Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Évente 120–140 ezer hagyatéki eljárás indul a magyar közjegyzőknél, 2025-ben 134 606. Ez a szám évről évre változik, és érdekesmód nem csak az befolyásolja, mennyien halnak meg. Gyakran előfordul ugyanis, hogy egy értékes vagyontárgy vagy egy örökös csak azt követően válik ismertté, hogy a hagyatékot már átadták, és ilyenkor póthagyatéki eljárásra van szükség. Emellett pedig az elmúlt években kiugróan sok eljárás indult (150–165 ezer), nagyrészt azért, mert a földhivatalok az új ingatlan-nyilvántartási rendszer miatt 2021-ben elkezdték felkutatni azokat a földterületeket, amelyek valószínűleg halott ember nevén voltak nyilvántartva. Úgy maradhat ingatlan egy elhunyt nevén, ha az örökösök nem tudnak annak létezéséről, vagy nem tüntetik fel a hagyatéki leltárban, és ez akár évtizedekig sem derül ki.
Legtöbbször törvényes öröklési rend szerint
Nem mindenki tudja, de a hagyatéki eljárás a helyileg illetékes önkormányzatnál kezdődik, és nem a közjegyzőnél. Sajnos előfordul, akárcsak egy Maupassant-novellában, hogy haldoklik valaki, és már nézik, hová rejtette a pénzét. Még ki sem hűlt a holttest, de már hívnak minket
– mondja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Az önkormányzatnál csak akkor fejeződik be a hagyatéki ügy, ha nincs hagyaték. Sokszor az örökhagyó még életében elajándékozza az ingatlanát és ingóságait a gyermekeinek. Márpedig ha nincs ingatlan, nincs gépjármű, csak pénzforgalmi számla, amelyen van halál esetére szóló kedvezményezettnevezés, akkor nincs hagyatéki eljárás.
A hagyatéki eljárás első szakaszában az illetékes önkormányzati jegyző és munkatársai készítik el az örökösök segítségével a hagyatéki leltárt, ebben írják össze az elhunyt vagyonát, tartozásait. Ezután kerül át a hagyatéki ügy az illetékes közjegyzőhöz, aki megállapítja, hogy ki mit és milyen arányban örököl: tavaly az ügyek 7,5 százalékánál végrendelet vagy öröklési szerződés alapján, a többi esetben a törvényes öröklési rend szerint.
A közjegyzők onnan számítva, hogy megkapták a dokumentumokat az önkormányzattól, túlnyomó részben egy éven belül átadják a hagyatékot az örökösöknek. Tavaly a hagyatéki eljárások 87,5 százaléka egy éven belül lezárult a közjegyzőknél, és csak négy százalék tartott több mint két évig. Akkor húzódik el az eljárás, ha az örökösök között vita van, és bírósághoz fordulnak; vagy ha az örökösök egyike közben meghal, vagy az elhunytnak volt külföldi vagyona, esetleg kriptoeszköze, amelyről nem vagy csak nagyon nehezen kap hivatalos tájékoztatást a közjegyző.
Revolut, kriptoeszköz, tenerifei üdülési jog
A közjegyzők tapasztalata szerint egyre gyakrabban jelennek meg külföldi vagyonelemek a hagyatékokban. Leggyakrabban külföldi bankszámlák (főleg Revolut, illetve német vagy osztrák), emellett részvények, kötvények, nyaralók, lakások, de előfordult már például tenerifei üdülési jog is. Ez szinte mindig elnyújtja az eljárást, mert a külföldi bankoktól és más szervezetektől csak nehézkesen kapnak hivatalos információt a közjegyzők.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!