Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Miért is álmodunk, vágtatunk szavannákon unikornisok hátán, vetjük magunkat a mélybe, repülünk keleti szőnyegeken, bulizunk sztárokkal, akik még fel is csípnek minket, vagy körhintázunk elhunyt szeretteinkkel? Egyes vélemények szerint a valóságon túli hihetetlen dolgokkal telített álmok az agyat készítik fel, hogy nappal éber legyen, készen álljon, ha valami váratlan történik, ne tunyuljon el a kiszámítható valóságtól. Az élet néha unalmas, az álmok viszont megakadályozzák, hogy hozzá simuljunk a világ modelljéhez.
Az alvás szakaszait megkülönböztethetjük aszerint, hogy milyen mélyen feledkezünk bele ebbe a csodálatos tevékenységbe. Sokan, sőt egyre többen, csak irigykednek azokra, akik jó alvók, mert a sok stressz sajnos senki pihenését nem könnyíti meg, a napi hajtásból nehéz kikapcsolni és megnyugodni. Ha sikerül, ezt tapasztalhatjuk:
- pár perces leesésszerű élmény;
- pulzus lelassulása, a testhőmérséklet csökkenése;
- mélyalvásos szakasz, amikor regenerálódnak a sejtek, erősödik az immunrendszer;
- REM-fázis (Rapid Eye Movement), amikor mozog a szemünk, fokozott az agyi aktivitás.
Ekkor agyunk olyan aktív, mintha ébren lennénk, ez a fázis segíti nappali tevékenységeinket és emlékeink megszilárdítását is. Szabályozói speciális gének, amelyek eldöntik, mennyi REM-alvásban lesz része az egyénnek. Egy egerekkel végzett kísérletből kiderült, hogy a kis rágcsálók túlélik a REM–szakasz nélküli létet is, bár az még kérdés, hogy ez a periódus kulcsfontosságú-e a tanulás és a memória funkcióiban. Az agy egyébként álmodás közben megszilárdítja a napközben átélt pozitív érzelmeket, és csökkenti a negatív érzelmek konszolidációját.
Leesett a mennyezet
Alvajárás feltehetően stressz, fáradtság, alváshiány, szorongás, gyógyszerek miatt alakul ki. Különös, egzotikus jelenség, ami azonban épp elég sok embert érint ahhoz, hogy komolyabban foglalkozzanak vele a kutatók. A Holland Idegtudományi Intézet szakemberei az alvajárást vizsgálták új tanulmányukban, ami a gyerekekre jellemzőbb, de a felnőttek egy jelentős hányadánál is előfordul. Az eredmények meglepték a kutatókat. Ha mi magunk nem is voltunk még alvajárók, biztos tapasztaltuk már családtagjaink egyikén, vagy ismerősünkön, szobatársunkon, hogy felkel az éjszaka közepén, mászkál, esetleg szaladgál, értelmesen válaszol a neki feltett kérdésekre:
– Mit csinálsz? – Semmit!
Mindezt nyitott szemmel, miközben álmodik. Reggel ebből semmire sem emlékszik, vagyis öntudatlanul követte el éjszakai kalandozásait, amelyek viszont fáradttá és nyűgössé tehetik napközben.
Francesca Siclari vezette azt a kutatócsoportot, ami az alvajárástól szenvedő betegek agyi aktivitását vizsgálta. Siclari és csapata azokra a betegekre összpontosított, akik nem REM-alvásfázis közben tapasztalják az alvajárást, ugyanis akkor ugyanúgy előfordulhat az éjszakai aktivitás, sőt az alvás bármelyik fázisában. A nem REM-fázisban alvajárók álomszerű élményekről számoltak be, és mintha öntudatlan, automata módon cselekedtek volna. Nehéz mérni az alvajárás alatti agyi aktivitást, de elektródák és speciális elemzési technikák segítségével tiszta jeleket mértek még a beteg mozgása közben is.
Két felvételt készítettek két alvásról: első éjszaka a beteg normálisan alszik, második éjszaka ébren tartják, és csak […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2024/05/23/alom-alva-jaras-rem-g.nemeth-gyorgy/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!