Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat újabb részében Bács-Kiskun vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
Már a honfoglaláskor az Árpádok szállásterülete volt, ma pedig Bács-Kiskun hazánk legnagyobb területű vármegyéje, nagyjából méterre akkora, mint Puerto Rico. Igaz, utóbbin Bad Bunny, J.Lo, és Benicio del Toro nevelkedett, de nálunk Petőfi Sándor, Kodály Zoltán vagy épp Latabár Kálmán. Bár a híres bács-kiskuniak listája naphosszig sorolható Móra Ferenc, Heltai Jenő, Greksa Gábor, Pintér „Művek” József, Mikulás Ferenc, de még Koltai Róbert is a Duna-Tisza közén gyerekeskedett.
A középkorban az esztergomi érseket követően a kalocsai érsek a Magyar Királyság második legfontosabb főpapja volt. Tomori Pál például a magyar seregek fővezére is volt az idén 500 éve vívott mohácsi csatában, ahol II. Lajos királlyal együtt esett el. A török hódoltság idején a megye terület nagyjából elnéptelenedett, és csak a XVIII. században indult meg a visszanépesülés, amikor magyarok, németek, horvátok és szlovákok érkeztek ide.
A pesti, majd (1873-tól) budapesti székhelyű Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye már a történelmi Magyar Királyságból is kilógott méretei miatt. A régi szép dualizmus alatt a Dunakanyarban kanyargó Kisoroszitól egészen Jánoshalmáig, délkeleten pedig Bajáig húzódott a megye. Az 1920-as trianoni békediktátum a Pest-Pilis-Solt-Kiskuntól délre található Bács-Bodrog vármegye 13 járásából 11-et a későbbi Jugoszláviához (akkori lánykori nevén Szerb-Horvát-Szlovén Királyság) került. Csak a bajai és bácsalmási járások maradtak magyar kézen, míg az egykori megyeszékhely Zombort és az olyan fejlett városokat, mint Szabadka, Zenta, illetve Újvidék, kihasították az ország szívéből.
„A szél sodorja a port, de a jó gazda megfogja a földet”
A mai vármegye 1950-ben jött létre Bács-Bodrog és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék déli részeinek egyesítésével. Ekkor került ki Kecskemét is az új megyeszékhelyért folytatott versenyben győztesül Bajával szemben.
A rendszerváltás után Bács-Kiskun volt az olajszőkítésre épülő maffia egyik hírhedt támaszpontja, egész pontosan itt virágzott az úgynevezett aranyháromszög. Soltvadkert, Kiskőrös és Kecel történetét a kilencvenes évek elejéről azóta se dolgozták fel rendesen, ahogy a keceliek se a híres Club Korona diszkó 2009-es, végleges bezárását. A Hajós-Bajai borvidék azonban a globális felmelegedés okozta szárazságok dacára is Magyarország legnagyobb kiterjedésű szőlőterülete – a Kiskunsággal kiegészülve.
Az ipar fejlődése az utóbbi évtizedekben felgyorsult. Kecskeméten működik a Mercedes-Benz autógyára, amely jelentős foglalkoztató és exporttermelő szereplő. Emellett az élelmiszeripar, a gépipar és a logisztika is fontos ágazatok.
Bács-Kiskunban a halászlé kizárólag bajai lehet, melynek forrása nem a Tisza, hanem a Duna, alapja a házi gyufatészta, és kerülhet bele törpeharcsa is a ponty mellé. Bugacon kétévente nemcsak a palacsinta lángol, hanem a turanizmus is a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlésen ahol a türk tudatot burjátokkal és mongolokkal oldják. A hímzésben csak a kalocsai vagy kunsági vonal az elfogadott, de semmi matyó vagy palóc elhajlás. Kecskemét pedig Kodályról és módszeréről is hírös város.
Mandátumbecslés: 01. OEVK (székhely: Kecskemét)
A választókerület Kecskemét északnyugati városrészeit (Hetényegyháza, Hollandfalu, Miklóstelep, Sutusfalu, Széchenyiváros) foglalja magába a Széchenyi tértől és a Szabadidőparktól nyugatra. Ide tartozik még a járásszékhely Kunszentmiklós és három további város: Kerekegyháza, Lajosmizse, Szabadszállás. Sőt, még nyolc további község a kecskeméti és kunszentmiklósi járásokból is.
