Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A sort április 25-én, szombaton délután Orbán Viktor nyitotta meg. A leköszönő miniszterelnök videós bejelentésében közölte, hogy a Fidesz–KDNP listavezetőjeként szerzett mandátumát nem veszi át, mert szerinte rá „most nem a parlamentben, hanem a nemzeti oldal újjászervezésében van szükségünk”. 36 év országgyűlési képviselőség után – ebből húsz miniszterelnökként – a következő négy évben biztosan nem ül be a parlamenti patkóba.
Néhány órával később Bánki Erik következett. A baranyai fideszes képviselő, a parlament Gazdasági Bizottságának eddigi elnöke nemcsak a mandátumát adta vissza, hanem teljesen visszavonul a politikától is. „56 évesen eljött a váltás ideje” – írta hosszú Facebook-bejegyzésében, amelyben kedvenc filmjéből, a Bor, mámor, Provence-ból idézett:
A vereségből többet tanul az ember, mint a győzelemből.
Bánki külön kiemelte, hogy „16 év kormányzás közben kicsit elkényelmesedtünk, kicsit természetessé vált számunkra, hogy minden választást megnyerünk”.
Még szombaton kiderült, hogy a KDNP régi gárdája is hátrébb lép. A párt elnöke, Semjén Zsolt – aki a közös lista második helyéről jutott mandátumhoz –, az Országgyűlés eddigi alelnöke, Latorcai János, valamint Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára sem ül be az új parlamentbe. Latorcai úgy fogalmazott, hogy a fiatalítás jelszavával adták át a helyüket. Semjén egyébként már egy nappal korábban benyújtotta lemondását a KDNP elnöki posztjáról is, ezt azonban a párt elnöksége nem fogadta el.
A vasárnap délutáni utolsó bejelentés Kósa Lajosé volt. A Fidesz alelnöke, Debrecen négyszeres polgármestere ugyancsak 36 év után – 1990 óta minden parlamentnek tagja volt – jelentette be, hogy „a Fidesz alelnökeként, érezve a választási kudarc miatti általános felelősséget”, nem veszi át listás mandátumát, és a júniusra előrehozott tisztújító kongresszuson sem indul semmilyen jelöltként.
„1994, 2002 és 2006 után ez a negyedik országgyűlési választási vereség, amit a Fidesszel megélek, mindegyikből felálltunk, ez a demokrácia” – írta közösségi oldalán.
A Fidesz–KDNP új frakciója 52 fős lesz, 42 listáról és 10 egyéni választókerületből bejutott képviselővel. Hétfőn alakul meg az új képviselőcsoport, vezetője Gulyás Gergely lesz, a tisztújító kongresszust pedig az ősz helyett előrehozzák júniusra.
A listáról bejutott képviselők bármikor lemondhatnak vagy visszautasíthatják a mandátumukat – ilyenkor automatikusan a sorrendben következő jelölt kerül be. A párt vagy a frakció ezen nem tud változtatni, nincs szabad keze a helyettesítésben, csak a már bejelentett, március elején közzétett 279 fős listáról kerülhet be valaki, és csak a sorrend szerint.
Ha nem veszik fel a mandátumukat az érintettek, akkor az automatikusan eggyel lejjebb megy
– foglalta össze Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Ez azt is jelenti, hogy aki most kihátrál, az pontosan tudja, ki lép a helyébe.
„Nem a Fidesz omlott össze, hanem az Orbán-rendszer”
Horn Gábor szerint a „visszalépési koreográfiát” házon belül egyeztették a mandátumukat visszaadó politikusok, de a visszalépés körítése azt mutatja, hogy maga az érintettek sem értik egyformán a helyzet súlyát.
Nagyon rossz állapotban lenne a Fidesz – és ezt is el tudom képzelni, hogy ennyire rossz állapotban van egy ilyen súlyos vereség után –, ha ott tartanának, hogy meg se beszélik egymással a visszalépéseket
– fogalmazott.
