Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A monitor széles képernyőjén a TikTok asztali verziója statikusan, kissé esetlenül jelenik meg – nincsenek pörgő videók, nincs zene, csak menüpontok és fogaskerék-ikonok. A megszokott felület helyett egy adatkérő menü ugrik fel, mellette pedig egy chatablak, amelyben egy mesterséges intelligencia adja az utasításokat: „A fájlformátumnál legyen szíves válassza a JSON formátumot. Ez nagyon fontos.”
A „Kérelem küldése” gomb lenyomásakor a rendszer egyetlen szürke, körbe-körbe forgó ikonnal válaszol. A platform nekilát, hogy egyetlen tömörített fájlba csomagolja az évek során megnézett összes videó azonosítóját, a másodpercre pontos aktivitási naplókat és a képernyő előtt töltött időt.
Két perc múlva a fájl kész. Aki kicsomagolja, sorokba rendezett kódokat talál benne: videóazonosítókat, amelyek mögött aranyos macskák, táncoló fiatalok, főzős videók, politikai felszólalások és hajnali háromkor félálomban végiggörgetett tartalmak egyaránt állhatnak. A lista nem tesz köztük különbséget. Mellettük ott a dátum, a másodperc és az, hogy a felhasználó továbbgörgetett-e, vagy végignézte. Egy ember hónapjainak lenyomata, amely neki magának olvashatatlan, egy algoritmusnak viszont mindent elmond.
Hat nappal a 2026-os országgyűlési választások előtt az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontja ezekből a fájlokból próbálja meg kiolvasni, mit csinál a TikTok a magyar politikával, és mit csinál a magyar politika a TikTok felhasználókkal. Aki pedig részt vesz a kutatásban az azonnal, még a vizsgálat vége előtt kap egy profilt a saját szokásairól, amelyben azon túl, hogy elborzad, milyen sok időt töltött el a platformon, láthatja azt is, hogy az ő politikai tartalomfogyasztása, hogyan viszonyul a TikTokon megjelenő politikai palettához.
Százötven önkéntes és egy felismerés
Budapest XIII. kerületének egyik csendes utcájában, egy átalakított polgári lakásban recseg a régi parketta. A falakon stukkók, az asztalokon monitorok. Kmetty Zoltán szociológus itt fogad, az irodájának egyik kis szobájában.
Kmetty 2016-ban kezdett digitális adatokkal foglalkozni. Akkoriban a nagy platformok még nyitott kapukat tartottak a kutatók előtt, ugyanis az úgynevezett API-kon keresztül bárki hozzáférhetett a nyilvános adatokhoz. A Twitter, a Facebook megmutatta, mennyi kedvelés, mennyi komment érkezett egy-egy tartalomra. De a számok mögötti embereket nem lehetett látni.
„Jó, hogy látjuk ezeket a nagy interakciókat, hogy van egy poszt, azon mennyi kedvelés van, meg mennyi komment van. De jó lenne látni, hogy az emberek, akik csinálják ezeket, azok kicsodák pontosan” – fogalmazott a szociológus.
Akkor kezdett gondolkodni az adatdonáción, vagyis azon, hogy ne a platformtól kérjék el az adatot, hanem közvetlenül az emberektől. 2018-ban csinálták meg az első ilyen kutatásukat, százötven önkéntessel, Facebook-adatokkal. Európa-szinten is az elsők között voltak. A „data donation” mint fogalom akkoriban alig létezett.
A fordulatot a GDPR hozta. Az uniós adatvédelmi szabályozás arra kötelezte a techcégeket, hogy minden felhasználónak elérhetővé tegyék a róla tárolt adatokat. A cégek – mivel nem akarták, hogy milliók írjanak nekik egyenként levelet – létrehozták azokat a felületeket, ahonnan néhány kattintással le lehet tölteni a saját tevékenységeinket tartalmazó archívumot.
A techcégek kénytelenek voltak megcsinálni ezeket a felületeket. Mi pedig rájöttünk, hogy ha megmutatjuk az embereknek, hol a gomb, hogyan kell rányomni, és megkérjük őket, hogy az eredményt adják oda nekünk, akkor izgalmas dolgokat láthatunk
– mondta a kutató.
