Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Témánk volt, kinek kedvez, hogy a külpolitika és a külső beavatkozás kérdése elterelte a figyelmet a belpolitikai ügyekről, illetve ezek mennyiben befolyásolhatják a választókat. Beszéltünk Orbán Viktor nyílt országjárásának jelentőségéről is, arról, mit jelent ez a kampány szempontjából, és miként alakíthatja át a választási küzdelem dinamikáját. A beszélgetésben ismét előkerültek a közvélemény-kutatások és azok lehetséges politikai következményei is.
A kampány igazi kérdése az, ki diktálja a napirendet
Horn Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar politikában hosszabb ideje egyfajta tematizációs verseny zajlik, vagyis az a kulcskérdés, ki képes meghatározni, miről szóljon a közélet. Egy választási kampány szempontjából az kerül kedvezőbb helyzetbe, akinek a témái uralják a napirendet, aki irányítani tudja a politikai diskurzust és a közbeszédet.
2006 őszétől egészen 2024 februárjáig alapvetően a Fidesz határozta meg a közbeszéd kereteit, miközben az ellenzék egyik legnagyobb hibája az volt, hogy gyakran Orbán Viktor által kijelölt témákra reagált, vagyis az ő „kottájából” játszott. Ez a viszony azonban 2024 februárjában megfordult: a tematizációs előny átkerült Magyar Péterhez, ami Horn szerint hozzájárult ahhoz is, hogy a Tisza Párt vezetője képes volt összegyűjteni az ellenzéki szavazók jelentős részét. A Fidesz kommunikációja is nagyrészt ehhez igazodott, ami új politikai és kommunikációs formákat hívott életre, a Harcosok Klubjától a Digitális Polgári Körökig, és Orbán Viktor is látványosan aktívabbá vált a nyilvánosságban. A Republikon Intézet igazgatója megjegyezte, a miniszterelnök korábban kifejezetten szelektíven nyilatkozott, az elmúlt hónapokban viszont annyira aktívvá vált a médiában, hogy szinte már „egy ipari kamerának is nyilatkozik”.
Horn rámutatott, az elmúlt időszakban ismét a háború vagy béke kérdése került a közbeszéd középpontjába. Ebben a nemzetközi események – például a közel-keleti feszültségek és az Irán körüli helyzet – is erősítik a kormány narratíváját. Az elmúlt egy hét történései alapján úgy látja, jelenleg inkább arról zajlik a vita, amiről Orbán Viktor beszélni szeretne, vagyis a háború és a béke kérdéséről, miközben háttérbe szorul, hogy milyen alternatívát kínál az ellenzék az ország jövőjére. Hozzátette ugyanakkor, hogy még kérdéses, milyen politikai hatása lesz Magyar Péter országjárásának, mert ennek mozgósító erejét egyelőre nehéz pontosan felmérni.
Azt a kérdést illetően, hogy a Fidesz tematizációs előnye végül szavazatokban is mérhető lesz-e – vagyis képes lehet-e visszahúzni a bizonytalanokat, illetve a korábban eltávolodott kormánypárti szavazókat –, Horn Gábor úgy fogalmazott, az szinte biztosnak tűnik, hogy a kormánypárt saját táborát sikeresen tudja mozgósítani. Szerinte azonban ez a stratégia közvetlenül nem feltétlenül hat a bizonytalan választókra. Róluk ugyanis két dolgot lehet viszonylag biztosan tudni: egyrészt sokszor még azt sem döntötték el, hogy egyáltalán elmennek-e szavazni, másrészt gyakran csak az utolsó pillanatban, akár a szavazófülkében határozzák el, kire adják le voksukat. Éppen ezért Horn szerint az ő döntésüket inkább a kampány utolsó napjainak eseményei befolyásolhatják.
A bizonytalan választók jelentős része tudatosan távol tartja magát a politikai zajtól, nem követi a híradásokat, nem olvas politikai tartalmú cikkeket, így a közéletben zajló intenzív kommunikáció gyakran el sem jut hozzájuk – fejtette ki a Republikon Intézet vezetője.
