Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Hatalmas narancs korongként kelnek fel és kezdenek tündökölni a horizonton a szupernek nevezett teliholdak, megbabonázva sokakat, majd lassan felkúsznak az égre, és ha nincsenek felhők, egyre fehéredő, ezüstös fénnyel világítanak meg mindent.
Földkörüli pályáján a Hold földtávolban (apogeum) körülbelül 405 ezer kilométer, míg teljes földközelben (perigeum), mint most, 356 ezer kilométer távol van tőlünk, emiatt a látszólagos mérete körülbelül 14 százalékkal nagyobb, mint földtávolban. Ezért látjuk szokatlanul nagynak a narancsos szuperholdtányért a horizont közelében.
Csakhogy mindez nem igaz
Szabad szemmel ugyanis nem vesszük észre, nem érzékeljük, hogy 14 százalékkal nagyobb a Hold, mint korábban, földtávolban. Mégis hatalmasnak látszik a horizontról felkelő szuperholdkorong.
De az egész csupán egy érzéki csalódás, optikai illúzió. Nem a földközelség miatt, hanem
még a magas égbolton fehéren tündöklő önmagánál is nagyobbnak látjuk a felfelé tartó narancs holdat.
Erről könnyen meg is győződhetünk, ha ugyanabból a kameraállásból lefotózzuk holdfelkeltekor és később is. De még egyszerűbb, ha fogunk egy papírlapot és pont annyira tekerjük össze hengerré, hogy a holdkorong kitöltse a látómezőt.
Lehet, hogy nem fogunk hinni a szemünknek,
de az óriásinak észlelt, felkelő narancs korong ugyanakkora nyílást tölt ki, mint a magasban már fehéren fénylő, kisebbnek tetsző Hold.
Nem a párás levegő nagyítja fel
Ennek a talányos jelenségnek a neve holdillúzió, és arra, hogy miért látjuk nagyobbnak a Holdat különböző helyzeteiben – mikor a mérete nyilván mindig ugyanakkora az égen egy adott napon – máig nincs egyértelmű tudományos magyarázat.
Már Arisztotelészt is foglalkoztatta a különös jelenség. Szerinte horizontközelben a sűrűbb levegő párája nagyítja fel a hold- és napkorongot, és azzal érvelt, hogy a vízbe mártott testek is nagyobbnak tűnnek. Elsőre logikusan hangzik, de nem állja meg a helyét, mert az előbb említett fotózással, vagy papírhengerrel könnyen meggyőződhetünk róla, hogy égi kísérőnk látszólagos átmérője a horizonton és a fejünk felett egyforma.
Ne higgyen a saját szemének!
A holdillúzió okai ennél sokkal rejtélyesebbek, és az emberi érzékelés pszichés torzításában keresendők. Az egyik legismertebb magyarázat az emberi észlelésre jellemző Ponzo-illúzió, amikor ugyanazt a tárgyat nagyobbnak látjuk, ha távolabbinak gondoljuk, mint a hozzánk közelebbit. A közelebbi tereptárgyak (villanyoszlopok, fák, házak) méretét viszonylag pontosan meg tudjuk becsülni, a távoliakét viszont csak bizonytalanul. Ha egyszerre látszanak a Holddal, mint most a szuperholddal, akkor akaratlanul is összemérjük őket. Ám mivel a Holdat távolinak hisszük, ezért felnagyítjuk magunkban.
De van egy másik lehetséges megfejtés is. Tétova észlelésünkre, hogy mennyire könnyű minket megtéveszteni, jól példa az Ebbinghaus-illúzió, ami egyértelműen megmutatja, mennyire nem mindegy, miket látunk együtt, és
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2024/10/17/szuperhold-holdilluzio-erzeki-optikai-csalodas-ponzo-illuzio/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!