg a kistermelők érdekeinek oltárán – módos nagygazdaként, egyfajta érdekvédőként.
Nem kevésbé problémás képviselő volt Karsai utódja, a medgyesegyházi Simonka György, aki villanyszerelő és hegesztő képzettséggel lett üzletember, és Pusztaottlaka polgármestere (2006-2014). Később a térség országgyűlési képviselőjének választották (2010–2022), mígnem költségvetési csalással és más bűncselekményekkel meg nem vádolta az ügyészség. Ezután a pusztaottlakai szafaripark alapítója lett alpakkák, lámák, tevék és kenguruk társaságában. De idén úgy támadt a kedve, hogy az országgyűlési választásokon újra elinduljon Békés 4-es választókerületben független jelöltként.
Nem így tanítják az iskolában, de valami van itt Békésben, ami máshol nincs.
Olyan ihletett erő, ami nem sétál velünk szemben a világ egyetlen pontján sem. Megfogalmazni is nehéz, mégis Erkel Ferenctől Mező Misiig, id. Ajtósi Albrecht Dürertől, Bay Zoltán fizikusig, és a világvégi tájaival és posztapokaliptikus hangulatú regényeivel a békési tanyavilágot is megidéző, friss irodalmi Nobel-díjasunk, Krasznahorkai László is e vármegye szülötte. És még sokan mások.
Van, aki szerint hazánk hetedik legnagyobb vármegyéje (5600 négyzetkilométer) szomorú vidék, de mégis, ott forgatva és az emberekkel beszélgetve nem ezt tapasztaltuk. Nyugalmat és higgadtságot éreztünk: akik nem „szomorúak” voltak, hogy utolsó előttiként ért el ide a sztráda a megyeszékhelyek közül, hanem éppen ellenkezőleg, elégedettek: „a kis örömöt is meg kell becsülni.” Nem volna butaság felnőtt budapestieknek, mentális feltöltődés céljából időről-időre pár hetet eltölteni Békésben az internet vívmányai nélkül.
Történelmileg a térség már az Árpád-korban is lakott volt, de a török hódoltság idején jelentős pusztulást szenvedett el. A XVIII. századi újratelepítések során az osztrák báróból lett békési főispán, Harruckern János György hatalmas birtokadományai nyomán magyar, szlovák, román, német és szerb telepesek érkeztek ide, gyakran zárt nemzetiségi falvakat alkotva (pl. Tótkomlós szlovák, Kétegyháza román jelleggel), ami máig meghatározza a megye etnikai sokszínűségét. A dualizmus időszakában a mezőgazdasági termelés fellendült, és kialakult a nagybirtok–kisparaszti gazdaság kettőssége. 1920 után a trianoni határok periférikus helyzetbe sodorták az addig az ország közepén elhelyezkedő Békést – amit a szocialista iparosítás (pl. baromfifeldolgozó ipar) csak részben tudott ellensúlyozni.
A rendszerváltás után a megye gazdasági lemaradása növekedett, így Békés az országos átlagnál nagyobb munkanélküliséggel, alacsonyabb átlagjövedelemmel és elvándorlással szembesült.
Szociográfiai szempontból Békés az ország egyik leginkább elöregedő és fogyó népességű térsége lett. A fiatalok jelentős része elvándorol a fejlettebb régiókba vagy külföldre. Az utóbbi években kezdett csak el újra pislákolni a fény az alagút végén, ami jelentősen lelassított a negatív folyamatokat. A határ menti együttműködések és a kisebb ipari beruházások már most javítottak a megye helyzetén. És persze nem mehetünk el a legfőbb kedélyjavítók mellett sem. A kulturális élet fontos pillérei a fesztiválok és hagyományőrző rendezvények: a Csabai Kolbászfesztivál, a Gyulai Várszínház, a Gyulai Pálinkafesztivál, a Szarvasi Vízi Színház programjai, valamint a helyi néptánc- és népzenei mozgalom.
Mandátumbecslés: Békés 01. OEVK (székhely: Békéscsaba)
A választókerület a megyeszékhely Békéscsaba városát fedi le, Csorvás, Kondoros és Újkígyós városait, továbbá 1 nagy és öt kisebb községet.
A választókerület lakosságának 32 százaléka érettségizett, 19,5 százalékuk szakmunkás végzettségű, 17,7 százalékuk diplomás míg 13,7 százalékuk csak az általános iskola 8 osztályát járta ki (a statisztika azonban a 18 év alatti diákokat is tartalmazza). Országos átlaghoz képest továbbra is jelentősebb a szlovák nemzetiség jelenléte, akiket még a török kiűzése után telepítettek be, illetve a románságé. A választókerületben a legnagyobb vallási csoportot a vallás nélküliek alkotják, utánuk a reformátusok, majd a római katolikusok következnek.
Békéscsaba a vármegye székhelye, a „Viharsarok fővárosa”, melyet sokan a csabai kolbászról, a kolbászfesztiválról, illetve a török kiűzését követő betelepítések okán jelentős szlovák kulturális örökségéről ismernek. Ipari és kereskedelmi szerepe kiemelkedő a térségben, emellett híres gasztronómiai rendezvényeiről, például a kolbászfesztiválról. Kulturális szempontból kiemelkedő még az evangélikus nagytemplom, a Csabagyöngye Kulturális Központ szlovák hagyományokat ápoló intézmények, valamint a Munkácsy Mihály Múzeum.
