Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat újabb részében Baranya vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
Breuer Marcelltől Mehringer Marciig, Mádl Dalmától Sólyom Lászlóig, Victor Vasarelytől Vujity Tvrtkóig, Zsámbéki Gábortól Zsolnay Vilmosig, továbbá, Marsalkó Dávid, Michelisz Norbert és 1984. Sok híres embert tudnánk még felsorolni Pécsről és Baranyából, mely csak annyit bizonyítana, hogy a megye milyen sokszínű és kiket is adott a hazának. A szecessziós porcelánművészet (Zsolnay Vilmos), a bauhaus (Breuer Marcell) vagy az op art festészet (Victor Vasarely) elképzelhetetlen lenne a baranyai Pécs szülöttei nélkül.
A mohácsi vész 500. évfordulóján a Köztér 106 lépés című műsorának vendégei Pávkovics Gábor mohácsi polgármester és Hargitai János mohácsi országgyűlési képviselő voltak, ahol a magyar-szerb-horvát interregionális térségfejlesztés lehetőségeiről is szó esett.
Baranya vármegye a Dél-Dunántúlon helyezkedik el. Déli szomszédja Horvátország, természetes határát több szakaszon a Dráva folyó alkotja, míg keleti részét a Duna menti síkság határozza meg. Délszaki mentalitás és mediterrán mikroklíma jellemzi, a Villányi-hegység pedig vörösborairól híres, ahol még az ország leggazdagabb bankára is saját pincészetet tart fenn.
Itt él az országban élő német anyanyelvűek 34 százaléka, a délszláv szerb-horvát nyelvűeknek pedig 32 százaléka, jelen vannak a romák is, de a baranyai svábok még nagyobb számban.
A római korban a vidék Pannonia provincia része volt, Sopianae (ma: Pécs) jelentős településnek számított. A pécsi ókeresztény sírkamrák az UNESCO világörökség részesei. Szent István király 1009-ben alapította meg a pécsi püspökséget, Nagy Lajos király pedig hazánk első egyetemét 1367-ben (mai utódja a Pécsi Tudományegyetem), a Janus Pannonius művésznéven futó humanista Csezmiczei János pedig nemcsak pécsi püspökként, hanem reneszánsz költőként is nagyot alkotott.
Szemben más térségekkel, a 150 éves török uralom itt nemcsak pusztítást hagyott maga után, hanem dzsámikat, mecseteket fürdőket és türbéket is.
A jelentős számú német telepes a XVIII. században érkezett a Habsburg uralkodók biztatására az oszmánok által felprédált Baranyába.
A XIX-XX. században a térség iparosodása elsősorban a szén, kisebb részben az urán bányászatához kötődött, különösen Pécs és Komló térségében. A szocialista időszakban a könnyű- (pl. pécsi kesztyűtől a szalon sörig) és a nehézipar (ekkor épült fel a pécsi Uránváros) meghatározó volt, a rendszerváltás után azonban a bányák bezárása komoly gazdasági és társadalmi kihívásokat okozott. A turizmus jelentős szerepet játszik, különösen Pécs, Siklós és a Villányi borvidék térségében.
A trianoni békediktátum után Baranya délkeleti kisebbik része (a baranyavári és dárdai járások) Jugoszláviához, majd annak felbomlása után Horvátországhoz kerültek, bár a szerbek Trianon előtt még többet követeltek maguknak (ld. a rövidéletű Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság történetét).
Pécs és Baranya néhány kis-közepes városa (Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár) koncentrálja a lakosság jelentős részét, míg az aprófalvas térségekben alacsony népsűrűség és elöregedés jellemző.
Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt.
A településen található a világhírű Zsolnay Porcelánmanufaktúra, valamint számos múzeum, galéria és kulturális intézmény. A pécsi alter előadói (Kispál és a borz, Kiscsillag, 30Y, Takáts Eszter) meghódították az országot, de a város zenei életében régóta jelen van a karcosabb punk (Burzsoá Nyugdíjasok, HétköznaPICSAlódások), ahogy minden más is ( Halott Pénz, Punnany Massif, Mehringer), a vájt fülűeknek pedig a klasszikus zene Boros Misitől Kokas Katalinon át Tillai Aurélig.
