Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Belügyminisztérium (BM) egészségügyi államtitkára az Indexnek arról is beszélt, hogy
- hogyan rendezte a BM a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) a viszonyát;
- mik a prioritások, mit tartanak számon a mielőbb megoldandó kérdések között;
- mi a kormányzat egészségügyi víziója és milyen mérföldköveket tűztek ki 2026-ig;
- hogyan képzeli el a strukturális és finanszírozási megújulást; hogyan ültetnék át a prevenciós szemlélet díjazását az egészségügyi rendszerbe;
- mi alapján szabályozzák az állami és a magán egészségügyi szféra kapcsolatát; mikorra sikerül a 40 ezres várólistát a vírus előtti időszakra csökkenteni;
- milyen tervük van a 3 millió négyzetméternyi kórház átalakítására;
- miért a szakápolók lesznek az egészségügy szűk keresztmetszete;
- mit gondol a mesterséges intelligenciáról és a robotsebészetről.
Tavaly ősszel az ügyeleti rendszer miatt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) kenyértörésre vitte a dolgot a kormányzattal és gyakorlatilag bojkottra szólította fel a háziorvosokat. Erre reagálva február végén a parlament megszüntette az orvosok kötelező kamarai tagságát. Egy féléves purparlé után a napokban váratlanul találkozott a kamara vezetésével. Újra szent a béke?
A kamarával korábban is csupán politikai jellegű vitánk volt, de a szakmai párbeszéd soha nem szakadt meg. Jó példa erre az a műhelymunka, ami abban a munkacsoportban folyik, amit az alapellátás finanszírozásának karbantartására hoztam létre. Ide meghívunk gyakorló háziorvosokat, a szakmai kollégium alapellátási tagozatait, valamint az orvosi kamara képviselőit is, akik minden rendelkezésre álló adatot, szakmai felvetést megkapnak, konstruktív párbeszéd folyik a munkacsoportban, közösen nézzük át az alapellátás finanszírozásával kapcsolatos aktualitásokat, mint például az indikátorrendszert.
Néhány nappal ezelőtt pedig Pintér Sándor belügyminiszter úr meghívta az egészségügyi vezetőket (kórházigazgatókat, kamarák, szakszervezetek vezetőit) egy értekezletre, ahol értékeltük a mögöttünk hagyott hónapokat és bemutattuk az előttünk álló időszakra szánt terveinket.
Ezután lezajlott egy vezetői szintű megbeszélés, amelyen a kamara elnökével, Kincses Gyulával és Soós Zoltánnal, a MOK Háziorvosi Csoport vezetőjével egyeztettünk. A közös gondolkodás eredményeként sikerült azonosítani néhány olyan jellegű problémát, amelynek a megoldásán együtt dolgozunk majd a jövőben. Személy szerint törekedni fogok – ahogy eddig is tettem – a jó szakmai párbeszéd fenntartására.
A médiában azért eléggé élesnek tűnt ez az ellentét! Milyen problémákat sikerült azonosítani a megbeszélésen?
Ha a párbeszéd higgadt és a problémák megoldására fókuszálunk, akkor sikeresen haladunk előre. A megbeszélésen újra realizálódott, hogy hasonlóan gondolkodunk a problémákról, csupán az álláspontokat kell intelligensen egymáshoz közelíteni. A mielőbb megoldandó kérdések között kiemelt helyen szerepel a háziorvosi pálya vonzóvá tétele a fiatal orvosok körében, illetve az egészségügyi ellátás különböző szintjei között újra kell osztani a kompetenciákat, méghozzá úgy, hogy lakóhelyhez közel tudjuk biztosítani azokat a diagnosztikus és terápiás lehetőségeket, amiket a népbetegségek területén a szakma indokoltnak tart. Vannak azonban olyan területek is, amelyekben nem kizárólag a Belügyminisztérium kompetens, így azok szélesebb egyeztetést igényelnek: ilyen a háziorvosok iparűzési adója vagy a rendelők rezsitámogatása.
A MOK számára a casus bellit a háziorvosok ügyeleti szerződése jelentette. Erről is szót ejtettek?
Az új ügyeleti rendszer bizonyított, jól működik. A kamara részéről megvan a nyitottság, így újra megkezdtük a szerződés tárgyalását. Nem lesz nehéz dolgunk, mert gyakorlatilag csupán a mellékletekkel volt problémájuk.
