Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Április 12-én, vasárnap tartják Magyarországon az országgyűlési választásokat, ami 20 éve nem látott versenyt hozhat a pártok között. Ennek megfelelően a kampányok is kiélezettek voltak, ahol különböző érvek és narratívák mentén próbálta a regnáló Fidesz–KDNP, valamint kihívója, a Tisza Párt meggyőzni potenciális választóit. Egy téma ugyanakkor mindkét oldalon előkerült,
ez pedig a Magyarországnak járó, ám jelenleg felfüggesztett uniós források kérdése.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és miniszterelnök-jelöltje eleve egyik legfőbb ígéretének tette az uniós források hazahozatalát, aminek nagy része a feltételességi eljárás miatt jelenleg Magyarország számára nem elérhető. Míg Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya szerint valójában az uniós forrásokat politikai okokból tartják vissza, és korábban többször is azt állította, csak az ő tapasztalatával tudja a források lehívhatóságát kiharcolni.
De ezzel kapcsolatosan mit ígér a két miniszterelnök-jelölt, mi is pontosan a tét, és mi a stratégiájuk?
10,4 milliárd euró akár már szeptemberben elveszhet
Az Európai Unió jelenleg több, Magyarországnak járó forrás kifizetését felfüggesztette: ezek közül az egyik legnagyobb tétel a még a koronavírus-járvány után létrehozott helyreállítási alap (RFF), ami vissza nem térítendő támogatással és kedvezményes hitellel próbálta segíteni a tagállamok gazdaságainak visszapattanását a járvány után – ebből Magyarországnak összesen 10,4 milliárd euró járna, 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd kedvezményes hitel formájában.
Ennek felhasználásának a határideje idén augusztus 31., addig kellene a helyreállítási alap kapcsán benyújtott nemzeti tervben szereplő projekteket megvalósítani, míg magával a számlákkal december 31-ig kell elszámolni.
Amennyiben az augusztus 31-i határidő után még maradna fel nem használt forrás, akkor az örökre elveszik.
Emiatt több tagállam – köztük Magyarország is – szerette volna azt, hogy az alap felhasználásának idejét kitolnák, ez ugyanakkor összetett jogi akadályok miatt nem volt lehetséges, így maradt az eredeti, augusztus 31-i határidő.
Magyarország ebből jelenleg még csak egy 920 millió eurós előleghez jutott hozzá – azt is az orosz energiafüggőséget megszüntetni célzó RePower EU keretében –, mivel a kifizetéseket az Európai Bizottság feltételekhez köti: az adott tagállammal megegyezve ún. szupermérföldköveket határoztak meg, amelyek teljesítése után a források lehívhatóvá válnak a kormányok számára.
Ugyanakkor a helyreállítási alap kapcsán nemcsak Magyarországnak vannak még fel nem használt forrásai, hanem más tagállamoknak is, az Európai Bizottság közlése szerint pedig alapvető cél, hogy ezekhez a forrásokhoz a tagállamok hozzájuthassanak, ha teljesítik az azokhoz szükséges feltételeket. A lengyel kormány ezt például úgy oldotta meg, hogy a forrásokat tőkeemeléssel egy állami bankba helyezte, így technikailag megtörtént a projekt utáni kifizetés, miközben gyakorlatban a projekt még nem is valósult meg – a magyar kormány is ezt a jogi lehetőséget vetette fel még tavaly decemberben.
Ehhez azonban kell az Európai Bizottság engedélye, hiszen módosítani kell ahhoz a nemzeti terven. Továbbá a források eléréséhez ugyanúgy teljesíteni kell a szupermérföldköveket, mivel ahhoz továbbra is szükséges az Európai Bizottság jóváhagyása.
A kormány a nyilvánosságban már régóta nem kommunikál a helyreállítási alapról, ahogy pár hónapja uniós tisztségviselőktől is úgy értesültünk, hogy rég tárgyalt erről a kormány és az Európai Bizottság.
A kormány – álláspontja szerint – ugyanis minden feltételt teljesített, emiatt szerinte politikai okokból tartják vissza a forrásokat, míg az Európai Bizottság szerint nem, vagy csak hiányosan teljesülnek a vállalt szupermérföldkövek,
így régóta patthelyzet van ezt illetően, miközben az idő egyre inkább fogy.
Jelenleg azonban nem kizárólag a helyreállítási alap forrásai elérhetetlenek Magyarország számára. A 2021–2027 között többéves pénzügyi keret (MFF) – ez az uniós költségvetésnek az elnevezése – a kohéziós alapokból 10,2 milliárd euró ugyan még 2023 decemberében az igazságügyi reformnak köszönhetően elérhetővé vált, de 6,3 milliárd eurónyi még továbbra is fel van függesztve.
A helyreállítási alaphoz hasonlóan az MFF-ben is három operatív program körülbelül 55 százalékát alapvetően a jogállamisággal kapcsolatos aggályok, jogszabályi hiányosságok vagy korrupciós kockázatok miatt függesztették fel a tagállamok az Európai Bizottság javaslatára, és amennyiben ezeket az aggályokat a kormány érdemben nem kezeli, akkor ezek a források szintén elveszhetnek.
Eddig ezekből Magyarország mintegy 2 milliárd eurót veszített, de a kormány ezt vitatja, szerinte azok még továbbra is megmenthetőek.
Az MFF-ben mindegyik évre van allokált összeg, aminek fel nem használása után az ún. n+2-es szabály miatt az a Bizottság szerint végleg elveszik – ha az adott év utáni két évben marad fel nem használt forrás, akkor az már nem hívhatja le a tagállam. Mivel Magyarország számára járó források egy részét 2022-ben függesztették fel, ezért az n+2 szabály miatt a 2022-re és 2023-ra allokált források fel nem használt része teljesen elveszett, ahogy a további évekre szánt források is veszélybe kerülhetnek, ha azt a kormány ugyanúgy nem tudja lehívni időben, mert az jogállamisági aggályok miatt fel vannak függesztve.
A kormány ugyanakkor úgy […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!