Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
A kormány 2010 és 2020 között nettó 2152 milliárd forintot költött az országos közúthálózat fejlesztésére, és ennek java része autópályákra és elkerülő utakra ment, míg a kisebb utak leromlottak, olvasható ki a G7 cikkéből.
A lap gyűjtése szerint a tárgyalt évtizedben összesen 1785 kilométernyi útszakasz épült, vagy újult meg, azaz a 32 ezer kilométeres közúthálózat 0,6 százalékát érintették évente átlagosan a fejlesztések.
Fű alatt, kétes indokkal és céllal módosította az autópályákra 35 évig vonatkozó szabályokat a kormány
Korábban a kormány azzal érvelt az autópályák 35 éves koncesszióba adása mellett, hogy szinte minden kockázat a koncesszorra hárul. Egy fű alatt, kétes indokkal végrehajtott szerződésmódosítás épp a kockázatokat hárítja el a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségében álló koncessziós társaság feje fölül. Egyes munkák nem teljesítése nem jár a teljes szerződés elbukásával.
Ezen munkálatok többségéért az állami Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) felel, de foglalkozik útépítéssel és -felújítással a Magyar Közút Zrt. (és jogelődei), valamint önkormányzatok és egyéb vállalatok is. A G7 a szerteágazóság miatt nem tudott minden forrástól adatot gyűjteni, de mivel a teljes útépítési kiadás kétharmada a NIF-nél jelentkezik, a projektjeik vizsgálata jól megmutatja, hogy milyen folyamatok zajlottak le a hazai útépítésben. Összességében elmondható, hogy a stratégia kiegyensúlyozatlan.
A NIF-nél 2010 és 2020 között az összes közútkiadás 68 százalékát a gyorsforgalmi utak építése tette ki, elkerülő utak építésére 12 százalék, főutak bővítésére 8 százalék jutott. Az új mellékutakra csupán a kiadások 1 százalékát szánták. A főutak felújítása – ami alapvetően a 11,5 tonnás megerősítését és szinte teljesen új útszerkezetet jelentett – a költségek 7 százalékát vitte el.
Új autópályákra és elkerülő utakra költötték el a 2150 milliárdos költség 80 százalékát, felújításra és mellékutakra alig jutott forrás.
Ez a G7 szerint rávilágít a magyarországi közútfejlesztés megkérdőjelezhető stratégiájára: nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően sok gyorsforgalmi út van, aminek a minősége is magas. De emellett egy rossz minőségű fő- és mellékúthálózat van, aminek ugyan megkezdték a felújítását, de ez nagyon vontatottan halad.
Nem csak a költségek megoszlásában, de a projektek által érintett útszakaszok hosszában is a gyorsforgalmi utak taroltak. A NIF építette meg a 2020-ban üzemelő összes autóút 60 százalékát, illetve az autópályák 29 százaléka is a 2010 és 2020 közötti időszakban adták át.
Összesen 1424 milliárd forintot költött az állami beruházó a gyorsforgalmi utak 658 kilométernyi szakaszainak fejlesztésére, ez a teljes évtizedes büdzsé 68 százalékát tette ki. Mindez azonban csak az országosan 32 ezernyi úthálózat 2 százalékát teszi ki. A főutak esetében az új, felújított és bővített szakaszok a teljes 7 ezer km-es hálózatnak csak a 14 százalékát tették ki. Mivel 15-20 évente lenne ajánlatos egy útszakasz nagyobb mértékű felújítása, ez a lap szerint nagyon kevés.
A főutak felújítása a 15-20 éves ajánlott ciklus helyett a 2010 és 2020 között mutatott tempóval átlagosan 70 év alatt valósulna meg.
A G7 felhívja a figyelmet az útépítések és -felújítások nagy arányú drágulására. Rámutatnak, hogy az árnövekedés az infláció miatt persze természetes, 2010 és 2020 között a KSH adatai szerint az építőiparban 54,9 százalékkal nőttek az árak, az utakat is magába foglaló egyéb építmények esetében pedig 37,3 százalékkal.
Ugyanakkor szerintük különösen a Simicska Lajossal történő 2015-ös szakítás után indult be igazán a gyorsforgalmi utak árdrágulása, amikor Mészáros Lőrinc cégei és a Szíjj Lászlóhoz tartozó Duna Aszfalt kezdték el megnyerni a projektek java részét. Míg 2010-2012 átlagában egy kilométernyi sztráda 2 milliárd forintból valósult meg, 2018-2020 átlagában ez átlagosan 2,4 milliárd forint volt.