Évek teltek el, a kutatóközösség nőtt. Kmettyéknek már hétszázötven fős adatbázisuk volt Facebook-, YouTube- és hírfogyasztási adatokkal. TikTok-adatuk viszont alig akadt. Pedig a platform rohamosan terjedt: a harminc év alattiak körében már megelőzte a Facebookot Magyarországon is, és a pártok is rájöttek, hogy ott kell lenniük. Ami néhány éve még táncos videók és szinkronizált dalok terepe volt, az mára kötelező kampányfelületté vált.
Tavaly egy konferencián berlini kutatók mutatták be a saját projektjüket, amelyben a 2025-ös német szövetségi választás idején hasonló módszertannal vizsgálták a TikTok-fogyasztást. Médiapartnerekkel dolgoztak, önkénteseket toboroztak, és cserébe mindenki kapott egy személyre szabott elemzést a saját buborékjáról. Ebből jött az ötlet, hogy Magyarországon is meg lehetne csinálni ezt a kutatást az áprilisi választások kapcsán.
Tizenöt másodperc elég egy hangulathoz
A TikTok más, mint a Facebook vagy a YouTube, és ez a különbség nem pusztán generációs. A Facebook egy digitális telefonkönyvként indult, vagyis az ismerősök határozták meg, mit lát a felhasználó. Az Instagram már jobban támaszkodott az érdeklődésre, de az ismerősi háló még mindig számított. A TikTokon viszont az ismerősök szinte lényegtelenek. A „For You” feed kizárólag abból áll, amit az algoritmus a felhasználó érdeklődése alapján kiválaszt. Nem kell követni senkit ahhoz, hogy tartalmat kapjon az ember – elég elindítani az alkalmazást.
A platform nem racionális érvekre épít. Érzelmeket kell megpendíteni. Tizenöt másodperced van
– magyarázta Kmetty.
Ebben a környezetben a pártprogramok nem versenyképesek. Ami működik, az a gyors, érzelmi hatás – és ezt a politikusok is megtanulták. A magyar TikTokon ma már az összes jelentős párt jelen van, és a jelölteknek is szinte kötelező tartalmat gyártaniuk.
De a platformon nem csak a profik posztolnak. Kmetty szerint a választás közeledtével egyre több „nem profi politikai influenszer” oszt meg politikai tartalmakat: mémeket, szavazásra buzdító videókat, saját véleményeket. A kutatók jelenleg 550 egyedi tartalomgyártói profil adatait vizsgálják naponta többször, azonban a nem profik által készített tartalmakat nem tudják monitorozni – a kutatás egyik kihívása épp az lesz, hogy ezeket is azonosítsák és kategorizálják.
Kmetty csapata kétféle úton közelíti meg a problémát. Egyrészről egyetemi gyakornokok mintát kapnak a videókból, és kézzel kategorizálják őket – politika vagy nem politika, és ha politika, akkor melyik oldalhoz köthető. Azonban több millió videót nem lehet csak „kézzel” megvizsgálni, ezért mellettük egy gépi modell dolgozik, amely a videók leiratai és képi tartalma alapján próbálja meg ugyanezt a munkát elvégezni. Kmetty szerint a politikai tartalom felismerésében a gép már nagyjából ugyanolyan pontosan teljesít, mint egy ember – nagyjából nyolcvan százalékos egyezéssel. Az iróniát viszont egyik fél sem kezeli jól.
Jó, hogy egyre több fiatal fogyaszt politikai tartalmat, de ez nem egyenlő a politikai edukációval
A magyar társadalom hosszú ideig apolitikusnak számított – különösen a fiatalok. Kmetty szerint ennek egyik oka az oktatási rendszerben keresendő, ugyanis a politikai szocializáció gyakorlatilag hiányzik belőle.
Ha az iskola nem ad keretet, marad a család, vagy a kortárs közösségek, amelyek vagy adnak valamiféle politikai alapot, vagy nem. Most úgy tűnik, a TikTok töltötte be ezt az űrt. A kutatási adatok azt mutatják, hogy a fiatalok politikai érdeklődése nő, és Kmetty szerint ez önmagában nem rossz dolog.
A demokrácia szempontjából jó, hogyha egy egészséges mértékig erősödik a politikai érdeklődés
– mondta.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!