Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Idén március elején derült ki, hogy Orbán Viktor kezdeményezésére létrejött a Stratégiai Tanácsadó Testület. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közölte: „a testület célja, hogy elemzésekkel és tanácsokkal segítse a kormány és a miniszterelnök munkáját a kormányzás egyes területeinek stratégiai szempontból történő áttekintésével, különös tekintettel a kormányzati működés szuverenitási, társadalmi, gazdasági, biztonsági, kulturális és egyéb kockázatokkal szembeni ellenálló képességére.”
Az új tanácsadó testület elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. Mellette még hat tagja van a grémiumnak:
- Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója,
- Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács volt elnöke,
- Kovács József nemzeti információs államtitkár,
- Maróth Miklós akadémikus, a miniszterelnök tanácsadója a tudománypolitika tárgykörét érintő kérdésekben,
- Papp Károly polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár
- és Stumpf István alkotmányjogász, politológus, egyetemi tanár.
Az első Orbán-kormány idején, 1998 és 2002 között Stumpf István volt a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, 2010 és 2019 között alkotmánybíró. 2021-től 2022-ig a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, 2021-től 2023-ig a Tokaj-Hegyalja Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke.
Az Indexnek adott interjúban Stumpf István többek között arról beszélt:
- mi a feladata a Stratégiai Tanácsadó Testületben, és az hogyan működik;
- eddig milyen témák kerültek az újonnan felállított grémium asztalára;
- hogyan látja a világrend jelenét és jövőjét;
- mi a jelentősége a republikánus elnöki hatalomátvétel programjának, és az hogyan hasznosítható magyar vonatkozásban;
- mire számít az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon;
- van-e mit ünnepelnie Magyarországnak az uniós csatlakozás huszadik évfordulóján;
- mit ért azalatt, hogy a kegyelmi botrány politikai hullámzás és nem földrengés volt;
- mi a véleménye a Magyar Péter-jelenségről.
Orbán Viktor hívta a márciusban megalakult Stratégiai Tanácsadó Testületbe?
Igen, mivel ez a tanácsadó testület a miniszterelnök tanácsadó testülete.
Novák Katalin köztársasági elnök lemondása után sajtóértesülések szerint ön is a lehetséges utódjelöltek között volt. Ezt meg tudja erősíteni?
Nem volt erről szó.
De ha megkeresik, vállalta volna az államfői jelölést?
Ezt a kérdést majd akkor kell eldöntenem, ha egyszer valóban felteszik.
Mi motiválta, hogy elfogadja Orbán Viktor felkérését a tanácsadói posztra?
Eljutottam az életemnek abba a szakaszába, amikorra elég sok szakmai és politikai tapasztalatot gyűjtöttem össze, és ezt a tudást szívesen ajánlom fel a nemzet és a kormányfő általi hasznosításra. Már több mint húsz évvel ezelőtt szorgalmaztam, hogy létre kellene hozni egy olyan nemzetstratégiai tanácsot, amely komplexen kezeli a legkülönbözőbb kérdéseket, és folyamatosan javaslatokkal áll elő a végrehajtó hatalmat gyakorló legfontosabb vezető számára. Magánemberként is régóta foglalkoztat, hogy Magyarországnak milyen stratégiai lehetőségei vannak. Raymond Aron (francia filozófus, szociológus, politológus – szerk.) szerint a stratégiai gondolkodás merítsen inspirációt minden századból vagy inkább a történelem minden pillanatában azon problémákból, amelyeket az események maguk okoztak. Tehát intellektuálisan is komoly kihívásnak vettem a miniszterelnök felkérését, és azért vállaltam el a tanácsadói feladatot, mert bátran meríthetek az egyetemi, kormányzati, alkotmánybírósági, kormánybiztosi, valamint a külföldön szerzett tapasztalataimból. Régóta dolgozunk együtt Orbán Viktorral, voltam már tanácsadói szerepben, és korábban is foglalkoztam stratégiakészítéssel.
Mi most pontosan a feladata vagy a területe a testületben?
