Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Aki a Mai Manóba látogat, valószínűleg elsősorban az állatos képek miatt teszi, mivel az állatfotózás úttörőjének, sőt bátran mondható, megteremtőjének, Yllának a kiállítása nagyobb reklámot kapott, mint az alatta található kisebb, de roppant érdekes Jelenség. Az állatok mindenkit érdekelnek, könnyen befogadhatók, cuki macskák, zsiráfok, kutyák és egy nő érdekes, de szomorúan rövid története – ez bárkit az emeletre csábít, és ha már végzett, meg a jegy árában benne van, akkor a Szabó Dezső féle Jelenséget is nézze meg.
A falakon villámok, vulkánok, nahát, jó képek, de láttunk már hasonlót. Ha viszont közelebb megyünk, kiderül, hogy ezek nem is igazi villámok vagy tűzhányók, sőt az egyik képen egy kéz babrál a fotózandó terület elegyengetésével. Ez a voyeur kép olyan, mintha bekukucskálnánk egy ablakon, és úgy lesnénk ki, mit csinál a művész. Mibe csöppentünk?
Megtévesztés felsőfokon
Szabó első kiállításain is lépre mentek a látogatók, még a hozzáértők is azt hitték, ezek médiaképek átalakítva, és a művész biztos csak felnagyította 120×180-as méretre a sajtófotókat, így érkeztünk el a tárlat fő gondolatához:
ha ilyen könnyen csapdába eshetünk, mennyire hiteles a fotográfia? Ez a tárlat központi kérdése.
Szabó Dezső, a festőnek tanult fotós azt találta ki, hogy otthoni kis műtermében állítja elő a természeti jelenségeket, és az ezeket megörökítő képeken keresztül vizsgálja a befogadás kérdését. Az elektromos erőtér létrehozásához egy alacsonyabb szinten működő TESLA-berendezést épített, maketteket készített, majd nagyítással állította elő a valósághű végeredményt. A képek megkomponálásához filmes trükkökhöz folyamodott, színes fényeket, füstöt, ködgépet, víztölcsért és pirotechnikai anyagokat is használt. Nem csoda, hogy a látvány becsapós, és be is dőlünk az illúziónak, főleg ha a tárlatséta előtt nem olvassuk el a falon lévő bevezetőszöveget.
A művészi koncepció középpontjában a természetben megfigyelhető jelenségek különféle képi megjelenítése áll, és az, hogyan viselkedik egy fénykép befogadója, amikor nézi. Az ábrázolt tárgyra figyel, a közvetítőre, vagy magára a fotóra? A fotó a médium, a tárlat nagy kérdése, hogy a közvetített információra koncentrálunk vagy a fényképre, ami megalkotásának folyamatáról is árulkodik.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!