Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Állítólag egy éjszaka Albert Einstein azt álmodta, hogy egy farmon sétál, ahol egy tehéncsordába ütközött egy elektromos kerítés mellett. Amikor a gazda bekapcsolta a kerítés áramkörét, a tehenek hirtelen hátraugrottak, méghozzá egyszerre. A legelő másik végén álló gazda szemében azonban úgy tűnt, hogy egymás után ugráltak, hullám formában. Einstein felébredt, és megszületett a relativitáselmélet.
Akár igaz a legenda, akár nem, könnyen megeshetett, hogy a fizikuszseninek álmában állt össze a korszakalkotó teória, hiszen
már ősidők óta a látás egy másik formájának tekintik az álmokat.
Az ókori egyiptomiak látnoki erőt tulajdonítottak neki, és fontos döntések meghozatalához vagy haditervek kidolgozásához használták. Ahogy az ókori görögök és rómaiak is határozottan állították, hogy az álmok előre jelzik a jövőbeli eseményeket, sőt azt is, hogy az álmokban a halottakkal is lehet találkozni.
Sigmund Freud, a libidómániás pszichológus, mint minden mást, az álmokat is az elfojtott konfliktusok vagy vágyak kifejezésének tartotta, amelyek persze gyakran szexuális jellegűek. Carl Jung
a tudatalattiból feltörő érzelmek, gondolatok játékának gondolta, amit az agy magasabb régiói narratívákba foglalnak össze.
Álomelmélete szerint az álmok fontos információkat tárnak fel, és a személyiségfejlődés lényeges részei lehetnek. A modern pszichológusok és az MRI-vel felvértezett neurológusok pedig – kevésbé romantikusan – azt feltételezik, hogy az agyunk álmokkal üríti ki a felesleges adatokat, hogy a fontos információknak helyet biztosítson.
Életünk majd egytizedét végigálmodjuk
Rejtélyes, megfoghatatlan világ ez, és mivel életünk egyharmadát végigalusszuk, és annak negyedrészében álmodunk is (még akkor is, ha nem emlékszünk rá), kimondhatjuk, hogy
életünk egy jelentős részében álomvilágban élünk.
Na de mit jelentenek az olyan álmok, hogy a kamasz lány álomgazda nagy fülei segítségével közlekedik a középiskola folyosóján, osztálytársai pedig nagy lábaikat használva lebegnek a szünetben? Vagy hogy rosszemberek üldöznek (arcukat nem lehet kivenni), félelmemben kiáltani akarok, de nem jön ki egy hang sem belőlem? És az, hogy egy óriási pók komótosan szövi körém a hálóját, én pedig tehetetlenül nézem, mert hiába akarok, mozdulni sem tudok?
A pók felbukkanása Krúdy Gyula Álmoskönyve szerint például meglepő módon szerencsét jelent, a pókháló pedig „szerencsés szerelmi viszony egy gazdag asszonnyal, amely nem végződik házassággal”.
A Szindbád-könyvek írójának nem kellett fantáziáért a szomszédba mennie,
de az életművéből kissé kilógó, furcsa álmoskönyv nem az ő fejéből pattant ki,
hanem álomfejtő (plusz tenyérjósló és a kuruzslás magasiskoláját űző) nagyanyjáéból, aki amolyan 19. századi ezoterikus ezermester volt. De különös módon nem szerepel az Álmoskönyvben a zuhanás.
Zuhanás
Pedig pszichológusok szerint a zuhanás a leggyakoribb álomtéma az eszement repertoárban, persze különféle formákban, más-más kulisszák között, és persze
ahány világlátás, annyi megfejtés.
Evolúciós pszichológiai szemüvegben a szabadeséstől való félelem a fákon alvó, főemlős közös őseinktől maradt bennünk. Egy rossz mozdulat, és zuhanunk a sötétben a ragadozóktól hemzsegő életveszélyes földfelszínre. De mielőtt földet érünk, rémülten felriadunk. Sigmund Freud – nem meglepő módon – a szexuális kegyből való kieséssel és az ettől való félelemmel hozta összefüggésbe, ami párkapcsolati aggodalmakat tükröz. De a szexuális kísértésnek való engedést is jelképezheti. Carl Jung szerint a zuhanós álmok kompenzáló hatásúak, annak például, aki túlságosan jó véleménnyel van magáról, azt jelzi, hogy ideje leszállnia a földre.
Csalódások is okozhatnak ilyen álmokat, amikor olyan dolgok hiúsulnak meg, amikhez nagy reményeket fűztünk.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!