A kormányzással kapcsolatos nemzetstratégiai ügyek, társadalompolitikai kérdések és az európai szabályozásokkal, vitákkal összefüggő alkotmányos kérdések tartoznak hozzám. Emellett az amerikai politikát – választásokat, a Legfelsőbb Bíróság körüli vitákat, a deep state és az administrative state elleni konzervatív küzdelmet – vizsgálom és elemzem magyar szemszögből.
„Nem árt kicsit távolabb tekinteni”
Szakértők, különböző elemző intézetek és háttérintézmények segítik a kormány működését. A Stratégiai Tanácsadó Testület milyen pluszt tud hozzáadni a miniszterelnök és a kormány munkájához?
A tagok mind komoly élettapasztalattal rendelkező szakemberek, akik messzebb látnak az adott szakterületüknél, és képesek arra a kérdésre koncentrálni, hogy ebben a gyorsan változó, háborús helyzetek által terhelt világban hogyan alakulhat Magyarország szuverén mozgástere. A testület nem kötődik egyetlen minisztériumhoz se, vagyis nem az alrendszerek logikája uralja, ugyanakkor a statútuma alapján bármely kormányzati szervtől kérhet információkat, anyagokat a munkájához. Személy szerint arra fogok törekedni, hogy egyrészt a minisztériumok stratégiai csapataival, másrészt a kormányzat körül létrejött agytrösztökkel és think tankekkel szoros együttműködést alakítsak ki. Nagyon sok jó képességű ember dolgozik különböző kutatóhelyeken, és nagyon jó minőségű anyagokat állítanak elő. Ezeknek a szintetizálása lehet részben az én feladatom, részben a testületé.
Milyen ügyek, témák kerültek eddig a testület asztalára?
Az első rendes ülésünkön három anyagot tárgyaltunk. Az egyik az európai gazdasági kormányzásról szólt, amit Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács volt elnöke készített. A Bakondi tábornok úr által készített anyag a migrációs paktum és a migrációs helyzet által előidézett új szituációval foglalkozott. Az én előterjesztésem a Heritage Projekt 2025 keretében összeállított több mint kilencszáz oldalas Mandate for Leadership című munkát, a republikánus elnöki hatalomátvétel programját tekintette át magyar szemszögből, és megfontolásra érdemes javaslatokat tett hazai vonatkozásban.
Hogy kell elképzelni ennek a testületnek a működését? A miniszterelnök témákat ad, majd önök megvitatják, kidolgozzák, aztán előterjesztik a meglátásaikat és a javaslataikat?
Az első megbeszélésünkön áttekintettük a miniszterelnökkel az egyes tagok portfóliójából következő kompetenciákat és területeket. Így indulhatott el a munka, és így készülhetett el az előbb említett három anyag is. Minden elemzés mellé javaslatokat teszünk, rendszeresen megvitatjuk, és a tervek szerint havonta egyszer tájékoztatjuk ezekről a miniszterelnököt, akivel átbeszéljük a konkrét felvetéseket.
Régóta és közelről ismeri Orbán Viktort. Inkább csak a megerősítés kell neki, vagy arra van szüksége, hogy valakinek szuverén meglátásai legyenek, és akár vitába is szálljon vele? Milyen mértékben egészítik ki a kapott tanácsok és javaslatok Orbán Viktor személyes politikai meggyőződését?
A miniszterelnök olyan nemzetközi szereplővé vált, akinek az idejét nagyon pontosan be kell osztani ahhoz, hogy érdemben beszélgetni tudjon azokkal az emberekkel, akiktől tanácsot vár. De azt gondolom, hogy időnként szakítani kell a napi politikai rutinnal, és nem árt kicsit távolabb tekinteni. Az első Orbán-kormány alatt is volt egy tanácsadó testület, amelyben nagyon sok bölcs és okos ember vett részt. Fontos meglátásaik voltak, és azt tapasztaltam, hogy a miniszterelnök sokat tanult az akkori beszélgetésekből. Kiszakadva a napi kormányzás logikájából, Orbán Viktor most is igényli, hogy a testületben ülő tanácsadói messzebb tekintsenek, és összefüggéseiben lássák a nemzetbiztonságtól a rendészeten keresztül a gazdaságpolitikai kérdéseken át az alkotmányos és nemzetközi politikai, illetve geopolitikai összefüggéseket. Kíváncsi arra, hogy a testületben hogyan látjuk Magyarország lehetőségeit és ebben a miniszterelnök mozgásterét.