Pécs erős felsőoktatási és kulturális központ, míg a kisebb települések gyakran demográfiai és gazdasági kihívásokkal küzdenek. A nemzetiségi közösségek jelenléte a társadalmi életet is gazdagítja, a többnyelvűség és a kulturális sokszínűség mindennapos jelenség. A budapesti „nagy testvér” mintájára tavaly 5. alkalommal megrendezett Pécs Pride látogatottságának (tüntetők vs. ellentüntetők) is úgy tűnik, jót tett a „betiltás”/hírverés (ld. még Tiltott Csíki Sör vagy a belga Verboden Vrucht sör népszerűségét).
Mandátumbecslés: Baranya 01. OEVK (székhely: Pécs)
A választókerület a megyeszékhely Pécs városának nagy részét lefedi, kivéve a Bálics dűlőtől és a Bálicsi úttól nyugatra. Ennek folytatásaként a Nyár utcától, Ifjúság útjától északra, annak folytatásaként a Kürt u.-Tüzér utcától nyugatra, illetve a vasúti töltéstől északra elhelyezkedő olyan városrészeket, mint az Uránváros, a Ráczváros, a Bolgárkert, Makár vagy az Aranyhegy. A választókerülethez tartozik még a pécsi járás 5 községe.
A választókerület lakosságának 32,2 százaléka érettségizett, 26,6 százalékuk diplomás, 15,2 százalékuk szakmunkás végzettségű, míg 10,9 százalékuk csak az általános iskola 8 osztályát járta ki (a statisztika azonban a 18 év alatti diákokat is tartalmazza).
Jelentős a német (3,1 százalék) és a horvát nemzetiségűek (1,1 százalék) aránya. A népesség 26,4 százalék-a római katolikus, utánuk a vallási közösséghez nem tartozók következnek.
Pécs Baranya vármegye székhelye és kulturális központja, ahol egyfajta vízfejként a megye lakosságának közel 40 százaléka él. Római kori emlékei (Sopianae), középkori püspöksége és török kori építészeti öröksége (például a Gázi Kászim pasa dzsámija) egyedülálló történelmi rétegzettséget mutatnak. Egyetemi városként pezsgő kulturális élet jellemzi. Gazdaságát ma főként a szolgáltatások, az oktatás és a turizmus határozzák meg. A Mecsek közelsége, a Zsolnay Kulturális Negyed, a Székesegyház, az ókeresztény sírkamrák és a gazdag múzeumi hálózat kiemelt turisztikai célponttá teszik. A pécsi Zsolnay Herend mellett az ország leghíresebb porcelánmanufaktúrájának szinonimája.
Ruzsa Diána vs. Cziráki Attila
A 2024-es EP-választáson a Fidesz–KDNP 36,9 százalékot, a TIisza pedig 33,1 százalékot kapott. A Tisza jelöltje Ruzsa Diána pécsi kardiológus szakorvos és kétgyermekes anyuka, aki a szülővárosa mellett az Egyesült Államokban, illetve Németországban is tanult és dolgozott, így angolul anyanyelvi szinten is megtanult, németből pedig felsőfokú tudással rendelkezik.
A Fidesz–KDNP jelöltje a 2026-os országgyűlési választásokon Cziráki Attila pécsi önkormányzati képviselő, kardiológus, a pécsi Szívgyógyászati Klinika igazgatója.
2018-ban Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egykori elnöke, egyetemi tanár és az MTA doktora akkor még független jelöltként, egykori pécsi fideszes önkormányzati képviselőként 1286 szavazattal győzte le a hivatalban lévő Csizi Péter kormánypárti képviselőt. 2022-ben pedig ismét legyőzte a Fidesz–KDNP jelöltjét, Kővári Jánost 44,01 százalék vs. 41,78 százalék arányban. Ezzel Szeged mellett Pécs lett az egyetlen olyan vidéki város, melynek egyik választókerületében 2018-ban és 2022-ben az ellenzék jelöltjét választották meg parlamenti képviselővé.
Pécs a rendszerváltástól kezdve politikatörténetileg billegőnek számított, ahol a régi munkáslakótelepek (pl. Uránváros) klasszikusan balra, míg a belvárosi polgárság klasszikusan jobbra szavazott. 1994-1998 között az akkor feltörekvő fideszes jogász-közgazdász Páva Zsolt vezette Pécsett, aki a rendszerváltás után négy évig a város alpolgármestere is volt. Az ő politikai karrierjét akasztotta meg a baranyai MSZP erős emberének, Toller Lászlónak a menetelése, aki 1994-től Pécs országgyűlési képviselője, 1998-tól pedig a város polgármestere is lett.