A különböző indoklások – nemzeti oldal újjászervezése, általános felelősségvállalás, teljes visszavonulás – Horn olvasatában nem három részletre kidolgozott stratégia, hanem három különböző állapot.
„Ki hol tart a saját felelőssége és a saját politikai jövője elképzelése vonatkozásában. Láthatóan különböző utakat láttunk” – mondta.
Szerinte Orbán mintha azt gondolná, hogy lehet még visszaút, vagy legalábbis nyitva hagyja a kérdést. Kósa Lajos szavaiból viszont Horn azt olvassa ki, hogy ő tudja, hogy itt a vége.
„Mintha jobban értené a helyzetet, mint a miniszterelnök” – fogalmazott Horn.
Természetesen a miniszterelnöknek sokkal komolyabb szerepe is van a történtekben, mint Kósa Lajosnak, ami egyszerre jó és rossz hír az egykori kormánypártnak.
Nem a Fidesz omlott össze, hanem az Orbán-rendszer
– hangsúlyozza Horn.
Az elemző szerint az elmúlt másfél évtized politikai berendezkedése a miniszterelnök személye köré épült fel.
„Ennek a rendszernek a tetején, a jelképként, meghatározó figuraként, élet-halál uraként hozzá kellett menni Felcsútra, hogy valaki miniszter vagy akár parlamenti képviselő legyen. Ezt nem lehet úgy túlélni, minthogyha semmi nem történne” – magyarázza Horn.
A miniszterelnök döntését éppen ezért az elemző nem tartja önmagában elégséges válasznak, aki szerinte csak azért nem ül be a parlamentbe, mert „ciki” lenne egy kis frakcióban lennie. A miniszterelnök viszont nem mondott le a Fidesz elnöki pozíciójáról, a pártban tehát továbbra is meghatározó figura marad, ezt viszont Horn szerint a „Fidesz nem fogja tudni túlélni”.
Tulajdonképpen tényleg igaza van jó néhány elemző társamnak abban, hogy ez a gyurcsányizmus maga
– fogalmaz az elemző, aki feleleveníti, hogy az MSZP bukása után Gyurcsány Ferenc „úgy próbált tovább túlélni, mintha mi sem történt volna”, és ezzel lehetetlenné tette egy újragondolt baloldali párt megszületését, miközben „kiszakított egy szeletet” az addigi MSZP-ből, ezzel ellehetetlenítette a régi baloldali párt visszatérését.
A győzteshez húzás pedig tovább nehezíti a Fidesz helyzetét.
„A valamivel több mint 2 millió hazai szavazó az ma már szerintem 1 millió körül lehet. Tehát az sem igaz, hogy a magyar társadalom egy kétmilliónyi része mögöttük állna” – jegyezte meg Horn.
Fodor Gábor korábbi miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet alapítója is egyetért abban, hogy a visszalépések egy előre egyeztetett stratégia részeként értelmezhetőek.
„Az elmúlt napokban azért nem nagyon lehet látni vezető Fidesz-politikusok közül meghatározó figurákat, mert a háttérben nagyon komoly munka zajlik. Most folyamatosan egyeztetnek, beszélnek egymással, az emberekkel, képviselőkkel, képviselőjelöltekkel és másokkal. Egy ilyen munka zajlik, ennek látjuk az eredményét” – fogalmazott Fodor Gábor.
Inkább 2002, mint 2010?
Kiszelly Zoltánnak, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatójának olvasata szinte minden ponton más keretet ad ugyanannak a hétvégének. A párhuzam, amit ő használ, nem a 2010-es MSZP-bukás, hanem a 2002-es Fidesz-vereség.
„Akkor hirdette meg Orbán Viktor a Polgári Körök Mozgalmat, hogy egyben tartsa a szavazóbázisát. Most ugyanerre van szükség, egyben kell tartani a szavazóbázist, fenn kell tartani az aktivitást, és olyan médiahálót kell megtartani vagy létrehozni, amivel el tudják érni ezeket a szavazókat” – fogalmazott az elemző.
