Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Amikor egy kép bizonyos részeit egymástól eltérő színűnek érzékeljük, holott nincs különbség, optikai illúziót tapasztalunk. A hatást az váltja ki, hogy a háttér fényereje vagy színe változik, ennek hatására módosul az előtérben lévő tárgy észlelése. Az agykutatók régóta vizsgálják, hogyan csapja be magát az agy, és egyelőre két magyarázat merült fel. Az egyik szerint a trükk könnyen létrejön egy alacsony szintű idegi tevékenység során is, nem kell korábbi tapasztalat, hogy elhiggyük. A másik szerint magasabb agyi funkciók magyarázzák az illúziók keletkezését, amelyek kijátsszák a korábban tanult tudást a fényről és a színekről.
Egy korábbi számítógépes modellben utánozták az emberi látást, és azt találták, hogy az optikai csalódásoknak sem magasabb rendű vizuális feldolgozásra, sem múltbeli tapasztalatokra nincs szüksége, ezek nélkül is működnek. Csak az alapszintű neurális feldolgozás a felelős a képek megtévesztő hatásáért.
A vizuális információ kérgi feldolgozása az elsődleges látókéregben kezdődik, ami koponyánk hátsó részén, a tarkólebenyben található. Ezt V1-mezőnek nevezik (régebben Broadman 17-es terület volt. A látókéreg különböző sejttípusai adott területekért felelnek, például más a térorientációért (ami a tárgyak alakját, a betűket, számokat értelmezi), más a mozgás irányáért (ami a V1-sejtekhez kapcsolódik), és megint más felel a két szem együttlátásáért, ami a V1-es binokuláris neuronoknak köszönhetően valósul meg. De a színek érzékeléséért is egy másik sejtcsoport, a pacasejtek felelnek az elsődleges kérgi mezőben.
A vizuális kéreg tehát több neuronrétegből áll, vannak, amelyek alapvető funkciókért, mások összetettebb vizuális feldolgozásért felelősek. Egy új tanulmányban több neuronréteg, a V1 és a V2 között figyeltek meg kapcsolatot a képi illúzió feldolgozása során. Ebből az derült ki, a tudat felülről lefelé irányuló folyamat, vagyis agyunk empirikusan, a korábbi tapasztalatokból kiindulva értelmezi a környezetet, és nem csak a vizuális ingerekre támaszkodik. Ha alulról felfelé irányulna a folyamat, az agy csak a vizuális képekre támaszkodva végezné a feldolgozást.
Egérillúzió
A számítógépes vizsgálatok után most élő alanyokkal vizsgálták, hogyan működik az agy önbecsapása. Az egerekkel folytatott laboratóriumi látáskutatás a neonszínnel operáló illúzióra összpontosított, ami vékony vonalakból álló mintákat tartalmaz, de a vonalak egy része más színű, mint a többi. A vizsgálat során az egereknek neonzöld színben játszó optikai illúziót tartalmazó képeket, és ezekhez hasonló, de nem illuzórikus minták kombinációját mutatták. Eközben beültetett elektródákkal mérték a rágcsálók agyának […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2024/05/09/latas-optikai-illuzio-agy-mukodes-neuronok/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!