A helyi baloldal sikereinek végét Toller László tragikus autóbalesete jelezte, mely után a polgármester kómába esett, és már soha nem ébredt fel.
Az utódja, Tasnádi Péter pedig 2009-ben rákbetegségben elhalálozott. Az ezután tartott 2009-es időközi polgármester választáson a baranyai MSZP másik nagyágyúját, Szili Katalin házelnököt legyőzve újra fölszállott a Páva (Zsolt) a vármegye házára, akinek 2019-ig tartott a második polgármesteri regnálása Pécs élén. Pécs költségvetését az Európa Kulturális Fővárosa 2010 projekt részeként épült Zsolnay Negyed fenntartása megviselte, és a város további adósságai Páva Zsolt székébe kerültek. 2019-ben a fideszes színekben induló Vári Attila egykori olimpikon vízilabdázót legyőzte az ellenzék jelöltje, Péterffy Attila, a Pécsi Hőerőmű egykori vezérigazgatója (2008-2015), akit 2024-ben is újraválasztottak.
Pécs 01. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és a közvélemény-kutatások alapján a Tisza jelöltje lehet a biztos befutó (2026. 02. havi becslés).
Mandátumbecslés: Baranya 02. OEVK (székhely: Pécs)
Ehhez a választókerülethez tartoznak Pécs délnyugati (Aranyhegy, Bolgárkert, Makár, Ráczváros, Uránváros), délkeleti (pl. Meszes, Budai Vám) és déli (pl. Balokány, Gyárváros, Tüskéskert) városrészei, a járásközpont Komló, ami ráadásul Baranya második legnagyobb települése (22 ezres lélekszám alatt), továbbá a pécsi járás 16 további községe.
A választókerület lakosságának 28,8 százaléka érettségizett, ötödük (20 százalék) diplomás, 19,1 százalékuk szakmunkás 13,9 százalék viszont az általános 8 osztálya után kiesett az iskolapadból.
A lakosság 24,7 százaléka római katolikus, református 3,5 százalékuk, jelentős a felekezet nélküliek és a vallási hovatartozásukat nem megosztók aránya. A nemzetiségek közül a romák mellett jelentős a horvátok (Lothárd községének pl. 21,8 százalék horvát nemzetiségű) és a németek (pl. Hássád/Haschad község lakóinak 34,6 százaléka) száma.
A választókerület kétarcú, mert az ötödik legnépesebb magyar nagyváros Pécsen kívül a kis-közepes város Komló mellett tipikus baranyai aprófalvas településszerkezet jellemző.
Komló a XX. század során a mecseki szénbányászat egyik központjaként fejlődött jelentős iparvárossá. A bányák bezárása után a város gazdasági szerkezete átalakult, ma kisebb ipari vállalkozások és szolgáltatások működnek itt. Kulturális intézményei, sportélete és természeti környezete továbbra is fontos szerepet játszanak a térségben.
Hoppál Péter vs. Kovács Áron
A választókerületet politikatörténetileg nyugodtan hívhatjuk billegőnek Dunaújvároshoz (Fejér 04-es) és Miskolchoz (BAZ 02-es) hasonlóan, de azért ez egy kevésbé ellenzéki többségű választókerület, mint Pécs (Baranya 01-es) vagy Szeged (Csongrád-Csanád 01-es).
A Fidesz–KDNP jelöltje idén is Hoppál Péter középiskolai ének-zene tanár, karvezető, zongorista, az egyházzene tudományok nagydoktora (DLA) és egykori gimnáziumi igazgató, aki 2006 óta országgyűlési képviselő, 2010 óta pedig egyéniben is képviseli az egyik pécsi székhelyű országgyűlési választókerületet. Hoppál Péter a 20 éves országos politikai pályafutása során volt már a Fidesz frakció szóvivője, két ízben (2014-2018, 2022-2023) kultúráért felelős államtitkár, 2024-től pedig különböző titulusokkal a magyar-török együttműködésért felelős kormánybiztosként szolgál, talán Pécs oszmán emlékeiből ihletet merítve.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!