A közvélemény-kutatások csak pillanatfelvételek
Horn Gábor a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban azt mondta, a saját méréseikért tud felelősséget vállalni, amelyek jelenleg nagyjából 7-8 százalékos Tisza-előnyt mutatnak a Fidesszel szemben. Szerinte a 15-20 százalékos eltérésekről szóló adatok túlzónak tűnnek, ugyanakkor hangsúlyozta, minden felmérés csupán pillanatfelvétel, amelyet könnyen torzíthatnak az aktuális politikai események vagy a válaszadási hajlandóság. Úgy látja, a közvélemény-kutatások jelentősége részben azért nőtt meg, mert a magyar politikában kevés a valódi politikai vita, így az elemzők és a mérések nagyobb figyelmet kapnak a nyilvánosságban. Horn azonban kiemelte, ezek az adatok nem jóslatok: a politikai hangulat akár rövid idő alatt is változhat, ahogyan az 2022-ben, az orosz–ukrán háború kitörése után is történt.
A külkapcsolatok befolyásolhatják a kormány mozgásterét
A külpolitikai dimenzióról szólva lapunk főmunkatársa, Nótin Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy egy választás kimenetele nemcsak belpolitikai kérdés, hanem a jövőbeni külpolitikai mozgásteret is befolyásolja. Felidézte, az elmúlt időszakban több nagyhatalmi szereplő is egyértelmű jelzéseket adott. Az Egyesült Államok részéről Donald Trump többször is kifejezte támogatását Orbán Viktor iránt, míg Vlagyimir Putyin tavaly októberben, a Valdaj Klub éves rendezvényén arról beszélt, ha a magyarok „magyarok akarnak maradni”, akkor Orbánt kell támogatniuk. Nótin szerint világos: Oroszországnak érdeke, hogy az Orbán-kormány folytassa a választások után. Kína ugyan ritkán fogalmaz meg nyílt politikai állásfoglalásokat, de a magas szintű találkozók és a jelentős kínai beruházások azt jelzik, hogy Peking számára is stabil partner a jelenlegi magyar kormány. Hasonlóképpen szoros kapcsolat alakult ki Izraellel – különösen Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel –, valamint Törökországgal és a türk államokkal, amelyek gazdasági és befektetési szempontból is fontos partnerei Magyarországnak.
„Az látható, hogy az Orbán-kormány az elmúlt években szinte minden jelentős nagyhatalommal, valamint több, Magyarország számára fontos országgal is jó kapcsolatokat alakított ki, és ezek közül több szereplő abban érdekelt, hogy a jelenlegi kormány folytassa a munkáját. Egy ilyen kapcsolatrendszer még egy kisebb állam számára is jelentős mozgásteret biztosíthat politikai, külpolitikai és gazdasági értelemben” – fogalmazott Nótin Tamás.
Ugyanakkor – tette hozzá – a Tisza Pártnak is vannak külföldi támogatói: Ukrajnában régóta kedvezően fogadnák a kormányváltást, tekintettel arra, hogy Orbán Viktor több ügyben is blokkolta az ukrán uniós támogatásokat és a csatlakozási folyamatot. Friedrich Merz német kancellár több nyilatkozata utalt arra, hogy Berlinben is számolnak egy ilyen forgatókönyvvel, míg Lengyelországban Donald Tusk kormánya szintén kedvezőbben viszonyulna egy budapesti politikai fordulathoz. Nótin szerint mindez azt mutatja, hogy mindkét politikai oldal mögött állnak bizonyos külpolitikai várakozások. Azt azonban kiemelte, bármilyen kormány alakuljon is Magyarországon, a geopolitikai realitás az, hogy több nagyhatalommal – köztük Oroszországgal is – pragmatikus viszonyt kell fenntartani, mivel az energiaellátás és a gazdasági kapcsolatok ezt elkerülhetetlenné teszik.
Ezzel összefüggésben kitért a Tisza Párt külpolitikai vezetőjére, Orbán Anitára is. Elmondta, figyelemmel kísérte a politikus közösségi médiás megszólalásait, ám a nagy nemzetközi ügyekben – például az iráni feszültségek vagy az orosz–ukrán háború kérdésében – eddig kevés önálló álláspont jelent meg részéről, többnyire Magyar Péter bejegyzéseit osztotta tovább. Nótin szerint ez felveti annak kérdését is, hogy egy esetleges kormányváltás után mennyire lenne felkészült a Tisza külpolitikai csapata azokra az összetett tárgyalási helyzetekre, amelyek az energiaellátás vagy az orosz kapcsolatok terén adódhatnak.
Orbán Viktor nyílt országjárása nem pánikreakció
Orbán Viktor nyílt országjárásával kapcsolatban lapunk főmunkatársa, Nótin Tamás azt mondta, az elmúlt […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!