Egy inkább városias jellegű, alsó-középosztálybeli és középrétegek által lakott választókerületről beszélhetünk. A körzet lakosságának 26,5%-a rendelkezik érettségivel, szakmunkás 20,3%-uk, további 15%-uk diplomás is, viszont 17,5% azok aránya, akik sem érettségit, sem pedig szakmunkás képzettséget nem tudtak szerezni az általános iskola 8 osztályát követően.
Kecskemét, a vármegye székhelye és gazdasági központja övezetes mezővárosként indult, melyet mind a mai napig tanyavilág vesz körül.
Polgári átalakulását a hűbéri terhek egy összegben történő megváltása segítette 1832-ben. A dualizmus időszaka pedig jelentős fejlődést hozott. Meghatározó szerepet tölt be az autóipar (pl. Mercedes gyár) de itt forgatták ( Kecskemétfilm Kft.) a Magyar népmesék és a Vízipók-csodapók rajzfilmsorozatokat is. Jelentős kulturális örökséggel rendelkezik: szecessziós épületei, a Cifrapalota és a Városháza országosan is ismert. Az ország talán legjobb adventi vásáráról pedig már ne is beszéljünk, amit egy Mikulás nyit meg, aki lemászik a templom tornyából.
Salacz László vs. Csőszi Attila
A választókerületet 2014 óta a fideszes dr. Salacz László képviseli az Országgyűlésben, aki előtte bírósági fogalmazóként, majd egyéni ügyvédként dolgozott Kecskeméten. Salacz választásról választásra egyre jobb eredményeket ért el, 2014-ben 51,34%-kal, 2018-ban 54,53%-kal, négy évvel ezelőtt pedig már 59,02%-kal hozta a választókerületét.
A Tisza jelöltje a két gyermekes kecskeméti közgazdász, Csőszi Attila, aki a saját vállalkozásának ügyvezetője. A 2024-es EP választásokon a Fidesz-KDNP 48%-ot, a Tisza pedig 30,2%-ot szerzett.
Kecskeméten 1994 óta folyamatosan jobboldali jelölteket választanak polgármesterré a helyiek. Matolcsy György korábbi jegybankelnök rokona, Szemereyné Pataki Klaudia 2014 óta városvezető, és eddig kétszer választották újra. A választókerület négy városa közül egyedül Szabadszállást vezeti olyan polgármester, aki nem élvezte a kormánypártok támogatását a választásokon.
Balogh József fülöpházai tanyasi mezőgazdászt, aki 1998-2014 között volt előbb kisgazda, majd fideszes országgyűlési képviselő, 2013-ban kapcsolati erőszakkal vádolták meg. Ekkor adta elő az azóta szállóigévé vált hírhedt védekezését, mely szerint Terike sérülését az okozta, hogy „átesett egy vak komondoron.”
Bács-Kiskun 01. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és a helyi közvélemény-kutatás alapján, ha kis többséggel is, de inkább a Fidesz-KDNP jelöltje, Salacz László lesz a befutó (2026 .01. havi becslés).
Mandátumbecslés: 02. OEVK (székhely: Kecskemét)
A választókerülethez tartozik Kecskemét belterületi városrészeinek (Belváros, Hunyadiváros, Máriaváros, Petőfiváros) döntő hányada – Széchenyivárost leszámítva. Ám ide voksol a járásszékhely Tiszakécske, Helvécia nagyközsége –, amely Wéber Ede svájci-magyar szőlész-tanár végakarata szerint kapta a nevét – és további három kisebb település.
A 2022-es jövedelmi adatok alapján a választókerület döntő része a felső-középjövedelmű kategóriába sorolható és képzettebbek is a másik kecskeméti székhelyű 01. sz. OEVK lakosainál. A népesség 20,2%-a diplomás, 27,5% érettségizett, 17,81%-nak szakmunkás végzettsége van, míg 13,89%-uk csak az általános iskolát tudta befejezni.
