Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Aki járt már kaszinóban, találkoznia kellett jelentőségteljesen töprengő, elmélyülten számsorokat írogató játékosokkal, akik a „titkos tuti szisztéma” birtokában magabiztos kívülállóként pásztázzák a rulettasztalokat a sok tudatlan között. Na ők biztosan tévedésben vannak, méghozzá a szerencsejátékosok (vagy Monte Carlo) nevezetes tévedésében.
A jelenséget 1913. augusztus 18-án azonosították a Monte Carlo-i Casinóban, amikor egymás után 26-szor esett fekete számra a rulettgolyó, és ahogy egymás után jöttek a fekete gurítások, úgy kezdett megőrülni a kaszinó közönsége, egyre nagyobb tétekkel játszották meg a pirosat, aminek az lett a vége, hogy aznap este a játékosok milliókat veszítettek.
A rendkívüli eset pedig a „szerencsejátékosok tévedésének” tankönyvi példája lett.
Ez a „fekete” történelmi éjszaka arra a téves hiedelemre világított rá, hogy a múltbeli események (gurítások) befolyásolják a jövőbeli kimenetelek valószínűségét. Akármilyen szokatlannak tűnik is, a valóságban minden gurításkor ugyanannyi eséllyel esett (és esik ma is) piros, fekete vagy a zöld mezőre (0-ra) a golyó, függetlenül attól, hogy mi történt korábban.
A golyó nem emlékszik semmire.
Ugyanez játszódik le akkor is, amikor pénzérmét dobunk fel. Ha az érme szabályos (azaz nem tettünk csalárdul például kis pluszsúlyt valamelyik felére), azonos eséllyel lesz fej vagy írás az eredmény. Minden további nélkül lehet egymás után ötször vagy tízszer fej, nagyobb valószínűséggel akkor sem lesz a következő dobás írás, csak azért, mert már régen volt. Sőt, egy 20 dobásból álló sorozatban az lenne valószínűtlen, ha egyszer fej, majd írás, majd fej, és így tovább, lenne az eredmény, ahogy azt titkon elvárnánk.
Nem hiszem el, hogy megint…
De hát a „nagy számok törvénye” – okvetetlenkedhetünk. Jogosan. Hosszú távon az érmefeldobás fele fej, fele írás lenne.
A probléma csak az, hogy nem tudjuk, mikor.
Rövid távon azonban a valószínűségek széles skálája valósulhat meg, olyan lehetetlen sorozatok is, amelyek nagyon valószínűtlennek tűnnek. Mint például 26 fekete gurítás egymás után, aminek valószínűsége csak 1:66 millióhoz. Épp itt van a bökkenő: emberi léptékekben gondolkodunk, és „nagy” számnak tekintünk olyan sorozatokat, amelyek valójában nem azok. És olyan mintákat látunk bele, várunk el, amelyek nem léteznek.
Ez maga a sorozatillúzió, a szerencsejátékosok leggyakoribb téveszméje,
amit már széles körben tanulmányoztak a pszichológiában, a sportban és a közgazdaságtanban.
Pedig már esedékes lenne
Ahogy a rulettben, úgy a lottó világában is ismerhetünk kihúzott számok statisztikájába belemerülő, azt alaposan tanulmányozó, féltve őrzött, titkos nyerőszisztémákat kikalkuláló játékosokat, akik szentül meg vannak győződve róla, hogy
ha egy számot már régen nem húztak ki, akkor az lassan esedékessé válik, ezért érdemes megjátszani.
A szerencsejáték-társaságok nagy megelégedésére.
2024 nyarán a 44, 85, 86, 87, 88 számsort dobta a tréfás Fortuna, amire sokan felkapták a fejüket, hogy márpedig képtelenség ez a kombináció. Valahol tényleg az, hiszen még egymást követő három szám is mindössze tízszer fordult elő, amióta szombatonként megpörgetik az ötös lottó varázsgömbjét (1956).
Mégis ugyanakkora az esélye ennek vagy más lehetetlen számsornak,
akár az 1, 2, 3, 4, 5 variációnak, mint a jól megfontolt „esedékes” számoknak. Vagy a szerencseszámoknak, amelyekről tudjuk, hogy leginkább 1 és 31 között csoportosulnak, a 80-felettiekkel pedig
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!