„Még soha nem láttam ilyen bizonytalannak a jövőt”
Említette, hogy az egyik szakterülete a testületen belül az amerikai politika. Ősszel amerikai elnökválasztás lesz. Nem túlzás kijelenteni, hogy jelenleg – kormányzati szinten – a magyar–amerikai kapcsolatok mélyponton vannak. Eközben a kormány következetesen Donald Trumpot támogatja. Logikus politikai kockázatvállalás egy vezető nagyhatalom egyik elnökjelöltje mellé ilyen határozottan odaállni, vagy az elmúlt években a magyar kormány egy semlegesebb alapállást is felvehetett volna a kapcsolatok normalizálása érdekében?
Ez nyilvánvalóan a miniszterelnök személyiségétől és értékalapú elkötelezettségétől is függ. Orbán Viktornak már a 2016-os amerikai választás idején az volt a véleménye, hogy az Egyesült Államoknak jobbat tenne és Magyarországnak is hasznosabb lenne egy Donald Trump vezette elnöki adminisztráció, hiszen mindketten konzervatív értékeket képviselnek. Hogy a miniszterelnök tehetett-e volna másképp? Én úgy látom, a Biden-adminisztráció azzal, hogy David Pressman amerikai nagykövetet küldte ide, aki egyfajta ellenzéki magatartást felvéve folyamatosan a kormány ellenfeleként definiálja magát, alapvetően meghatározta Orbán Viktor hozzáállását.
Orbán Viktor szerint ha mégsem Donald Trump nyerne, hanem ismét Joe Biden, „az rossz lenne” Magyarországnak. Ön is így gondolja?
Valószínű, hogy rossz lenne. Az amerikai kapcsolatok megmerevedésében nem állna be változás, és ez nem tenne jót Magyarország mozgásterének Európában és a világban sem.
Mit jelenthet a világrendi átalakulásra, a geopolitikai átrendeződésekre nézve, ha Donald Trump nyeri a választást?
Donald Trump realitásérzéke és kompromisszumokra való képessége erőteljesebben rányomhatja a bélyegét az elkövetkezendő időszakra.
Egy tavaly decemberi interjúban arról beszélt, hogy a korábban nyugalmasnak látszó világ megzavarodott, a Pax Americanának vége van. Utóbbit fenntartja függetlenül attól, hogy ki nyeri az amerikai elnökválasztást?
Abszolút. A Pax Americana abból a helyzetből indult ki, hogy a világnak egyetlen globális domináns hatalma van, ez pedig az Egyesült Államok. Részben katonai, részben gazdasági és pénzügyi erejét tekintve nem lehetett vele igazán versenybe szállni.
Csakhogy most már más a helyzet, Kína felemelkedésével újra kell gondolni az egész globális rendet.
Számomra úgy tűnik, hogy a liberális világrend megrendült, és ezt a koronavírus-járvány már egyértelműen megmutatta. A nemzetállamok azt a tanulságot vonták le, hogy az addig megszokott világrend nem oldja meg a járvány okozta problémákat. Vagyis szükség van a nemzetállamok szuverén mozgásterére, a kormányzati cselekvőképesség megőrzésére, a nemzeti-kulturális identitás fenntartására és megvédésére.
Most is mondta, de az előbb idézett interjúban is kijelentette, hogy „a liberális világrend omladozóban van”. Milyen irányba mutatnak a folyamatok? Egy új bipoláris vagy egy többpólusú világrend születik?
Még soha nem láttam ilyen bizonytalannak a jövőt, mint most. Az ukrajnai háborúnak és a geopolitikai feszültségeknek megvan a világháborús veszélye, de a konfliktusok egy új egyensúlyi helyzetet is teremthetnek.
Nagyon sok függ attól, hogy a világ vezetői képesek-e önuralomra, és képesek-e egymás érdekeit egy új világrendben összeegyeztetni.
A globális Dél kezd önálló szereplővé válni. India, mint a legnagyobb népességgel rendelkező ország, egyre határozottabban próbál – legalábbis az ázsiai […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!