Cseh Tamás vs. Molnár János
A Fidesz-KDNP 2014-ben és 2018-ban dr. Zombor Gábor orvost, korábbi kecskeméti polgármestert (2006-2014) indította sikerrel, aki rövid ideig (2014-2015) egészségügyi államtitkár is volt még Balog Zoltán emberi minisztériumában. 2022-ben a kormánypártok jelöltje már dr. Szeberényi Gyula Tamás korábbi kecskeméti alpolgármester, népművelő tanárból lett ügyvéd volt, aki 53%-al hozta a körzetét. De itt jön a csavar, mert a kormánypártok jelöltje 2026-ban megint más lesz. A híres néhai énekes-gitáros dalszerző névrokona, Cseh Tamás indul, aki eredetileg ugyan agrármérnök volt, de immáron hét éve a Kecskeméti Járási Hivatalt vezeti – munkaidején kívül pedig kétgyermekes édesapa.
A Tisza az 51 éves Molnár János – szintén – agrámérnököt fogja indítani, aki Solton nőtt fel, de már csaknem három évtizede Kecskeméten él, és ugyancsak kétgyermekes, büszke édesapa. Messziről nézve igen sok az egyezés a két jelöltben.
A 2024-es EP választásokon a kormánypártok 41,8%-ot, míg a Tisza 35,4%-ot szerzett.
A hírek szerint a Matolcsy György korábbi jegybankelnök MNB-s alapítványához köthetők kecskeméti Neumann János Egyetem finanszírozási nehézségei, majd gazdálkodási hibáiból következő félbehagyott új campusberuházás erősen borzolták a helyiek kedélyét. Mindezek alapján Bács-Kiskun 02. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvélemény-kutatási számok alapján inkább a Tisza jelöltje, Molnár János lesz a befutó (2025. 12. havi becslés).
Mandátumbecslés: 03. OEVK (székhely: Kalocsa)
A választókerület székhelye Kalocsa, de itt található Petőfi Sándor szülővárosa, Kiskőrös, és a körzet három városából az egyetlen, ami egyben nem járásközpont: Soltvadkert. Ide voksol még két nagyközség és 22 további kisfalu is.
A választókerület lakosságának 24,4%-a érettségizett, szakmunkás 24,2%-uk, viszont 20,5%-uk csak az általános iskolát tudta befejezni, diplomával pedig a népesség 11,4%-a rendelkezik.
Kalocsa a magyar katolikus egyház egyik legfontosabb történelmi központja, érseki székhely. A város népművészete – különösen a kalocsai hímzés – világszerte ismert. A fűszerpaprika-termesztés és feldolgozás a helyi gazdaság meghatározó eleme. Történelmi épületei, múzeumai és kulturális rendezvényei révén jelentős turisztikai célpont.
Érdekességképp említsük meg Akasztó falu leghíresebb néhai lakóját Stadler Józsefet (1951-2017). A juhászból lett nagyvállalkozó, fénykorában Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című szekkóját is felpingáltatta kedvenc udvari festőjével. Focicsapata, a Stadler FC pedig négy szezont töltött az első osztályú ligában, egy alkalommal pedig a 9. helyezést is sikerült megcsípnie.
Font Sándor vs. Judák Zsolt
A Fidesz-KDNP jelöltje 2026-ban is az idén 66 éves igazi politikai veterán Font Sándor. Eredetileg villamosmérnökként végzett, de lakóhelyén Soltvadkerten szőlőműveléssel is foglalkozik mintegy hat hektáron, és saját borpincészete is van. 1998 óta hét alkalommal választották meg a 2014-ig Kiskőrös, majd azóta Kalocsa székhelyű választókerület egyéni országgyűlési képviselőjévé. Annyira multifunkcionális, hogy 2018 óta a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének (Püspökség) világi egyházkerületi felügyelője is.
A Tisza jelöltje Judák Zsolt, aki Kiskőrös és Soltvadkert vidékén évtizedeken át volt biológia-testnevelés szakos tanár, később a versenyszférában is megfordult, jelenleg pedig kertészként dolgozik, melynek keretében „paprikát termel egy modern fóliasátorban.” A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 50,03%-ot, a Tisza pedig csak 27,2%-ot kapott.
Kalocsán mondhatni billegő a városvezetés. A 2024-es önkormányzati választáson az egykori fideszes európai parlamenti képviselő Bagó Zoltán a lokálpatrióta egyesületével megverte az akkori fideszes városvezető Filvig Gézát. A rendszerváltástól 2010-ig amúgy egy SZDSZ-es polgármestere volt Kalocsának, ahol 2010-2014 között tetőzött a narancs hullám.
A Kiskőrösön 2006 óta […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!