Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Ápolók Nemzetközi Tanácsa 1974-ben választotta május 12-ét az ápolók nemzetközi világnapjának, amelyet 1982-től Magyarországon is megtartanak. „A járvány első két hullámában, a 2020-as évben nagy megbecsültségük volt világszerte, így hazánkban is az ápolóknak, mindenki megrettent a korábbi évtizedekben nem tapasztalt kiszolgáltatott helyzettől. Realizálódott, hogy az egészségügy akkor működik jól, ha vannak megfelelő számban orvosok és képzett ápolási szakemberek. Ahogy a világ más fejlettebb országaiban is lehetett látni, az ápolóhiány alapvetően befolyásolja az ellátás minőségét. Az első riadalomban, az elzárások idején mindenki értékelte azt az áldozatos munkát, amit az egészségügyi szakdolgozók végeznek, saját családjukat háttérbe szorítva, gyakran akár 12 órát meghaladó műszakokban tömegével láttak el kritikus állapotú betegeket.
Ez a tett akkor a társadalom széles körében középpontba került, elismerésre talált, utána mindenki hozzászokott ehhez, majd visszaállt az élet valamilyen formában, később pedig az emberek figyelmét a gazdasági nehézségek, majd a háború kötötte le, miközben továbbra is zajlik nap mint nap fizikailag és sokszor lelkileg is megterhelő áldozatos munkájuk a kórházakban
– fejtette ki Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke az Indexnek arra a kérdésre, hogyan változott az ápolók presztízse az országban ahhoz képest, amikor fókuszba kerültek a koronavírus kezdetén.
Ma már nem áll ez az ellátási forma, ez a foglalkozás olyan mértékben a figyelem középpontjában, mint ahogy megérdemelné
– fűzte hozzá.
Életüket kockáztatva ápolták a covidosokat
Balogh Zoltán tájékoztatása szerint a szakdolgozók csoportos életbiztosítási adatai alapján a 18–65 év közötti korosztályban évente 30-50 kollégát veszítenek el, a 2021-es évben számuk 120-ra emelkedett. Ebből egyértelműen lehetett látni, hogy a koronavírus következtében sok munkaképes szakdolgozó idő előtti halálozása következett be. Mint fogalmazott, ez a következő, 2022-es évhez képest is drámai szám. Emlékeztetett: 2020 decemberétől álltak rendelkezésre Covid elleni oltások az egészségügyben tevékenykedők számára hazánkban.
Ekkora jelenleg a szakdolgozói hiány
Korábbi közlések szerint nagyjából 80 ezer kórházi szakdolgozó van Magyarországon, további 20 ezer pedig az alapellátásban tevékenykedik. A MESZK elnöke szerint a jelenlegi 20-25 ezres ápolóhiány továbbra is fennáll. Az Európai Unió, valamint az OECD adatai szerinti a tagországokban ezer lakosra 10-12 szakdolgozó jut, itthon ez 6,4. „Olyan mértékű a különbség, hogy akár duplájára lehetne emelni a létszámukat ahhoz, hogy az orvosok mellett legalább annyian legyenek, mint Nyugat-Európában, például Németországban vagy a skandináv országokban, de még az Egyesült Királyságban is, bár a brexit után ők is küzdenek az ápolói létszám megtartásában.” A kamara vezetője kiemelte, hogy az elmúlt 15 évben az infrastrukturális feltételek nagy mértékben fejlődtek itthon, amit a humánerőforrás-bővítés nem követett.
Kevés emberrel hogy lehet praxisteamet bővíteni?
A Népjóléti Bizottság parlamenti meghallgatásán az egészségügyi államtitkár elmondta: az alapellátás megerősítését tervezik, angol mintára úgynevezett praxisteamet hoznának létre, ami azt jelenti, hogy egy háziorvos mellett legalább két ápoló tevékenykedik. Arra a kérdésünkre, hogy ilyen humánerőforrás-hiány tükrében hogyan lehet növelni a létszámukat a praxisokban, Balogh Zoltán úgy felelt, hogy praxisösszevonásokkal, a szakdolgozói munkaerő átcsoportosításával, másrészt azoknak a nyugdíjasoknak a visszatérésével, akik élnének az újrafoglalkoztatás lehetőségével, harmadrészt a fiatalok bevonzásával. Mint mondta, ez utóbbira csak részben jelenthet megoldást a béremelés harmadik fázisának júliustól esedékes 18 százalékos teljesítése. A tervek szerint 2024-től 50 százalékos béremelésre számíthat az ágazat. Takács Péter korábbi ígérete alapján a 20 éves munkaviszonnyal rendelkező ápolók fizetését jövő márciustól bruttó 390 ezer forintról bruttó 650 ezer forintra növelik.
A kamara információi alapján az ágazatban foglalkoztatottak 40 százaléka 50 év feletti.
A Nők 40 programot kihasználva évről évre egyre több egészségügyi szakdolgozó megy nyugdíjba, sokan 58-60 évesen. A MESZK elnöke úgy véli, jelenleg kevés, tíz nyugdíjazott szakápolóból csupán egy érdeklődik, míg a Covid előtt tízből nyolc volt az arány. […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!