Ebben a keretben a hat visszalépés nem reflexióhiány, hanem szimbolikus változásüzenet.
Azzal, hogy ők nem ülnek be a parlamentbe, azzal is mutatják, hogy levonták a tanulságokat, hogy változásra van szükség, és ennek ez egy kézzelfogható jele, hogy vállalják a felelősséget. Azt üzeni a társadalomnak, a szavazóknak, hogy nem akarják úgy folytatni, mint eddig, mert értik a szavazóknak az üzenetét
– mondta Kiszelly, majd hozzátette, hogy a visszalépések egy része mögött az is áll, hogy több idősebb politikus „valószínűleg tényleg elfáradt” 30 év politizálás után.
Emellett az elemző fontos elemként hozta be a beszélgetésbe a népszavazás kérdését is, visszautalva a 2008-as szociális népszavazásra – kórházi napidíj, vizitdíj, tandíj ellen 3,3 millió ember szavazatával –, ami szerinte a parlamenten kívüli politikai mozgás egy jó példája.
A parlamenten kívüli építkezésen túl azonban a Századvég igazgatója szerint van lehetősége az Országgyűlésben ülőknek is tenni a Fideszért. Az 50 fős frakcióhoz kötött utólagos normakontroll ma is élő alkotmányjogi eszköz. Azonban azt elismerte, hogy a játékszabályokat most a Tisza határozza meg, és a Fidesz politikájának igazodnia kell az új kormány politikájához, arra kell reflektálnia.
A három év – az időtáv, ami a következő tényleges választási megméretésig (2029, EP- és önkormányzati) tart – Kiszelly olvasatában a Fidesz tényleges játéktere.
„Nyilván addigra kell egy olyan struktúrát felépíteni vagy visszaépíteni, vagy megtartani, ami hogyha az új kormány népszerűtlenné válik, akár megszorítások miatt, akár a gazdasági helyzet romlása miatt, akár népszerűtlen döntések miatt, akkor a Fidesz egy váltópárt lehessen” – fogalmazott.
Ehhez pedig új arcok kellenek, olyanok, akik jogosan kritizálhatják az új kormány intézkedéseit.
Hogyha valaki a régi garnitúrából van ott, akkor nem biztos, hogy az ő kritikája annyira hiteles vagy annyira érvényes, hiszen a kormányzó erők a múltra mutogatva le tudják söpörni egy olyan embernek a kritikáját, aki jelen volt az előző érában
– mondta Kiszelly.
Ebből a logikából nézve a régi gárda kihátrálása nem menekülés, hanem stratégia, hogy a következő időszak politikája ne a Fidesz múltjáról szóljon, hanem a jelenről.
Vele szemben Fodor Gábor szerint bár egyik párhuzam sem egyértelműen ráhúzható a Fidesz jelenlegi pozíciójára, azért inkább a 2010-es MSZP-bukáshoz lehetne hasonlítani a most kialakult helyzetet.
„Ez egy súlyos vereség. Ebben a tekintetben a 2010-es MSZP-vereséghez hasonlít, az is súlyos vereség volt. 53 százalékot szerzett a Tisza, 39-et a Fidesz, 14 százalék különbség, az egy súlyos vereség. És kétharmada van ezáltal a parlamentben a Tiszának. Ez egy óriási különbség” – fogalmazott Fodor.
A párhuzam viszont szerinte itt megáll.
A 2010-es MSZP-t óriási belső ellentétek feszítették. Nem véletlen, hogy Gyurcsány Ferenc nem sokkal később kilépett, és önálló pártot csinált. A Fidesz viszont egy fegyelmezett párt, ahol vannak nyilván belső konfliktusok, lesznek lemorzsolódások, de közel sincs olyan szétesett állapotban, mint az MSZP volt 2010-ben
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!