Bodóczi István vs. dr. Takács Árpád
A Fidesz–KDNP jelöltje a 2026-os országgyűlési választásokon a pártpolitikában újonc, ámde nyugalmazott dandártábornok dr. Takács Árpád Békés vármegyei főispán, aki út-hídépítő és jogász végzettségekkel is rendelkezik. A kormányhivatali munka előtt pedig több, mint két évtizedet szolgált a polgári védelemnél, ahol a legmagasabb beosztása a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának hatósági főigazgató-helyettessége volt.
A választókerületet 2014-ben Vantara Gyula távozó békéscsabai polgármester 41,1 százalékkal hozta a kormánypártoknak. Utódja, Herczeg Tamás medgyesegyházi népművelő és szociálpolitikus 2018-ban 44,7 százalékkal, 2022-ben pedig már 48,27 vs. 40,05 százalék arányban tudta legyőzni jobbikos ellenfelét, aki 2022-ben az ellenzéki összefogás színeiben induló Stummer János volt, aki azóta a Momentum országgyűlési képviselője és a Mi Folyik Itt c. műsorunk törzsvendége.
A Tisza jelöltje Bodóczi István vállalkozó, aki már 18 évesen helyi diákpolgármesterré választottak.
2020-tól egy ifjúsági civil szervezetet vezetett, 2024-ben pedig egyéni önkormányzati képviselővé választották a Patrióta Békéscsaba Mozgalom egyesületi színeiben. A 2024-es EP-választáson a Fidesz–KDNP 39,9 százalékot, a Tisza pedig 34,1 százalékot kapott.
Békéscsabát a rendszerváltástól 2006-ig az SZDSZ-es Pap János, 2006 és 2014 között pedig a fideszes Vantara Gyula vezette polgármesterként. 2014-ben aztán némileg váratlanul a Kőrös-Volán egykori vezérigazgatója, Szarvas Péter közgazdász független jelöltként legyőzte a fideszes Hanó Miklóst és a baloldali összefogás jelöltjét is a polgármester választáson. Viszont itt jön a csavar 2019-ben és 2024-ben Szarvas Pétert már a kormánypártok támogatásával választották újra a békéscsabaiak – ráadásul igen nagy többséggel.
A választókerület többi városában Csorvást és Újkígyóst független városvezetők irányítják. Kondorost azonban 1999-től kezdve folyamatosan fideszes polgármester vezeti, aki 1999 és 2014 között nem más volt, mint a szomszédos Békés 02. választókerületet az Országgyűlésben jelenleg képviselő Dankó Béla volt.
Békés 01. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és a közvélemény-kutatások alapján inkább a Tisza jelöltje lehet a befutó. Ám Takács Árpád személyében egy helyben beágyazott és népszerű jelöltet indít a Fidesz, így a meglepetés egyáltalán nem zárható ki (2026. 03. havi becslés).
Mandátumbecslés: Békés 02. OEVK (székhely: Békés)
Ehhez a választókerülethez tartozik három járásközpont: Békés, Gyomaendrőd és Szarvas, három további város (Dévaványa, Körösladány, Mezőberény), illetve 12 kisebb-nagyobb község, köztük a kisüzemi, kézműves söreiről híres Békésszentandrás.
A választókerület lakosságának 25,9 százaléka érettségizett, 24,6 százaléka szakmunkás 11,45 százalékuk diplomás, 18,9 százalékuk viszont az általános 8 osztálya után kiesett az iskolapadból, mely országos összehasonlításban inkább gyenge középmezőnynek számít az iskolázottságot, és így a munkaerőpiaci elhelyezkedési lehetőségeket illetően is. A lakosság legnagyobb csoportja itt is felekezet nélküli, utánuk a reformátusok és a katolikusok következnek. A nemzetiségek közül a szlovákok mellett a cigányság létszáma még számottevő.
A Körösök mentén fekvő Békés nyugodt kisvárosi karakterét a történelmi épületek és a Kettős-Körös vízparti környezetének harmóniája adja. Történelmi vármegyeszékhely, amely a Körösök vidékének központjaként már a középkorban jelentős szerepet játszott, majd a kálvinista reformáció egyik alföldi centruma lett Debrecen után.
Szarvas a Hármas-Körös holtágánál fekvő egyik legszebb alföldi városunk. Arborétumáról, a Vízi Színházról és a Mini Magyarország makettparkról vált országosan ismertté. Természeti környezete és nyugodt hangulata miatt kedvelt turisztikai célpont. A település szlovák betelepítésű mezővárosként alakult ki, ma is erős szlovák kulturális hagyományokkal, kétnyelvű oktatási és kulturális intézményekkel.
Dankó Béla vs. Gombár Dávid
A Fidesz–KDNP jelöltje idén is Dankó Béla agrármérnök, aki 1999-2014 között Kondoros polgármestere volt, és 2010-től a szarvasi, 2014-től az új választási rendszerben pedig a békési székhelyű egyéni választókerületet képviseli az Országgyűlésben. Dankó 2014-ben 47,8 százalékkal, 2018-ban 52 százalékkal győzte le a jobbikos Samu Tamás Gergőt. 2022-ben pedig már 57,71 vs. 29,37 százalék arányú győzelmet aratott az ellenzéki összefogás jelöltjével, dr. Kondé Gáborral szemben.
A Tisza jelöltje Gombár Dávid […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/csatater/2026/04/05/valasztas-2026-mandatum-becsles-bekes-varmegye-kozter/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!