A MOK megfelelőnek tartja a szerződést és aláírásra ajánlja azt tagjai számára. Annyit kértem, hogy mindannyian tartózkodjunk a szélsőséges kommunikációtól,
mert hatékonyabban tudunk dolgozni, ha a tárgyalóasztal mellett higgadtan beszéljük meg a vitás kérdéseket és nem üzengetünk a médián keresztül.
Egészségügy vagy betegségügy?
Abban mindenki egyetért, hogy a jelenlegi korszerűtlen, pazarló és rosszul felépített egészségügyi rendszert meg kell reformálni. Mi az ön víziója? Milyen mérföldköveket tűzött ki 2026-ig, a ciklus végéig?
A legfőbb cél, hogy a betegek ellátása minden szinten javuljon, ehhez strukturális és finanszírozási megújulás is szükséges. Sajnos benne ragadtunk egy olyan rendszerben, ami a 80-as években alakult ki. Például abban egyetértés van a MOK és köztem, hogy az alapellátás szerkezetéhez és finanszírozáshoz is hozzá kell nyúlni. Például a háziorvosi indikátorrendszerben 12 olyan mutatószám van, ami alapján az orvos munkájának minőségét próbáljuk meg mérni. Ez nem új dolog. Most annyi történt, hogy három elavult indikátort – a szakma javaslatára – modernebbre cseréltünk, és a finanszírozásban nem 3 százalék, hanem 10 százalék függ ettől. Ez persze előhozott egy csomó anomáliát.
Van olyan praxis, ahol 205-en vannak bejelentve, mint betegek, és havonta négymillió forint finanszírozást kap. Itt egy főre 20 800 forint jön ki. Miközben van olyan fiatal háziorvos, akinek 2300 vagy 2500 bejelentett betege van, és ott a finanszírozás 871 forint fejenként.
Ez huszonháromszoros különbséget jelent, ami semmivel nem indokolható. A MOK megkapta az összes adatot, ami az indikátorrendszer változásával kapcsolatban rendelkezésére állt. Alapos elemzés után arra jutottak, hogy az egyes praxisok finanszírozásában bekövetkező változás sem a praxis méretével, sem annak elhelyezkedésével, sem a háziorvos életkorával nincs összefüggésben, kizárólag a praxis által nyújtott munkamennyisége és minősége az, ami befolyásolja havi díjazást. Azaz a rendszer pont azt a célt szolgálja, amire kitaláltuk, abban viszont igazat adok nekik, hogy a változás amplitúdóját
mérsékelni kell. Erre egy három hónapos átmeneti időszak áll rendelkezésre. Megígértem továbbá, hogy a változtatásokat kisebb lépésekben vezetjük be. A kórházi finanszírozásnál is átalakítást szeretnénk. Minden intézmény kapja meg azt a keretet, ami az ellátandó lakosságszámhoz jár. Pontos statisztikák vannak arról, hogy milyen beavatkozásból hányat végeztek az elmúlt öt évben. Egyszerűen meg lehet határozni, hogy évente mekkora az a keret, ami egy-egy kórháznak jár. Ebbe az irányba egyébként már tettünk lépéseket.
A harmadik, és talán ez a legfontosabb, a prevenciós szemlélet díjazása.
Kulcskérdésnek tartom a betegségek megelőzését, hogy egészségüggyel foglalkozzunk, ne pedig betegségüggyel!
Hogyan képzeli a prevenciós szemlélet díjazását beültetni az egészségügyi rendszerbe? Bevonnák a települési önkormányzatokat is?
Nem a települési önkormányzatokat tekintjük a legkisebb egységnek, hanem a járást, mert ott lehet normálisan erőforrásokat allokálni. Egy járási egészségközpontban már ott van a szakellátás alsó szintje. Ide tesszük most a védőnőket és az egészségfejlesztési irodákat, valamint ezen keresztül a szűrésszervezést. Ezek a szereplők egy nagyon erős prevenciós funkciót kapnak többletfeladatként. Tehát nem arról van szó, hogy elveszünk kompetenciákat, hanem inkább adunk még feladatokat. A terv fontos része, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!